Térkép - Kréta (sziget) (Crete)

Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.

Görögország e legdélibb régióját a helybeliek csak Megáloniszosznak, azaz Nagy Szigetnek becézik.

A sziget népszerű turistacélpont. A turisták szívesen látogatják a Knósszosz, Phaisztosz és Gortüsz ásatásait, Réthimno velencei várát és a Szamariász-szurdokot.

Kréta a minószi kultúra (kb. i. e. 2600–1400), a legrégebbi ismert európai civilizáció központja volt.

A sziget 1913 óta Görögország része. Bár az 1821-ben kitört görög szabadságharc eredményeként 1830-ban az önálló Görög Királyság megszületett, Krétán még néhány évtizedig török uralom volt. 1898-ban a krétaiak független államot hoztak létre, amely másfél évtizedes fennállás után egyesült a Görög Királysággal. A másik görög sziget, Ciprus brit gyarmattá vált, majd 1960-ban független állam lett, függetlenségét azóta is megőrizve. A 2010 óta tartó görög gazdasági válság miatt többen felvetették a sziget lehetséges egyoldalú elszakadását Görögországtól.

Kréta Görögország legnagyobb szigete, ugyanakkor (Ciprus után) a második legnagyobb a Kelet-Mediterrán térségben. 2005-ös adatok szerint 650 ezren élnek a szigeten. Kréta hosszanti alakú, 260 kilométer hosszúságban nyúlik el kelet-nyugati irányban. Legnagyobb szélessége 60 kilométer, a legkisebb 12 kilométer. Területe 8336 km², tengerpartjának hossza 1046 km. Északon a Krétai-tenger (görögül: Κρητικό Πέλαγος), délen a Líbiai-tenger (görögül: Λιβυκό Πέλαγος) határolja. A görög szárazföldtől körülbelül 160 km-re délre fekszik.

Kréta felszíne hegyekkel szabdalt. A nyugat-kelet irányú hegyvonulat meghatározza a sziget arculatát. Ezt a hegyvonulatot három különböző hegycsoport alkotja:

* Fehér-hegység vagy Lefká Óri (Λευκά Όρη, 2452 m);

* Idi-vonulat, Pszilorítisz (Ψηλορείτης, 2456 m);

* Díkti-hegység (Δίκτη, 2148 m);