Belső-Mongólia Autonóm Terület (Inner Mongolia Autonomous Region)
Kínának mindig szoros kapcsolata volt a tőle északra elterülő füves pusztákkal. Az ott élő, egymást követő nomád népekre a kínai síkság lakói nem tudták tartósan kiterjeszteni hatalmukat. A nomádok viszont időről időre meghódították Kína egy részét vagy éppen egészét, de tartósan nem tudták uralmuk alatt tartani.
Különböző népek hosszú sora után a mongol törzseket 1206-ban egyesítette Dzsingisz kán. 1271-ben Dzsingisz kán unokája, Kubiláj kán kínai császárrá nyilvánította magát. Addigra a mongolok ténylegesen meghódították egész Kínát.
1368-ban Kínából kiűzték a mongol eredetű Jüan-dinasztiát. Az új kínai dinasztia, a Ming-dinasztia, nem hódította meg a tulajdonképpeni Mongóliát, az továbbra is független mongol uralkodók birtoka volt. Ezért helyreállították a kínai nagy falat, akkor nyerte el ma látható formáját. A fal ma nagyjából Belső-Mongólia déli határán húzódik.
Idők járásával Mandzsúriában megerősödött a mandzsu nép. Ők is nomádok voltak. A meggyengült mongolok 1635-ben alárendelték magukat a mandzsu uralkodónak. 1644-re pedig a mandzsuk elfoglalták Kínát és új kínai dinasztiát alapítottak, a Jüan-dinasztiát. Így került Mongólia a kínai császár birtokába.
A mandzsu uralkodók nem egy egységként kormányozták a mongolok lakta területeket. Kína felől nézve Külső-Mongóliában (ma a független Mongólia állam) meghagyták a korábbi mongol berendezkedést, vezető réteget. A kínai uralmat mindössze egy tábornok jelentette az egész hatalmas térségben. Belső-Mongólia helyzete annyiban különbözött, hogy itt megengedték a kínaiak letelepedését, illetve szorosabb volt a katonai felügyelet a mongol hercegek felett. A kínaiak tömeges betelepülését a vasutak építése segítette elő.
A Kínai Köztársaság kikiáltása után Külső-Mongólia 1911-ben elszakadt Kínától, kikiáltotta függetlenségét. Kína belső viszonyai nem engedték meg, hogy ez ellen érdemi lépést tegyen. Belső-Mongóliában is sok híve volt a Mongóliához csatlakozásnak, de a dzsingiszida (Dzsingisz kán leszármazottja) hercegek többsége ellenezte ezt, jobbnak látták a modernizálódó Kínát, mint a múltba visszaforduló, teokratikus monarchiát építő független Mongóliának való alávetettséget. Végül Belső-Mongólia kínai uralom alatt maradt. Területéből kínai tartományokat szerveztek.
1931-ben Mandzsúriában kikiáltották Mandzsukuo japán bábállamot. Sok olyan terület tartozott hozzá, amely korábban Belső-Mongólia része volt. A japánok a II. világháborúban meghódították a volt Belső-Mongólia szinte teljes területét. Itt önálló mongol bábállamot szerveztek (Mengkukuo) amely független volt a Pekingben székelő kínai bábállamtól. Ez a mongol állam a japán fegyverletételig létezett.
1945-ben szovjet és Külső-Mongóliából (a ma is létező független Mongólia) érkezett csapatok szállták meg Belső-Mongóliát. Ekkoriban itt a lakosság 15%-a volt mongol, 83%-a han kínai. Szovjet támogatással a kínai kommunisták vették át az itteni tartományok igazgatását. 1947-ben (tehát két évvel a Kínai Népköztársaság hivatalos kikiáltása előtt) megszervezték Belső-Mongólia Autonóm Területet. A következő években még gyakran változott a határa, de végül is hozzácsatoltak minden olyan területet, ahol jelentősebb mongol lakosság élt.
A kulturális forradalom idején üldözték az autonóm terület korábbi vezetőit. A tisztogatási hullám végül a teljes mongol népesség ellen fordult. 1969-ben kevés híján egész Belső-Mongóliát szétosztották a szomszédos tartományok között, de 1979-ben visszaállították a korábbi állapotot.
Térkép - Belső-Mongólia Autonóm Terület (Inner Mongolia Autonomous Region)
Térkép
Ország - Kína
 |
 |
| Kína zászlaja | |
A két állam eltérően fejlődött a 20. század végén. Az élet rengeteg terén más-más szokások alakultak ki. Míg a szárazföldön Mao Ce-tung által 1956 és 1958 között folyamatosan bevezetett egyszerűsített kínai írásmódot használják, még mindig a hagyományos írásjegyekkel írnak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| CNY | Zsenminpi (Renminbi) | ¥ or 元 | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| ZH | Kínai nyelv (Chinese language) |
| UG | Ujgur nyelv (Uighur language) |