Góbi-Altaj tartomány (Govĭ-Altay Aymag)
Nyugaton Hovd-, keleten Bajanhongor tartománnyal, délen és délnyugaton Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területével határos. Északon Dzavhan tartománnyal hosszú szakaszon az azonos nevű Dzavhan folyó jelenti a határt.
A tartomány központi részén végig a Mongol-Altaj északnyugat-délkeleti irányú hegyvonulatai húzódnak. A hegység itteni legmagasabb hegye a Szutaj (4108 m?). Északnyugaton a Nagy-tavak medencéjéhez tartozó Hüjszín-góbi (Хүйсийн говь) medence és a Mongol-elsz homoktenger nyújtózik. Keletebbre a Haszagt-Hájrhan-hegység (Хасагт-хайрхан, 3578 m) terül el, ennek „leginkább erdős, vadban gazdag és legszebb része” 1965 óta természetvédelmi terület. A hegység északról, a Mongol-Altaj dél felől keretezi a Sarga-tó (vagy Sarga-góbi, Шаргын нуур, Шаргын говь) medencéjét, melynek egy része 1993 óta szintén természetvédelmi terület.
A Mongol-Altajtól délre eső hatalmas térség nagy része félsivatag vagy sivatag: az Altajon túli Góbi és a Dzsungár Góbi (utóbbi legnagyobb része Kínához tartozik). Ezt a kopár vidéket is néhol hegyközi medencék (az Alag-tó medencéje), vagy magasra emelkedő hegyek szakítják meg: az Azs-Bogd (Аж Богд, 3802 m) és a legdélebbre fekvő Atasz-Bogd (Атас богд, 2695 m). Az Altajból dél felé leereszkedő folyók (Szagszaj [a Hovd mellékfolyójával azonos a neve]) vize elvész a homokban.
Térkép - Góbi-Altaj tartomány (Govĭ-Altay Aymag)
Térkép
Ország - Mongólia
Mongólia zászlaja |
A Mongol Birodalom valamikor a világ legnagyobb, összefüggő területtel rendelkező állama volt; bár utódállama még a világ 18. legnagyobb országa, népessége 2022-ben csak mintegy 3,4 millió fő, a gazdasági ereje pedig elhanyagolható.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
MNT | Mongol tugrik (Mongolian tögrög) | ₮ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
MN | Mongol nyelv (Mongolian language) |
RU | Orosz nyelv (Russian language) |