Simkent (Shymkent)
Simkent (Шымкент/Şımkent/شىمكەنت), korábbi nevén 1993 előtt Csimkent (Чимкент/چىمكېنت, oroszul Чимкент') város Kazahsztánban; az ország legsűrűbben lakott régiója, Dél-Kazahsztán fővárosa; fős lakosságával (2011) Almati és Asztana után az ország harmadik legnépesebb városa. A város fontos közlekedési csomópont a Turkesztán–Szibéria vasútvonalon, egyben jelentős kulturális központ. Repülőtere a simkenti nemzetközi repülőtér. A város Almatitól 690 km-re nyugatra, az üzbegisztáni Taskenttől 120 km-re északra fekszik.
Simkentet a 12. században alapították karavánszerájként, hogy védjék a Selyemúton fekvő Szajram városát, amely tíz kilométerre keletre feküdt tőle. Simkent a nomád törökök és a letelepedett szogdok közti kereskedelem egyik központjává vált. Többször is elpusztították, többek közt Dzsingisz kán csapatai, a déli kánságok seregei és nomádok is. A 19. század elején a kokandi kánság része lett. 1864-ben az oroszok foglalták el. 1914-ben a Csernajev, 1924-ben a Simkent nevet kapta. Az orosz hódítás után a nomád és a letelepedett törökök közti kereskedelem zajlott a városban, mely híres volt kumiszáról.
Simkent közelében gulág is volt, és sok orosz anyanyelvű ember fogolyként érkezett a területre.
A Csimkent név két üzbég szóból ered: a csim pázsitot jelent, a kent vagy kand pedig várost, így „fűben lévő város” a jelentése. Miután Kazahsztán elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól, a várost 1993-ban átnevezték, annak a kormány által indított mozgalomnak a keretén belül, melynek célja az volt, hogy a városoknak kazah neve legyen. A városnak az ország alkotmányában is szereplő írásmódja, a Шымкент (Simkent) szembemegy az eredeti üzbég helyesírási szabállyal, mely szerint sosem következik ы a ш után; emiatt az új, Simkent nevet a cirill betűt használó országok közül csak Kazahsztán használja, a többiek továbbra is Чимкент (Csimkent) formában írják a város nevét.
2015 januárjában Simkent kérelmezte az UNESCO-tól, hogy ismerjék el ősi városként.
Simkentet a 12. században alapították karavánszerájként, hogy védjék a Selyemúton fekvő Szajram városát, amely tíz kilométerre keletre feküdt tőle. Simkent a nomád törökök és a letelepedett szogdok közti kereskedelem egyik központjává vált. Többször is elpusztították, többek közt Dzsingisz kán csapatai, a déli kánságok seregei és nomádok is. A 19. század elején a kokandi kánság része lett. 1864-ben az oroszok foglalták el. 1914-ben a Csernajev, 1924-ben a Simkent nevet kapta. Az orosz hódítás után a nomád és a letelepedett törökök közti kereskedelem zajlott a városban, mely híres volt kumiszáról.
Simkent közelében gulág is volt, és sok orosz anyanyelvű ember fogolyként érkezett a területre.
A Csimkent név két üzbég szóból ered: a csim pázsitot jelent, a kent vagy kand pedig várost, így „fűben lévő város” a jelentése. Miután Kazahsztán elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól, a várost 1993-ban átnevezték, annak a kormány által indított mozgalomnak a keretén belül, melynek célja az volt, hogy a városoknak kazah neve legyen. A városnak az ország alkotmányában is szereplő írásmódja, a Шымкент (Simkent) szembemegy az eredeti üzbég helyesírási szabállyal, mely szerint sosem következik ы a ш után; emiatt az új, Simkent nevet a cirill betűt használó országok közül csak Kazahsztán használja, a többiek továbbra is Чимкент (Csimkent) formában írják a város nevét.
2015 januárjában Simkent kérelmezte az UNESCO-tól, hogy ismerjék el ősi városként.
Térkép - Simkent (Shymkent)
Térkép
Ország - Kazahsztán
Kazahsztán zászlaja |
A világ 9. legnagyobb területű országa és egyben legnagyobb területű, világtenger nélküli országa. Népsűrűsége az egyik legalacsonyabb a világon, mintegy 7 fő/km². 1997 óta a fővárosa Asztana.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
KZT | Kazak tenge (Kazakhstani tenge) | ₸ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
KK | Kazak nyelv (Kazakh language) |
RU | Orosz nyelv (Russian language) |