Térkép - Rádzsasztán (State of Rājasthān)

Rádzsasztán (State of Rājasthān)
Rádzsasztán (hindi nyelven राजस्थान Rádzsaszthán, angolul Rajasthan) a legnagyobb területű indiai állam.

Újraalakulása 1949. március 30-án történt, amikor a korábbi rádzsput hercegi államok (ismeretes még Rājputāna, csakúgy mint Rājwār néven) beolvadtak az indiai államba.

Rádzsasztán kezdetben egymással rivalizáló harcos rádzsput klánokból állt, akik a Naptól, a Holdtól és a tűztől származtatták magukat. A későbbi Indiának ezt a részét több mint 1000 éven át uralták. Bár kényszerházasságokkal és átmeneti szövetségekkel többé-kevésbé békében éltek, a büszkeség és függetlenség mindig elsődleges szempontjuk volt; idejük és energiájuk nagy részét egymás közötti civódással töltötték. Ez ahhoz vezetett, hogy nem tudtak összefogni a Mogul Birodalommal szemben, amely leigázta őket.

Ugyanakkor a rádzsputok érzéke a büszkeségre páratlan volt. A rádzsput harcosok akkor is bátran harcoltak, ha nem volt esélyük a győzelemre, és amikor meg kellett volna adniuk magukat, lovagias öngyilkosságot követtek el (dzsauhar). A harcosok felvették sáfrányszínű övüket, és rárontottak az ellenségre (akkor is, ha az a biztos halált jelentette), miközben az asszonyok és gyerekek halotti máglyán égtek el. A moguloknak természetesen nehézségeik voltak egy ilyen gondolkodású nép kormányzásával. Amikor a Mogul Birodalom lehanyatlott, a rádzsputok lassan kezdték visszakapni függetlenségüket, egészen a britek megérkezéséig. A legtöbb rádzsput állam szövetségre lépett a britekkel, ami lehetővé tette, hogy viszonylag önállóak maradhassanak, de ez politikai és gazdasági megszorításokkal járt.

A szövetség a britekkel végül a rádzsputok uralmának végéhez vezetett a 20. század elejére. Büszkeség és önfeláldozás helyett a maharadzsák anyagi javaikat arra fordították, hogy utazgattak a világban, és egész emeleteket béreltek ki luxushotelekben (maguk és személyzetük számára). Ez a pazarlás megfelelt a briteknek, de a társadalomra rendkívül hátrányos volt. Amikor India elnyerte függetlenségét (1947. augusztus 15.), a kontinensen Rádzsasztánban volt a legrövidebb a várható életkor, és a legnagyobb az írástudatlanok aránya.

India függetlenedése után a Kongresszus Pártnak meg kellett egyeznie ezekkel a névleg önálló rádzsput államokkal, hogy az új India létrejöhessen. Az uralkodók megtarthatták címeiket, ingatlanjaikat és helyzetükkel arányos éves illetményt kaptak az 1970-es évek elejéig, amikor is Indira Gandhi megszüntette a címeket és az ellátmányokat (ingatlanaikat is erősen korlátozta). Rádzsasztán ezután gazdasági fejlődésnek indult, de maga az állam még igen szegény volt.

 
Térkép - Rádzsasztán (State of Rājasthān)
Térkép
Nokia (vállalat) - Térkép - Rádzsasztán
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Rádzsasztán
OpenStreetMap
Térkép - Rádzsasztán - Esri.WorldImagery
Esri.WorldImagery
Térkép - Rádzsasztán - Esri.WorldStreetMap
Esri.WorldStreetMap
Térkép - Rádzsasztán - OpenStreetMap.Mapnik
OpenStreetMap.Mapnik
Térkép - Rádzsasztán - OpenStreetMap.HOT
OpenStreetMap.HOT
Térkép - Rádzsasztán - CartoDB.Positron
CartoDB.Positron
Térkép - Rádzsasztán - CartoDB.Voyager
CartoDB.Voyager
Térkép - Rádzsasztán - OpenMapSurfer.Roads
OpenMapSurfer.Roads
Térkép - Rádzsasztán - Esri.WorldTopoMap
Esri.WorldTopoMap
Térkép - Rádzsasztán - Stamen.TonerLite
Stamen.TonerLite
Ország - India
India zászlaja
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán, északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (Burma) határolja. Az ország tengeren szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával is.

A gyakran szubkontinensként emlegetett Indiát hosszú történelme méltán tette a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött. Az ország kormányzó pártja jelenleg a konzervatív, nacionalista Bháratíja Dzsanatá Párt, a miniszterelnök Narendra Modi.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
INR Indiai rúpia (Indian rupee) ₹ 2
ISO Nyelv
EN Angol nyelv (English language)
AS Asszámi nyelv (Assamese language)
BN Bengáli nyelv (Bengali language)
GU Gudzsaráti nyelv (Gujarati language)
HI Hindi nyelv (Hindi)
KN Kannada nyelv (Kannada language)
ML Malajálam nyelv (Malayalam language)
MR Maráthi nyelv (Marathi language)
OR Orija nyelv (Oriya language)
PA Pandzsábi nyelv (Panjabi language)
TA Tamil nyelv (Tamil language)
TE Telugu nyelv (Telugu language)
UR Urdu nyelv (Urdu)
Neighbourhood - Ország  
  •  Banglades 
  •  Bhután 
  •  Kína 
  •  Mianmar 
  •  Nepál 
  •  Pakisztán