Térkép - Gegarkunik tartomány (Geghark’unik’i Marz)

Gegarkunik tartomány (Geghark’unik’i Marz)
Gegarkunik (örményül:Գեղարքունիք) Örményország keleti részén fekvő tartomány (marz), székhelye Gavar. Az ország legnagyobb tartománya. Északról Tavus, keletről Kotajk, délkeletről Ararat és délről meg Vajoz Dzor határolja. Itt található Örményország legnagyobb tava is, a Szeván-tó.

Gegarkunik tartományban 92 község (hamajnkner, Arcvasen exklávéjának azeri megszállása óta de facto 91) található, melyből 5 város.

 
Térkép - Gegarkunik tartomány (Geghark’unik’i Marz)
Ország - Örményország
Örményország zászlaja
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság. A Kis-Ázsiától keletre fekvő állam legnagyobb része földrajzilag Ázsiához tartozik, ugyanakkor történelmi és kulturális okokból gyakran az európai országok közé sorolják. Területének északkeleti – kisebb – részét a Kis-Kaukázus, nagyobb részét az Örmény-felföld teszi ki. Északon Grúzia, keleten Azerbajdzsán, nyugaton Törökország, délnyugaton egy Azerbajdzsánhoz tartozó exklávé (a Nahicseván Autonóm Köztársaság), délen pedig Irán Kelet-Azerbajdzsán tartománya határolja. Területe 29 800 km², ezzel a kaukázusi régió legkisebb nemzetközileg is elismert független állama.

Örményország jelenlegi területe csak egy apró részét képezte az ókorban a Közel-Kelet nagy területeit uraló örmény civilizációnak, amely hatalmának csúcsán a Fekete-tenger délkeleti partvidékétől egészen a Földközi-tengerig, a Kaszpi-tengerig és az Urmia-tóig befolyása alá vonta a területeket. 301-ben II. Tigranész uralkodása alatt az ország a világon elsőként államvallássá tette a kereszténységet. A szomszédos országok állandó támadásaitól meggyengült örmény állam végül elveszítette függetlenségét és évszázadokon át oszmán és perzsa fennhatóság alatt állt. Örményország keleti részét a 19.században Oroszország csatolta magához, míg a nyugati területek továbbra is török kézen maradtak. Az első világháború évei alatt zajlott le a mai napig a legnagyobb nemzeti tragédiájukként számon tartott örmény népirtás, amelynek során az oszmán hatóságok mintegy 600–800 ezer örményt gyilkoltak meg. 1918-ban az ország kikiáltotta függetlenségét, azonban az Első Örmény Köztársaságot a szovjetek gyorsan elfoglalták és a kommunista államszövetséghez csatolták Örmény SZSZK néven. 1991-ben nyerte el függetlenségét.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
AMD Örmény dram (Armenian dram) ֏ 2
ISO Nyelv
HY Örmény nyelv (Armenian language)
Neighbourhood - Ország  
  •  Azerbajdzsán 
  •  Grúzia 
  •  Irán 
  •  Törökország