Amritszár (Amritsar)
Amritszár (pandzsábi nyelven: ਅੰਮ੍ਰਿਤਸਰ) város India északi részén, Pandzsáb szövetségi államban, Delhitől kb. 450 km-re északnyugatra. Lakossága 1,13 millió fő volt 2011-ben.
Iparváros és a szikhek vallási, szellemi és kulturális központja. 1557-ben alapította a szikhizmus akkori vallási vezetője, Rám Dász. Itt található az Aranytemplom, a szikhek legszentebb gurdvarája (temploma).
Amritszár a nevét a város hasonnevű taváról kapta, amelynek szigetén fekszik a szikhek legszentebb temploma, gurdvarája, az Aranytemplom (Harmandír Száhib), amelyet eredetileg Rám Dász (1534–1581), a negyedik szikh guru bővített ki, ő nevezte el Amrita-tónak, azaz Nektár-tónak (az amrita ősi legendás ital, a halhatatlanság nektárja). A város India északnyugati részén fekszik, és az amritszári kerület adminisztratív központja Pandzsáb államban. 32 km-re keletre fekszik Lahortól, közel India nyugati, pakisztáni határához.
Amritszár volt a helyszíne az 1919-es, britek által elkövetett Dzsailanvala Bágh-i mészárlásnak is.
A város híres kézműiparáról, finom gyapjúruházati termékeiről, szőnyegeiről. Jelentős szerepet kap a turizmus a város életében.
Amritszárban található a központi Khalsza Árvaház, amely egykor otthont adott Sahíd Udham Szinghnek, az indiai függetlenségi mozgalom kiemelkedő alakjának. India felosztása a mai Indiára és Pakisztánra igen mély demográfiai, gazdasági és kulturális hatást gyakorolt Amritszárra, egyúttal jelentősen befolyásolta a társadalom struktúráját a városban. Mivel Pandzsáb két ország között került felosztásra, gyakran elsőként szerepelt az indiai-pakisztáni háborúkról szóló híradásokban. A Muszlim Liga a Lahorban többségben levő muszlimok miatt a várost szerette volna Pakisztánhoz csatolni (jelenleg is kb. 50% a muszlim lakosság), de Amritszár India része lett.
A város átlagos tengerszint feletti magassága 234 méter. Jellemző az Észak-Indiai meleg kontinentális éghajlat, tapasztalható a négy évszak: a téli szezonban (november-március ) hőmérséklet 4 °C -19 °C közötti, a nyári szezonban (április-június) a hőmérséklet elérheti a 45 °C-ot. A monszun szezonja július-szeptember. Az éves csapadékmennyiség 790 milliméter.
A városban lesz a végállomása a tervezett Delhi–Amritszár nagysebességű vasútvonalnak.
Iparváros és a szikhek vallási, szellemi és kulturális központja. 1557-ben alapította a szikhizmus akkori vallási vezetője, Rám Dász. Itt található az Aranytemplom, a szikhek legszentebb gurdvarája (temploma).
Amritszár a nevét a város hasonnevű taváról kapta, amelynek szigetén fekszik a szikhek legszentebb temploma, gurdvarája, az Aranytemplom (Harmandír Száhib), amelyet eredetileg Rám Dász (1534–1581), a negyedik szikh guru bővített ki, ő nevezte el Amrita-tónak, azaz Nektár-tónak (az amrita ősi legendás ital, a halhatatlanság nektárja). A város India északnyugati részén fekszik, és az amritszári kerület adminisztratív központja Pandzsáb államban. 32 km-re keletre fekszik Lahortól, közel India nyugati, pakisztáni határához.
Amritszár volt a helyszíne az 1919-es, britek által elkövetett Dzsailanvala Bágh-i mészárlásnak is.
A város híres kézműiparáról, finom gyapjúruházati termékeiről, szőnyegeiről. Jelentős szerepet kap a turizmus a város életében.
Amritszárban található a központi Khalsza Árvaház, amely egykor otthont adott Sahíd Udham Szinghnek, az indiai függetlenségi mozgalom kiemelkedő alakjának. India felosztása a mai Indiára és Pakisztánra igen mély demográfiai, gazdasági és kulturális hatást gyakorolt Amritszárra, egyúttal jelentősen befolyásolta a társadalom struktúráját a városban. Mivel Pandzsáb két ország között került felosztásra, gyakran elsőként szerepelt az indiai-pakisztáni háborúkról szóló híradásokban. A Muszlim Liga a Lahorban többségben levő muszlimok miatt a várost szerette volna Pakisztánhoz csatolni (jelenleg is kb. 50% a muszlim lakosság), de Amritszár India része lett.
A város átlagos tengerszint feletti magassága 234 méter. Jellemző az Észak-Indiai meleg kontinentális éghajlat, tapasztalható a négy évszak: a téli szezonban (november-március ) hőmérséklet 4 °C -19 °C közötti, a nyári szezonban (április-június) a hőmérséklet elérheti a 45 °C-ot. A monszun szezonja július-szeptember. Az éves csapadékmennyiség 790 milliméter.
A városban lesz a végállomása a tervezett Delhi–Amritszár nagysebességű vasútvonalnak.
Térkép - Amritszár (Amritsar)
Térkép
Ország - India
India zászlaja |
A gyakran szubkontinensként emlegetett Indiát hosszú történelme méltán tette a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött. Az ország kormányzó pártja jelenleg a konzervatív, nacionalista Bháratíja Dzsanatá Párt, a miniszterelnök Narendra Modi.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
INR | Indiai rúpia (Indian rupee) | ₹ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EN | Angol nyelv (English language) |
AS | Asszámi nyelv (Assamese language) |
BN | Bengáli nyelv (Bengali language) |
GU | Gudzsaráti nyelv (Gujarati language) |
HI | Hindi nyelv (Hindi) |
KN | Kannada nyelv (Kannada language) |
ML | Malajálam nyelv (Malayalam language) |
MR | Maráthi nyelv (Marathi language) |
OR | Orija nyelv (Oriya language) |
PA | Pandzsábi nyelv (Panjabi language) |
TA | Tamil nyelv (Tamil language) |
TE | Telugu nyelv (Telugu language) |
UR | Urdu nyelv (Urdu) |