Térkép - Nidwalden kanton (Kanton Nidwalden)

Nidwalden Svájc egyik kantonja. Az ország közepén helyezkedik el, fővárosa Stans. Lakossága 2013-ban 41 888 volt; döntő többségük anyanyelve a német.

A kanton területén talált legkorábbi emberi település az újkőkorból származik és kb. 6 ezeréves. Ugyanitt (Stansstadban) késő bronzkori (3400-3100 éves) leleteket is találtak; hasonlóak ismertek Hergiswilből és Ennetmoosból. Stansban a La Tène-kultúrából származó (kelta), i. e. 500–100 körül meghalt tízéves lány sírját ásták ki a régészek.

A római hódítás előtt Nidwaldent kelta gallok lakták, akik a Birodalomba kerülésük után hamar romanizálódtak. A helybeli városok, folyók és hegyek nevében sokhelyütt felismerhető a gall eredet. A 8. századra germán alemannok települtek a völgyekbe és elkeveredtek a helyi lakossággal. Ugyanekkor épült Stansban a római katolikus templom, feltehetően egy tehetős alemann család támogatásával. Ez a templom a 10. századig maradt meg, akkor funkcióját egy buochsi épület vette át.

A kanton területén kezdetben több nemesi család és kolostor osztozott, de a 13. század végére a földbirtokosok száma háromra csökkent: a Habsburg-családra és a murbachi és engelbergi kolostorokra. 1291-ben Habsburg Rudolf megvásárolta a murbachi apátság obwaldeni földjeit. A Habsburgok túlnyomó hatalma ellen a nidwaldeniek (akik Obwaldennel együtt Unterwalden kantonba tömörültek) szövetkeztek Uri és Schwyz kantonok polgáraival és létrehozták a mai Svájc elődjeként számon tartott Ósvájci Konföderációt. A 14. század végén jöttek létre a kantoni közigazgatás olyan kellékei, mint az intézményesített népgyűlések és a bíróságok. Unterwaldenen belül Nidwalden valamennyire mindig megtartotta önállóságát; például Obwalden nélkül vett részt Bellinzona, Riviera és Blenio (a mai Ticino kantonban) meghódításában. A 15. század végén és a 16. század elején sok nidwaldeni zsoldosként harcolt az európai háborúkban, utána pedig külföldön (például Elzászban) települtek le, így vezetve le a népességfölösleget.

1798-ban a forradalmi francia csapatok megszállták Svájcot és létrehozták a Helvét Köztársaságot. Az önkormányzathoz szokott nidwaldeniek nehezen viselték a központosított államot, amely ellen fel is lázadtak. A francia csapatok 1798. szeptember 9-én támadtak Nidwaldenre és a felkelés leverésének legalább 400 helybeli áldozata volt. Napóleon hatalmának 1814-es megdöntése után az általa hozott változások többségét visszavonták. Nidwalden 1877-ben fogadta el a saját alkotmányát. 1997-ben megszüntették a nyílt népgyűlés (Landsgemeinde) intézményét.