Valuta - Amerikai dollár

Valuta  >  Amerikai dollár

Amerikai dollár

$
Az amerikai dollár vagy USA dollár az Amerikai Egyesült Államok, Kelet-Timor, Ecuador, Salvador, Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau, Panama hivatalos fizetőeszköze. Általában a $ (dollárjel) rövidítéssel jelöljük, vagy ha szükséges, hogy megkülönböztessük a többi dollárjellel jelölt valutanemtől, akkor a US$ rövidítéssel. (Megjegyzés: a $ szimbólumot egyes országokban a peso és az escudo jelölésére is használják.) 1 amerikai dollár 100 centtel egyenlő.

A dollár használatát az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa fogadta el 1785. július 6-án, és mára már ez a legelterjedtebb pénznem a világon. Egyes országok az amerikai dollárt használják saját hivatalos fizetőeszközük gyanánt, és sok országban használják nem hivatalos másodlagos fizetőeszközként. 1995-ben több mint 380 milliárd dollár értékben volt forgalomban az amerikai dollár, és ennek a pénzmennyiségnek a kétharmada az Egyesült Államokon kívül volt. 2005-re ez a szám megkétszereződött és majdnem elérte a 760 milliárd dollárt, és becslések szerint ennek az összegnek a fele-kétharmada továbbra is az államokon kívül volt. Ez körülbelül 6,6%-os éves növekedésnek felel meg. Kína amerikai dolláros devizakészletének bruttó értéke 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt, ami 342 milliárd dollárral több mint egy évvel korábban. Az amerikai deficit Kínával szemben 232 milliárd dollár.

Az amerikai dollár több mint 200 éves múltra tekint vissza. Az első dollárérméket a United States Mint (amerikai pénzverde) bocsátotta ki. Ezeknek az érméknek a súlya és összetétele megegyezett a spanyol dolláréval. Az amerikai függetlenségi háború után egyaránt volt forgalomban spanyol és amerikai ezüstdollár is.

Hivatalosan az amerikai dollár pénzrendszere így épült fel: 1 eagle = 10 dollár = 100 dime = 1000 cent. Az alapegység az ezüst 1 dolláros volt, amely egy 26.73 gramm súlyú, 90 % ezüsttartalmú, 38.1 mm átmérővel rendelkező érmét jelentett a gyakorlatban. Az érmék rézből (1/2 cent, 1 cent, 2 cent), nikkelből (3 cent, 5 cent), ezüstből (3 cent, 1/2 dime, 1 dime, 20 cent, 1/4 dollár, 1/2 dollár, 1 dollár), vagy aranyból (1 dollár, 2.5 dollár, 3 dollár, fél eagle (5 dollár). 1 eagle (10 dollár), dupla eagle (20 dollár) készültek.

Az amerikai dollár története során tehát a következő névértékű érmék voltak forgalomban: 1/2 cent, 1 cent, 2 cent, 3 cent ezüst, 3 cent nikkel, 5 cent nikkel, fél dime ezüst, 1 dime, 20 cent, negyed dollár, fél dollár, 1 dollár ezüst, 1 dollár arany, 2.5 dollár arany, 3 dollár arany, 5 dollár arany, 10 dollár arany, 20 dollár arany. Az aranyérmék verése a gazdasági világválság következtében 1933-ban megszűnt. Az 1 dime, negyeddollár, féldollár névértékű érmék egészen 1965-ig 90 % ezüsttartalommal készültek, eztán csak a féldolláros tartalmazott 40 %-nyi ezüstöt 1970-ig. Az ezüst 1 dollárosok verése 1934-től szünetelt. Jelentős mennyiségben készülnek arany és ezüst befeketetőérmék is.

Az amerikai dollárbankjegyek két méretben készültek, 1861 és 1928 között 187 x 79 mm, 1928 óta pedig 156 x 67 mm kivitelben. Az Amerikai Egyesült Államokban a polgárháború előtt a papírpénzkibocsájtás kereskedelmi bankok révén bonyolódott, szabályozása sem a federális állam, hanem az egyes tagállamok hatásköre volt, kivételt képezett a Bank of North America (hivatalosan: The President, Directors, and Company, of the Bank of North America) First Bank of the United States (hivatalosan: The President, Directors and Company, of the Bank of the United States) és a Second Bank of the United States esete, melyek bizonyos központi banki funkciókat ellátó, szövetségi szinten privilegizált magánbankok voltak. Részben papírpénzként funkcionáltak a polgárháború előtt rendszeresen kibocsájtott kamatozó kincstájegyek (interest-bearing Treasury Notes) is. 1861 után párhuzamosan különböző állami, félállami és kereskedelmi banki kibocsájtások léteztek, de 1971 óta már csak a Federel Reserve Note típust használják. 1928 előtt a különböző típusú dollárszériák (United States Note, Silver Certificate, Gold Certificate, Federal Reserve Bank Note, Federal Reserve Note, National Bank Note) külső megjelenésükben teljesen eltértek egymástól, a dizájn egységesítésére a kisebb méret bevezetésével került csak sor.

1969-től Richard Nixon elnök rendelete értelmében az illegális ügyletek megnehezítése érdekében a 100 dolláros lett a legnagyobb címletű, hétköznapi forgalomban levő bankjegy. A nagyobb címleteket (500, 1000, 5000, 10 000 dollár) elsősorban bankközi ügyletekben használták ezután, emiatt ezekből a bankjegyekből 1934-nél újabb kiadásúak nem is készültek. 1934-ben egy 100 000 dolláros címlet is kibocsájtásra került, de ezt csak a szövetségi tartlakékbankok közötti készpénzmozgás megkönnyítésére használhatták. A készpénzforgalomban a csak kis mennyiségben kibocsájtott 5000 és 10 000 dollárosok igen ritkán szerepeltek, a bankok a nagy címleteket igénylő tranzakciókat elsősorban 500 és 1000 dollárosokkal bonyolították.

2010. április 21-én új 100 dolláros bankjegyet mutattak be, amelyet azonban csak később terveztek forgalomba hozni, ám kiderült, hogy az egymilliárd friss bankjegy egy része hibás (meggyűrődött és foltos lett): a kiválogatásuk módját még nem találták meg. A FED bejelentette, hogy 2011-ben új, biztonságosabb 100 dollárost bocsátanak ki. A tervezett időponthoz képest 2,5 éves késéssel, 2013. október 8-án hozzák forgalomba az újratervezett, különleges biztonsági elemekkel (háromdimenziós bújtatott biztonsági szál, színváltó kép, mikroírás, vízjel) ellátott bankjegyet.

Ország

Brit Indiai-óceáni Terület

Brit Indiai-óceáni Terület (angolul British Indian Ocean Territory) – brit tengerentúli terület. Afrika és Indonézia között, az Indiai-óceánban található. Legnagyobb szigete Diego Garcia, ahol közös igazgatású brit-amerikai katonai támaszpont található.

A területen 60 nagyobb-kisebb lakatlan sziget és 6 atoll van. A szigetek területe 60 km². Legmagasabb pontja 15 m.

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran, ám pontatlanul: Egyesült Államok (angolul: United States of America, United States, USA), független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magába. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.

9,83 millió négyzetkilométeres területével és közel lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül a kiemelkedő, bruttó hazai terméke (GDP) több mint 18 558 milliárd amerikai dollár, ami a világ GDP-jének csaknem 21%-a.

Amerikai Virgin-szigetek

Az Amerikai Virgin-szigetek egy szigetcsoport a Karib-tengeren, az Egyesült Államok külbirtoka, fővárosa Charlotte Amalie. Földrajzilag a Virgin-szigetek része, a szigetcsoport a Szélcsendes-szigetekhez és a Kis-Antillákhoz tartozik.

Az Amerikai Virgin-szigetek négy fő és sok kisebb szigetből áll. A nagyobb szigetek: St. Thomas, St. John, St. Croix és a Water Island. A szigetek teljes szárazföldi területe 346,36 km². A 2010-es népszámláláskor 106 405 lakosa volt.

Barbados

Barbados a Karib-térség egy szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethető vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek. Nagy-Britanniától 1966-ban függetlenedett. Felszíne sík, éghajlata trópusi. Gazdaságát – a jelentős idegenforgalom mellett – a cukornádtermesztés, a cukor- és rumgyártás jellemzi.


Bermuda

Bermuda egy szigetcsoport az Atlanti-óceánban. Jogilag Nagy-Britannia tengerentúli területe. 150 szigetből és mintegy 200 korallzátonyból áll. A szigetek közül csupán 20 lakott, ezek közül tízet hidak kötnek össze.

Bermudát az európaiak az 1500-as évek elején fedezték fel, néhány forrás alapján valószínűleg 1503-ban. Egészen biztosan ismert volt 1511-ben, amikor Peter Martyr d'Angheira megjelentette Legatio Babylonica című művét. Abban az évben egy spanyol térkép is ábrázolja a szigetet. A sziget felfedezését Juan de Bermúdez spanyol felfedező nevéhez szokás kötni. A szigeteket spanyol és portugál hajók használták élelmiszer és ivóvíz készletük kiegészítésére, de a szellemekről és ördögökről szóló legendák, amit táplált egy rémületes madárhang (legvalószínűbben a bermudai viharmadáré), és a folyamatosan viharos, hajótöréssel fenyegető időjárás (a legtöbb korai látogató ezt tapasztalta), elvette a kedvet állandó település alapításától az Ördögszigeten.

Brit Virgin-szigetek

A Brit Virgin-szigetek (angolul British Virgin Islands, BVI) az Egyesült Királyság tengerentúli területe a Karib-térségben.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Gyarmatosításellenes Bizottsága úgy listázza, mint nem független területet.

Haiti

Haiti a Karib-térség egyik országa, Hispaniola sziget nyugati harmadán fekszik, a keleti felén lévő Dominikai Köztársaság az egyetlen szárazföldi szomszédja. Neve az őslakos taínók nyelvéből származik, jelentése hegyekkel borított. Tízmillió lakosának többsége afrikaiak leszármazottja. Az egymást követő katonai diktatúrák tönkretették az ország gazdaságát, így Haiti ma egész Amerika legszegényebb állama. Fővárosa Port-au-Prince (ejtsd: port o prensz).

A mezőgazdaság fő terménye és a legfontosabb exportcikke a kávé.

Karibi Hollandia

A Karibi Hollandia három egykori Holland Antillákbeli sziget elnevezése, melyek 2010. október 10-től Hollandia speciális községei, hivatalos néven köztestületei lettek. A három sziget a Karib-tengerben található, Bonaire Arubától és Curaçaoótól keletre a venezuelai partok mentén fekszik, míg Saba és Sint Eustatius Sint Maartentől délre, Saint Kitts és Nevistől északnyugatra helyezkedik el. Ismert nevük még a BES-szigetek is, melyeket a három sziget nevéből (Bonaire, Sint Eustatius, Saba) alakítottak ki. A szigetek jelenleg az Európai Unió tengerentúli országai és területei (OCT) besorolás alatt állnak, így az EU jogokat nem automatikusan alkalmazzák. Előre láthatólag 2015 folyamán átsorolják őket az EU legkülső régiói (OMR) közé (pl. Madeirához vagy a Kanári-szigetekhez hasonló státust kapnak).

A három sziget jelenlegi státusát a Holland Antillák felbomlásával nyerte el 2010. október 10-én, amikor Curaçao és Sint Maarten két autonóm területté vált a Hollandiai Királyságon belül. Így ez utóbbi két sziget, és Aruba sem tartozik tehát a Karibi Hollandiához, melynek területe így, lakossága fő lett.

Panama

Panama, hivatalos nevén Panamai Köztársaság (spanyolul República de Panamá), Közép-Amerika legdélibb állama. Természetes hidat képez Dél- és Észak-Amerika között. Nyugatról Costa Rica, keletről Kolumbia határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa.


Puerto Rico

Puerto Rico a Nagy-Antillák szigetvilágának legkeletebbre fekvő tagján található szigetország, az Amerikai Egyesült Államok társult állama.

Bővebben: Puerto Rico állatvilága

Salvador

Salvador (spanyolul El Salvador, jelentése: „A Megváltó”) Magyarország egynegyedét kitevő területű állam a közép-amerikai kontinenshíd csendes-óceáni partján. Az országot Jézus Krisztusról, a „Megváltóról” nevezték el.

Az egykori spanyol gyarmat 1821-ben kiáltotta ki függetlenségét. Felszínét a Sierra Volcanica aktív vulkánokkal tarkított láncai hálózzák be. A hegyvonulatok termékeny fennsíkokat és völgyeket zárnak közre. Lakóinak zöme a termékeny óceánparti síkságon él. Földje ásványkincsekben szegény. Gazdaságának legfontosabb ágazata a trópusi növények termesztése (cukornád, kávé, gyapot). Messze földön híres balzsamgyártásáról.

Turks- és Caicos-szigetek

A Turks- és Caicos-szigetek ( IPA : ) Kuba mellett található szigetek, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. 30 nagyobb korallszigetből (6 lakott) és számtalan apró szirtből áll. A legmagasabb pont a 49 m-es Blue Hills.

Felfedezését Juan Ponce de León spanyol hajósnak tulajdonítják, aki 1512-ben járt a szigeteken. Mások azonban úgy vélik, hogy Kolumbusz Kristóf első útja során, 1492-ben ide is eljutott. A hosszú ideig tartó spanyol és francia rivalizálás után az első telepesek az angolok voltak, akik a Bahama-szigetekről költöztek át a lakatlan szigetekre 1678-ban. Eredetileg Jamaicához tartozott a terület, 1962 óta önálló brit külbirtok. 1959-ben önkormányzatot kapott, majd 1976-ban tovább szélesítették az autonómiát. Területének egy részét bérbe adták az amerikaiaknak, akik Nagy Turk szigetén rakétamegfigyelő, valamint haditengerészeti bázist tartanak fenn, a Dél Caicon-szigeten pedig az amerikai parti őrség egységei állomásoznak.

Amerikai Szamoa

Amerikai Szamoa, 5 vulkáni- és 2 korallszigetből álló szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén, félúton Hawaii és Új-Zéland között.


Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokai

Az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó lakatlan szigetek, angolul: United States Minor Outlying Islands. Nem közigazgatási, hanem statisztikai egység.

A lakatlan szigetek listája:

Guam

Guam az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka Óceániában.

A Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re nyugatra fekszik a Csendes-óceánban. Legmagasabb pontja a Mount Lamlam (406 méter).

Kelet-Timor

Kelet-Timor (hosszabb államnevén Kelet-timori Demokratikus Köztársaság ) kis délkelet-ázsiai ország. Az egykori portugál gyarmat 2002-ben szabadult fel az indonéz megszállás alól.

Kelet-Timor a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor-sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és az Atauro-sziget. A trópusi monszun éghajlatú ország felszínének túlnyomó része változatos hegyvidék. A déli partot mocsaras síkság szegélyezi.

Marshall-szigetek

A Marshall-szigetek Óceániában elhelyezkedő állam. Mikronézia szigetvilágában Hawaii és Ausztrália között félúton található. Két szigetcsoport: a Ratak- és Ralik-szigetlánc (16 és 18 korall-atoll) és több kis korallpad alkotja. Az állam neve J. Marshall angol hajóskapitány nevét viseli, aki 1788-ban végzett kutatásokat a területen. (A spanyolok révén már régóta ismert volt a szigetcsoport). Az Egyesült Államokhoz 1947 és 1990 között tartozó társult állam, 1991-ben nyerte el teljes függetlenségét. Legismertebb atolljai a Bikini- és az Eniwetok-atoll, melyek az amerikaiak atomfegyver kísérleteiről váltak híressé. Az ország gazdasága nagyban függ az USA által használt katonai támaszpontokért cserébe nyújtott segélyektől. A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik.

Az állam a Csendes-óceánon Mikronézia szigetvilágában fekszik. 29 kisebb korall-atollból és 5 nagyobb szigetből áll, melyek két szigetláncba rendeződnek. A Ratak-szigetek 16, a Ralik-szigetek 18 atollból állnak; hosszan, egymással párhuzamosan nyúlnak el. Az atollok alacsonyak, alig emelkednek ki a tengerből. Előfordul, hogy különösen erős vihar idején elárasztja őket a tenger.

Mikronéziai Szövetségi Államok

A Mikronéziai Szövetségi Államok az óceániai Mikronéziában a Karolina-szigetek nagyobbik keleti részét elfoglaló állam. Az ország nevének jelentése görögül „kicsiny szigetek országa”. Mikronézia négy szövetségi államból álló föderáció, felépítése hasonló, mint az Amerikai Egyesült Államoké.

Az állam a Karolina-szigetek nagyobbik részét, illetve az északi szélesség 5-10°-a és a keleti hosszúság 135-140°-a között szétszóródó szigeteket foglalja magában. A szigetek Hawaii-tól kb. 5000 km-re nyugatra, a Fülöp-szigetektől 3000 km-re keletre és Pápua-Új-Guineától 1500 km-re északra találhatók.

Palau

Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.

A szigetek kialakításában egyaránt részes a vulkanikus tevékenység és a korallok építő munkája.

Északi-Mariana-szigetek

Az Északi-Mariana-szigetek az Egyesült Államok társult állama a Csendes-óceán nyugati felében.


Ecuador

Az Ecuadori Köztársaság egy dél-amerikai ország, amely északon Kolumbiával, keleten és délen Peruval, nyugaton a Csendes-óceánnal határos. Hozzá tartoznak még a Galápagos-szigetek (Archipelago de Colón) a Csendes-óceánban, 965 km-re a kontinens partjaitól. Nevének jelentése spanyolul ’Egyenlítő’ (a latin ÆQUATOR szóból), mivel az Egyenlítő vonalán fekszik. A területű ország fővárosa Quito, amely az 1970-es években UNESCO világörökségi címet kapott, amiért egész Latin-Amerikában az itteni történelmi központ őrizte meg legjobban eredeti jellegét. Ecuador legnagyobb városa Guayaquil. Az ország harmadik legnagyobb városa, Cuenca 1999-ben szintén világörökségi címet kapott, amiért rendkívül jól illusztrálja a gyarmatosító spanyol reneszánsz várostervezést valamint városképe élénken tükrözi a különböző latin-amerikai társadalmakat és kultúrákat. Ecuador számos állatfajnak ad otthont, amely közül sok az őshonos (endemikus), mint például az egyedülálló állatvilágáról híres Galápagos-szigeteken élő fajok jelentős része. Ecuador HDI mutatója 0,695 (2010) és a lakosság 35,1%-a a szegénységi vonal alatt él (jövedelme nem éri el a napi 1 amerikai dollárt).

Ecuadornak három fontos földrajzi régiója van és egy szigetcsoport a Csendes-óceánban.

Nyelv

United States dollar (English)  Dollaro statunitense (Italiano)  Amerikaanse dollar (Nederlands)  Dollar américain (Français)  US-Dollar (Deutsch)  Dólar dos Estados Unidos (Português)  Доллар США (Русский)  Dólar estadounidense (Español)  Dolar amerykański (Polski)  美元 (中文)  Amerikansk dollar (Svenska)  Dolar american (Română)  アメリカ合衆国ドル (日本語)  Долар США (Українська)  Щатски долар (Български)  미국 달러 (한국어)  Yhdysvaltain dollari (Suomi)  Dolar Amerika Serikat (Bahasa Indonesia)  Jungtinių Valstijų doleris (Lietuvių)  Amerikanske dollar (Dansk)  Americký dolar (Česky)  Amerikan doları (Türkçe)  Амерички долар (Српски / Srpski)  USA dollar (Eesti)  Americký dolár (Slovenčina)  Amerikai dollár (Magyar)  Američki dolar (Hrvatski)  ดอลลาร์สหรัฐ (ไทย)  Ameriški dolar (Slovenščina)  ASV dolārs (Latviešu)  Δολάριο ΗΠΑ (Ελληνικά)  Đô la Mỹ (Tiếng Việt) 
 mapnall@gmail.com