Térkép - Okinava prefektúra (Okinawa)

Okinava prefektúra (沖縄県) a legdélebbi prefektúra Japánban. A Rjúkjú-szigetek több száz szigetét foglalja magába. A Rjúkjú szigetek kiterjedése a délnyugati Kjúsú (a legdélnyugatibb fősziget) szigetétől Tajvanig tart. Ennek a területnek 2/3-a Okinavához tartozik. Naha, Okinava székhelye, a sziget déli részén található.

A legrégebbi emberi maradványok a Rjúkjú szigetekről kerültek elő a kőkorszakból, amit Nahaban és Jaese-ben találtak. Néhány csonttöredék is előkerült, amiről azt állítják, hogy a paleolitikumból származik, de erre nincs elég bizonyíték. Japán a Dzsómon-kortól kezdve befolyással volt a szigetre, habár a Szakisima szigeteken talált agyagedények hasonlóságot mutattak a Tajvanon lévőkkel.

Az első említés a Book of sui-ban történt. A japánok Okinava-ként hivatkoztak a szigetekre, amiről Dzsianzen 779-es életrajzában tesz említést. Agrárkultúrák a 8. században jelentek meg és egészen a 12. századig fejlődtek. A kelet-kínai-tengeren elhelyezkedő szigetek közel voltak Japánhoz, Kínához és délkelet-ázsiához, ebből kifolyólag a rjúkjú királyság virágzó kereskedő nemzetté vált. A 15. században a Ming dinasztia alatt, Kína hűbérese lett, ami megalapozta a gazdasági kapcsolatokat a két nép között.

1609-ben a Kagosima prefektúrát uraló simazu klán megszállta a rjúkjú királyságot. Szacuma tartomány és a tokugava sogunátus rákényszerítették őket a hűbéri viszonyra, mialatt Kínának már hűbérese volt. A terület megszerzésével a szacuma klán tekintélyes vagyonra tett szert.

Az erős befolyás ellenére 200 évig sikerült szabad politikát folytatniuk. A meidzsi restauráció után 4 évvel a japán kormány katonai segítséggel hivatalosan is magához csatolta Rjúkú-han néven. Csak 1879-ben lett a Rjúkú-han-ból Okinava prefektúra, míg többi han már 1872-ben megkapta ezt a rangot. 1912-ben szerezték meg a jogot, hogy képviselőket küldjenek az országgyűlésbe.