Sarawak
Területe 124 450 km² (körülbelül akkora, mint Görögország), népessége 2,3575 millió (2006 decemberi népszámlálás). Az északi szélesség 0° 50′ és 5° és a keleti szélesség 109° 36′és 115° 40′között helyezkedik el, területe Malajzia teljes területének 37,5 százalékát teszi ki. Nagy terület borít állat- és növényfajokban gazdag esőerdő.
Sarawak közigazgatási székhelye az 579 900 lakosú Kuching. Jelentős városai Sibu (254 000 lakos), Miri (263 000) és Bintulu (176 800).
Mint Sabah is, „multikulturális állam”, nincs etnikai többsége. Sarawakban több mint 30 nem maláj bennszülött nép él. Lakóinak többsége nem iszlám hitű.
Sarawak 11 közigazgatási körzetből all, ezek: Kuching, Samarahan, Sri Aman, Betong, Sarikei, Sibu, Mukah, Kapit, Bintulu, Miri és Limbang.
Borneó keleti partvidékét a 16. század elején feltérképezték a portugal hajósok, de nem telepedtek itt le. A mai Sarawak a portugál térképeken Cerava néven szerepelt. A 19. században a Brunei Szultanátus laza ellenőrzése alatt álló terület volt (bár a 17. század elején egyszer már saját uralkodója volt, az első és utolsó sarawaki szultán, Tengah). Pangeran Indera Mahkota uralkodása idején Sarawak káoszba süllyedt. II. Omar Ali Szaifuddin brunei szultán (1827-1852) 1839-ben Pangeran Muda Hasimot rendelte Sarawakba, hogy rendet tegyen. Ebben az időben érkezett a szigetre a kereskedő és hajótulajdonos James Brooke, akit végül a Brunein erőt vevő politikai zűrzavarban Sarawak kormányzójának neveztek ki, majd Sarawak tulajdonképpeni uralkodója lett, a fehér rádzsák dinasztiájának alapítója.
Sarawakban a 20. század második felében nem egy esetben tört ki konfliktus a helyi lakosság és maláj kormány között. Időszakosan fellépnek olyan politikai erők is, amelyek Sarawak függetlenségét akarják Malajziától.
Térkép - Sarawak
Térkép
Ország - Malajzia
Malajzia zászlaja |
Az ország többnemzetiségű és multikulturális, ami jelentős hatással van a politikájára is. A lakosság mintegy fele etnikailag maláj, a jelentős kisebbségeket a kínaiak, indiaiak és bennszülöttek teszik ki. Az ország elsődleges, hivatalos nyelve a maláj, de az angol széles körben beszélt. Az alkotmány az iszlámot ismeri el az ország hivatalos vallásaként, de vallásszabadságot biztosít a nem muszlimok számára. Az államfő megválasztott uralkodó, akit a kilenc monarchia szultánja közül választanak ötévente.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
MYR | Maláj ringgit (Malaysian ringgit) | RM | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EN | Angol nyelv (English language) |
ZH | Kínai nyelv (Chinese language) |
ML | Malajálam nyelv (Malayalam language) |
MS | Maláj nyelv (Malay language) |
PA | Pandzsábi nyelv (Panjabi language) |
TA | Tamil nyelv (Tamil language) |
TE | Telugu nyelv (Telugu language) |
TH | Thai nyelv (Thai language) |