Térkép - Üzbegisztán (Republic of Uzbekistan)

Üzbegisztán (Republic of Uzbekistan)
Üzbegisztán zászlaja
Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában. 1924-től 1991-ig a Szovjetunió tagállama volt.

Keleten Kirgizisztán, északkeleten, északon és északnyugaton Kazahsztán, délnyugaton és délen Türkmenisztán, délen Afganisztán és délkeleten Tádzsikisztán határolja.

Területe érinti az egykor hatalmas, de mára majdnem kiszáradt Aral-tavat, és a világ azon két országának egyike (Liechtenstein mellett), amelyeknek a világtengerekhez való hozzáféréshez legalább két állam területén kell átkelniük.

Fővárosa és legnagyobb városa Taskent, a mintegy 2,5 millió lakosával. A túlnyomóan iszlám országot a nem kormányzati, emberi jogi szervezetek "korlátozott polgári jogokkal rendelkező autoriter államként" határozták meg.

Üzbegisztán Közép-Ázsia legnépesebb országa, fővárosa, Taskent a térség legnagyobb városa, infrastrukturális központja. Üzbegisztán rendelkezik Közép-Ázsia legtöbb történelmi örökségével, területén található Szamarkand és Buhara, a régi Turkesztán legjelentősebb kultúrközpontjai. Itt volt az egykori Szogdia, és ezen a területen haladt végig a selyemút is.

Kezdetben iráni nyelvű népek az iszlamizáció kezdetéig éltek itt. A 10. században érkeztek a területre török nyelvű népek, akik megalapították a Karahanida államot. A Karahanida állam mongol uralom alá került, majd 1370-ben Szamarkand központtal Timur Lenk alapította meg birodalmát. A timuridák uralma a 15. század végéig tartott. 1500-ban Sejbán vezetésével kipcsak-törökök törtek be északról, az Arany Horda területéről, és elfoglalták Szamarkandot. Ez a kipcsak nép üzbégnek (özbegnek) hívta magát, az Arany Horda 1313-1341 között uralkodó kánjának neve után, akit Üzbeknek hívtak. Az üzbég etnonim tehát csak ekkor, a 16. századtól jelent meg Közép-Ázsiában. Sejbán megalapította a Bukharai Kánságot. A Bukharai Kánságból szakadt ki 1709-ben a Kokandi Kánság.

1598-ban részben jött létre a Hívai Kánság, amely 1873-ig független volt, 1873 után pedig orosz protektorátus alá került. Oroszország 1868-ban foglalta el a Kokandi Kánságot és helyezte saját protektorátusa alá a Bukharai Kánságot.

1917-ben az egykori Kokandi Kánság területe Oroszország uralma alá került (bár de facto nem lett Oroszország része), mint a Taskent fővárosú Turkesztáni Autonómia része. Ekkor Híva és Bukhara formálisan függetlenné váltak. A fehérek és vörösök közötti polgárháború Hívára és Bukharára is kiterjedt. 1919-re a vörösök elfoglalták Kokandot, Hívát és Bukhara nagy részét is, bár az ún. baszmakok (antibolsevisták) ellenállása egészen 1922-ig (egyes helyeken 1938-ig) tartott. 1920-ban a vörösök megalapították a Horezmi (volt Híva) és Bukharai Népi Szovjet Köztársaságokat (míg Kokand az újonnan megalakuló Kirgiz Autonóm Tartomány része lett). Bukhara része volt ekkor a mai Tádzsikisztán is, amely 1924-ben autonómiát kapott Bukharán belül. Horezm és Bukhara Népi Szovjet Köztársaságok 1923-ban csatlakoztak a Szovjetunióhoz, mint köztársaság.

Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot 1924. október 27-én alapították meg, alapja a Bukharai Szovjet Szocialista Köztársaság (Tádzsikisztánnal együtt), ehhez csatolták a Horezmi Szovjet Szocialista Köztársaság egy részét (a másik része a szintén ekkor kialakítandó Türkmenisztánhoz került) és a Fergana völgyet. Üzbegisztán első fővárosa Szamarkand volt, a fővárost csak 1930-ban helyezték át Taskentbe. A Tádzsik Autonómia 1929-ig volt Üzbegisztán része, 1929-ben ebből alakították ki a Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaságot, mint a Szovjetunió egyik önálló tagköztársaságát. A Karakalpak Autonómia 1936-ig Kazahsztánhoz tartozott, a területet ekkor kapta meg Üzbegisztán. Így tehát Üzbegisztán mai határai 1936-ra alakultak ki.

A sztálini évtizedek alatt kezdődött meg Üzbegisztánban az iparosítás, a nehézipar kiépítése. Ekkor veszi kezdetét az ipari mértékű gyapottermesztés. Az iskolahálózat kiépítésével felszámolták a korábban jellemző analfabetizmust. 1944-ben Üzbegisztánba telepítettek néhányat a deportált népcsoportok közül (csecseneket, meszheti törököket), ami később etnikai konfliktusok forrásává vált. 
Valuta / Nyelv 
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
UZS Üzbég szom (Uzbekistan som) so'm or сўм 2
ISO Nyelv
RU Orosz nyelv (Russian language)
TG Tádzsik nyelv (Tajik language)
UZ Üzbég nyelv (Uzbek language)
Neighbourhood - Ország  
Térkép - Üzbegisztán (Republic of Uzbekistan)
Térkép
Nokia (vállalat) - Térkép - Üzbegisztán
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Üzbegisztán
OpenStreetMap
Térkép - ÜzbegisztánUzbekistan_map.jpg
Uzbekistan_map.jpg
1387x1062
freemapviewer.org
Térkép - ÜzbegisztánUzbekistan_Topography.png
Uzbekistan_Topograph...
2430x1706
freemapviewer.org
Térkép - ÜzbegisztánRelief_Map_of_Uzbekistan.png
Relief_Map_of_Uzbeki...
1200x793
freemapviewer.org
Térkép - Üzbegisztán2114px-Uzbekistan_location_map.svg.png
2114px-Uzbekistan_lo...
2114x1397
freemapviewer.org
uzbekistan_map.jpg
2054x2421
www.globalsecurity.o...
uzbekistan-map.jpg
2400x1603
www.sairamtourism.co...
Uzbekistan_Map_high_...
2400x1603
goldensteppes.com
Uzbekistan-Map-2.jpg
2316x1654
mappery.com
Uzbekistan_1995_CIA_...
1822x2000
upload.wikimedia.org
large_detailed_relie...
1822x2000
www.vidiani.com
uzbekistan.jpg
1734x1263
veslo.ru
Uzbekistan-Map.jpg
1621x1198
mappery.com
Uzbekistan-Map.jpg
1621x1198
www.mappery.com
uzbekistan.jpg
1378x1405
www.lib.utexas.edu
large_detailed_admin...
1378x1405
www.vidiani.com
uzbekistan.jpg
1577x1053
www.footiemap.com
uzbekistan.jpg
1600x1037
silkroadtransportati...
Uzbekistan_map.jpg
1387x1062
upload.wikimedia.org
Mapa-de-las-Division...
1199x1217
mapas.owje.com
470_1284544804_uzbek...
1199x1217
www.ecoi.net
uzbekistan-map.gif
1200x1195
www.globalcitymap.co...
asiacaucasus-central...
1354x1006
2.bp.blogspot.com
Uzbekistan-road-map....
1412x949
www.ezilon.com
political-map-of-Uzb...
1412x921
www.ezilon.com