Tiencsin (Tianjin Shi)
A városi lakosság tekintetében, és után a negyedik legnagyobb település. A város maga két fő központra oszlik, egyrészt a két partján elterülő központra (beleértve az óvárost is), illetve a partján felépült modern gazdasági körzetre. a 19. század második felétől fogva fontos kikötőváros és „Peking kapuja“ volt a külföldiekkel folytatott kereskedelem ill. háborús események során. 1860 és 1945 között összesen kilenc nemzet rendelkezett koncessziós területtel a városban, amelyek nagyban meghatározták annak gazdasági, kulturális és építészeti fejlődését.
város nevének eredetéről megoszlanak a vélemények, íme néhány lehetséges magyarázat:
* a Hadakozó Fejedelemségek korában, államban élt költő Csü Jüan említi Száműzetés című versében: “朝发轫于天津兮” (pinyin: Zhāo fārèn yú tiānjīn xī) azaz „hajnalban elhagyván a Mennyei Gázlót (= 天津)"
* Nagy László fordítása
* a dinasztikus évkönyv (Suí shū 隋书) említ a Csillagászati Feljegyzések (天文志) között tiānjīn néven egy csillagot
* a története (Jīn shǐ 金史） említ ezen a néven egy folyót (tiānjīn hé 天津河)
* A legvalószínűbb magyarázatnak az a nézet tűnik, amely a Ming-dinasztia császárához köti a város nevének eredetét. A későbbi uralkodó ugyanis császár halála után a trón megszerzéséért a mellől indult városában tartózkodó unokaöccse, császár ellen, majd később a sikeres hadjárat emlékére nevezte el ezt a helyet, azaz, „ahol az Ég Fia (vagyis a császár) átkelt a folyón" (天 = Ég, Menny, 津 = gázló, rév).
Térkép - Tiencsin (Tianjin Shi)
Térkép
Ország - Kína
 |
 |
| Kína zászlaja | |
A két állam eltérően fejlődött a 20. század végén. Az élet rengeteg terén más-más szokások alakultak ki. Míg a szárazföldön Mao Ce-tung által 1956 és 1958 között folyamatosan bevezetett egyszerűsített kínai írásmódot használják, még mindig a hagyományos írásjegyekkel írnak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| CNY | Zsenminpi (Renminbi) | ¥ or 元 | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| ZH | Kínai nyelv (Chinese language) |
| UG | Ujgur nyelv (Uighur language) |