Kujcsou (Guizhou Sheng)
A tartomány lakosságának ma is csak kétharmada kínai, a kínaiak zöme újkori betelepülő. Történelme során hosszú időn keresztül az volt a helyzet, hogy a különböző kínai dinasztiák helyőrségeket állomásoztattak a tartomány területén, de nem vállalkoztak közvetlen kormányzására. A kormányzás a különböző törzsfőnökök kezén maradt. Hivatalosan 1413-ban szervezték kínai tartománnyá, de ettől még nem változott meg a kormányzás módja. A törzsfőnökök hatalmát a mandzsu dinasztia idején számolták fel. Emiatt viszont ismétlődő és hosszan elhúzódó felkelések törtek ki a tartományban. A földművelés kínai módját ebben az időben - tehát csak a 18–19. században - honosították meg.
A kínai polgárháború idején a tartomány területén fekvő Cunji városban tartották azt a konferenciát, ahol a Kínai Kommunista Párt vezetőjének Mao Ce-tungot választották meg.
Az ötvenes-hatvanas években rohamléptekkel fejlesztették a tartomány nehéziparát. Tették ezt azért, mert földrajzi helyzete miatt védett volt egy esetleges amerikai vagy szovjet támadással szemben. Az 1978-ban kezdődött gazdasági fordulat után viszont elszigeteltsége hátránnyá változott, manapság Kína legszegényebb tartománya a gyors fejlődés ellenére.
Térkép - Kujcsou (Guizhou Sheng)
Térkép
Ország - Kína
 |
 |
| Kína zászlaja | |
A két állam eltérően fejlődött a 20. század végén. Az élet rengeteg terén más-más szokások alakultak ki. Míg a szárazföldön Mao Ce-tung által 1956 és 1958 között folyamatosan bevezetett egyszerűsített kínai írásmódot használják, még mindig a hagyományos írásjegyekkel írnak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| CNY | Zsenminpi (Renminbi) | ¥ or 元 | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| ZH | Kínai nyelv (Chinese language) |
| UG | Ujgur nyelv (Uighur language) |