Térkép - Kanszai nemzetközi repülőtér (Kansai International Airport)

A Kanszai nemzetközi repülőtér (japánul: 関西国際空港, átírással: Kanszai Kokuszai Kúkó) egy mesterséges szigeten fekvő nemzetközi repülőtér az Oszakai-öbölben, Szennan, Izumiszano és Tadzsiri városok partja mentén, Japánban. A repülőtér a Kanszai régió kapuja a világ előtt, amely Oszaka, Kóbe és Kiotó városokat szolgálja ki. 1994. szeptember 4-én nyitották meg.

Ez a repülőtér a forgalmi központja a Japan Airlinesnak, az All Nippon Airwaysnek és a Nippon Cargo Airlinesnak.

Az 1960-as években merült fel egy új repülőtér szükségessége Oszaka és Kóbe közelében. A meglévő Oszaka nemzetközi repülőtér Itami és Toyonaka sűrűn lakott külvárosai mellett épült. Bővítésére nem volt lehetőség, mivel a lakosok a működő repülőtér ellen is panaszt nyújtottak be zajszennyezés miatt.

A Narita nemzetközi repülőtér (ami kisajátított földterületen épült Tokió közelében) konstrukcióját körülvevő tüntetéseket látva a tervezők egy tengeren megépülő repülőtér mellett döntöttek. A kezdeti tervek szerint a repülőtér Kóbe közelében jött volna létre, de a kóbei hatóságok nem engedélyezték a terveket, ezért került az Oszakai-öböl délebbi részére. Itt csak a halászok ellenezték a terveket, de a jelentős kompenzációs összegek hatására ők is megbékéltek. Így, a várostól távolabb a repülőtér napi 24 órában üzemelhet, nem úgy, mint elődje a szárazföldön.

A repülőtér számára egy 4 km hosszú és 1 km széles mesterséges szigetet terveztek az öbölben. A mérnököknek szembe kellett nézniük a súlyos földrengések kiemelkedően nagy lehetőségével és a tájfunokkal, melyek akár 3 méteres hullámokat szabadíthatnak a szigetre.

Mindezek ellenére az építkezés 1987-ben elkezdődött. Két év múlva, 1989-ben befejeződött a szigetet a tengertől elválasztó fal építése, melyhez 48 000 tetraéder alakú betonelemet használtak fel. Három hegynek megfelelő, 21 millió m³-nyi földdel töltötték meg a tengertől elzárt területet. 10 000 munkás összesen 10 millió munkaórát töltött a munkával 3 év alatt, amíg 80 hajóval feltöltötték a betonfallal bekerített 30 m mély "medencét". 1990-ben elkészült a szigetet a szárazfölddel összekötő 3 km-es, 1 milliárd dollárba kerülő híd is.

Ezalatt a sziget a vártnál sokkalta többet, 8 métert süllyedt, ami miatt ez a konstrukció lett a legdrágább modern kori civil vállalkozás, ami 20 év tervezőmunkát, 3 éves építkezési időt és sok milliárd dollárt emésztett fel.

1991-ben kezdetét vette a repülőtéri terminál építése. A folyamatos süllyedés miatt az épület "állítható" oszlopokon nyugszik, melyek magassága tömör fémlapok becsúsztatásával növelhető.

A nemzetközi repülőtér végül 1994-ben nyílt meg.

1995-ben földrengés rázta meg a környéket, melynek epicentruma csupán 20 km-re volt a repülőtértől és 6433 embert ölt meg a szárazföldön. A repülőtér ennek ellenére szinte érintetlen maradt különleges tervezésének köszönhetően (még az üvegablakok sem törtek ki). Később, 1998-ban a sziget "túlélt" egy 200 km/h-s tájfunt is.