Valuta - Euró

Valuta  >  Euró

Euró

Az euró (devizakód: EUR, szimbólum: €) az Európai Unió hivatalos fizetőeszköze, valutája, amelyet a 28 tagállam közül 19 (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) és az Európai Unió intézményei használnak. A közös pénznemet bevezető 19 ország alkotja az eurózónát.

Az eurót az eurózónában jelenleg körülbelül 337 millió ember használja. Az eurózónán kívül hat európai ország fizetőeszköze: Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán enklávé törpeállamok szerződés alapján, Koszovó és Montenegró nem hivatalosan vezette be. Szintén nem hivatalos fizetőeszköz a Dél-Afrikai Zimbabwében, amely 2009 óta nem rendelkezik önálló fizetőeszközzel, viszont az országban, több más pénznem mellett az euró is használatban van.

Világszerte 175 millióan használnak az euróhoz kötött pénznemeket, ebből 150 millióan Afrikában.

Bevezetése óta az euró a második legjelentősebb tartalékvaluta, valamint a második legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem az amerikai dollár mögött, emellett világon a legnagyobb összértékben jelen levő valuta. Amennyiben az eurózónát egységes egészként kezeljük, a világ második legnagyobb gazdaságának számít.

A közös pénz nevéről az 1995-ös madridi csúcstalálkozón született döntés. Az eurót 1999. január 1-jén vezették be, mint elszámolási pénzt, 1:1 arányban felváltva az Európai valutaegységet. Az euróérmék és az euróbankjegyek 2002. január 1-jén kerültek forgalomba.

Az euró az EU közös gazdasági és monetáris politikájának (Európai Gazdasági és Monetáris Unió) fő eszköze. Bevezetésének gazdaságpolitikai célja az egységes piac működésének javítása, a négy szabadság érvényesítése, azaz az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának könnyebbé tétele. A bevezető tagállamok általános gazdasági fejlődésük egyik sarokkövének tekintik. A forgalom megkönnyítése, az árak összehasonlíthatóságának növelése, az átváltási költségek és az árfolyam-kockázatok megszüntetése révén elősegíti az EU belső piacának fejlődését. A különböző pénznemek eltűnésével alapja a tőkepiac integrációjának, s hatékonyan mérsékli az európai gazdaságokra ható külső inflációs nyomást.

A közös gazdasági és monetáris politika vezető intézménye az Európai Központi Bank (EKB) ennek elsődleges célja az árstabilitás biztosítása, azaz az infláció leszorítása, a fenntartható gazdasági növekedés támogatása, összességében az anticiklikus gazdaságpolitika.

Az eurózóna lakosainak száma 2007. január 1-jén 312,7 millió, és a világ GDP-jének (bruttó hazai termék) 22%-át képviseli, míg az Egyesült Államok 28%-ot. Az eurót az amerikai dollár, az angol font sterling és a japán jen mellett a legújabb irányadó világvalutaként tartják számon. 2006-ban az euró a világ tartalékvalutái között erős második helyen áll a dollár mögött. (A USD részesedése a világ tartalékaiban 65,7%, az euróé 25,2%, az angol fonté 4,2%, a japán jené 3,2%, a svájci franké 0,2%.)

Az afrikai valutaközösségi frank, a bolgár leva, a bosnyák konvertibilis márka, a comore-i frank, a csendes-óceáni valutaközösségi frank és a Zöld-foki escudo fixen (állandó átváltási aránnyal) az euróhoz rögzített árfolyamúak. Ezek többsége korábban a francia frankhoz, a német márkához, vagy a portugál escudóhoz kötötték árfolyamukat.

A negatív csúcs pedig eddig 2018. június 29-én alakult ki, amikor 1 euróért előbb 326 forintnál, majd 329 forintnál is többet kellett fizetni. Az esést a negatív piaci hangulat mellett a svájci jegybank bejelentése okozta, miszerint megszüntették a frank árfolyamának euróhoz viszonyított 1,2-es átváltási küszöbét.

Ország

Mayotte

Mayotte (ejtsd: majott) egy sziget az Indiai-óceánban. Jogilag Franciaország tengerentúli megyéje.

Afrika és Madagaszkár között található, nagyjából mindkettőtől 2–300 km-re, a Mozambiki-csatorna északi kijáratánál. A Comore-szigetek francia kézben maradt tagja.

Réunion

Réunion (ejtsd: reünion) vulkáni sziget az Indiai-óceánban Madagaszkártól keletre, Franciaország tengeren túli megyéje.

A szigetet a portugál Diogo Dias, Bartolomeu Dias testvére fedezte fel 1507. február 9-én. 1638 óta a franciák birtoka. 1640-ben a sziget neve Bourbon-sziget lett. 1642-ben francia telepesek népesítették be. 1793-ban kapta az "Île de la Réunion", azaz "Újraegyesítés szigete" nevet a Marseille-i forradalmárok és a párizsi Nemzeti Gárda 1792-es egyesülésének emlékére. 1801-ben a sziget új nevet kapott: "Île Bonaparte"; 1810-ben a brit haditengerészet visszanevezte Bourbon-szigetre, majd az 1848-as francia forradalom óta ismét a Réunion nevet viseli.

Francia déli és antarktiszi területek

A Francia déli és antarktiszi területek (franciául Terres australes et antarctiques françaises, rövidítve TAAF) Franciaország tengerentúli területe. A Francia déli és antarktiszi területeket 1955-ben hozták létre az Indiai-óceán déli részén fekvő francia fennhatóság szigetcsoportokból és a Franciaország által igényelt antarktiszi Adélie-földből. A Kerguelen-szigetek egy nagyobb és 85 kisebb szigetből, valamint több mint 200 egyéb szigetből és sziklából állnak az indiai-óceán déli részén. A szigetcsoportot 1772-ben fedezte fel Yves de Kerguélen, majd Franciaország 1849-ben vette birtokba. A szigeteken néhány tudományos megfigyelőállomás működik. Az Adélie-föld az Antarktisz keleti hosszúság 136° és 142° közötti része. A jéggel borított felföldet Dumont d'Urville fedezte fel 1840-ben. Területén francia kutatóállomások működnek télen-nyáron változó létszámmal.

A területeket 5 körzet alkotja:

Andorra

Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa legnagyobb törpeállama. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta). Andorra Európa 6. legkisebb állama, ezzel együtt a legnagyobb európai törpeállam és az Ibériai-félsziget legkisebb független országa.

Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, régi német nyelven Ostarrichi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja. Fővárosa Bécs.

Legjelentősebb folyója a Duna (350 km-es szakasz), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki.

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja. Az ország szárazföldi határait északon Hollandia, keleten Németország és Luxemburg, délen és nyugaton pedig Franciaország határolja.

Etnikailag és nyelvileg is sokszínű ország, három fő csoporttal, a holland nyelvű flamandokkal, a francia nyelvű vallonokkal és egy német nyelvű közösséggel a keleti régióban. Az ország fővárosa, ami egyben az Európai Unió egyik székhelye is, Brüsszel. További nagyvárosai: Antwerpen, Gent, Charleroi, Liège és Brugge.

Ciprusi Köztársaság

Ciprus ( [Kíprosz], ) állam, hivatalos nevén a Ciprusi Köztársaság ( [Kipriakí Dimokratía]; ) szigetország a Földközi-tenger keleti medencéjében, Törökországtól délre, amely Ciprus szigetén terül el.

Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Míg a sziget földrajzi szempontból Ázsiához tartozik (mivel az ázsiai kontinentális talapzaton található), addig az ország kulturális és politikai szempontból is Európa része.

Finnország

Finnország (,, hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Fővárosa Helsinki. „Az ezer tó országaként” emlegetik.

A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.

Franciaország

megyékkel és területekkel]]. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja miatt a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven.

Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Suriname-mal és Sint Maartennel. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti össze. Franciaország a legnagyobb területű nyugat-európai ország és a második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik, mely több mint 11 millió négyzetkilométer területű.

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα [Eláda] vagy Ἑλλάς [Elász] ; ógörögösen Ἑλλάς [hellás], újgörög kiejtéssel [e’las]), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία [Elinikí Dimokratía] ) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli végén. Északon Albániával, Észak-Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom, valamint a török uralom négy évszázadának emlékei. Görögország a demokrácia, a nyugati filozófia, az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője. Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.

Hollandia

Hollandia (teljes nevén Holland Királyság, hollandul Koninkrijk der Nederlanden) nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 4 részből áll: Hollandia, valamint a Karib-szigetekhez tartozó Aruba, Curaçao és Sint Maarten. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.


Lettország

Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika) állam Északkelet-Európában. A Balti-tenger mellett fekvő Lettország a balti államok egyike Észtország és Litvánia mellett, amelyek északon és délen határolják Lettországot. Keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos.

2003. szeptember 20-án a lettek népszavazással az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntöttek, ami 2004. május 1-jén be is következett. Lettország a NATO-nak is tagja, 2004. március 29. óta. 2014. január 1-től az eurózóna 18. tagja.

Litvánia

A Litvániai Szocialista Szovjetköztársaság (LSZSZK) egy rövid életű kommunista állam volt, amely 1918. december 16-án jött létre, miután Litvániában a kommunisták kerültek hatalomra. 1919. február 27-ig állt fenn, amikor a Belarussziai Szocialista Szovjetköztársasággal egyesülve megalkották a Litván–Belarusz Szovjet Szocialista Köztársaságot (Litbel). Miközben a bolsevikok erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az LSZSZK-t a helyi lakosok által támogatott szocialista forradalom eredményévé tegyék, nagyrészt a litván–szovjet háború alatt érkezett moszkvaiak irányították az országot. Egy szovjet történész a hivatalos propagandához ragaszkodva azt állította: „Az a tény, hogy a szovjet-orosz kormány elismerte a fiatal szovjet-litván köztársaságot, leleplezte a nyugati imperialisták hazugságait, miszerint a szovjet-oroszok állítólag szörnyű dolgokat kívántak tenni a balti országokkal.” Valójában a litvánok egyáltalán nem támogatták a szovjet hatalmat, ezt a Litván Köztársaság 1918. február 16-i megalapításával erősítették meg.

Az első világháborút elvesztő Német Császárság 1918. november 11-én aláírta a compiègne-i fegyverszünetet. Ezek után a Kelet-Európában állomásozó német seregek is hazatértek. Két nappal később a szovjet-orosz kormány hatályon kívül helyezte a breszt-litovszki békét, amely Litvánia függetlenségét garantálta. Miután a szovjetek nem ismerték el a balti államok, Belarusszia, Ukrajna és Lengyelország függetlenségét, támadást indítottak az egykori Orosz Birodalom európai területének meghódításához. Csapataik szorosan követték a visszavonuló német seregeket, 1918 decemberére pedig megszállták Litvániát is.

Luxemburg

Luxemburg, hivatalosan Luxemburgi Nagyhercegség egy minden oldaláról szárazföld által határolt kis ország Északnyugat-Európában. Szomszédai: Franciaország, Németország és Belgium. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Az állam nevét magyarul Luxemburgnak, fővárosáét pedig Luxembourgnak írjuk.

Monaco

Monaco (monacóiul Munegu), hivatalos nevén Monacói Hercegség (Principauté de Monaco) egy önálló és független városállam, a világ második legkisebb országa, amely Franciaország és a Földközi-tenger közé ékelődik a francia Riviérán. Egyedül Franciaországgal határos. Területe, amely szinte csak Monaco városából áll, a világ legsűrűbben lakott országa. Monaco adóparadicsom mind a lakosság, mind a helyi bejegyzésű cégek számára. 1292 óta a Grimaldi-ház uralkodik a hercegségben. A jelenlegi uralkodó II. Albert.


Montenegró

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia területén. Az 5. állam, amely függetlenedett a volt Jugoszláviából. Fővárosa Podgorica. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja. 2010. december 17. óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, valamint 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama.

A Crna Gora elnevezés fekete hegyet jelent, vagyis a fekete hegyek országa. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: Kara Dağ. Ugyanakkor a gora szó a délszláv nyelvekben erdőt is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet fekete erdőnek is értelmezni.

Málta

Málta (hivatalos nevén Máltai Köztársaság; ) szigetország, törpeállam Dél-Európában. A Földközi-tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetek fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt. Málta az Európai Unió tagállama. A világ kilencedik, és Európa ötödik legkisebb nemzetközileg elismert független országa, az EU legkisebb tagállama.

Málta a Földközi-tengerben található kis szigetcsoport, Szicíliától 81 kilométerre délre. Területe 316 km². Csak a három legnagyobb szigete, Malta, Ghawdex (Gozo) és Kemmuna (Comino) lakott. Kisebb szigetei Kemmunet (Cominotto), Filfla, Il-Gżejjer ta' San Pawl (Szent Pál-sziget), Manoel Island (Manoel-sziget) és az Il-Ġebla tal-Ġeneral (Generális-szikla, Fungus Rock). Legmagasabb pontja a Malta-szigeti Ta' Dmejrek, magassága 253 méter.

Németország

Németország, hivatalos nevén Német Szövetségi Köztársaság , szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Az Európai Unió legnépesebb országa és legerősebb gazdasága. Területe alapján a világ 63., Európa 7., az Európai Unió 4. legnagyobb országa. Északon Dánia, keleten Lengyel- és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton Franciaország és a Benelux államok határolják.

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó-folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet. Északnyugatról Franciaország, északról Svájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, keletről az Adriai-tenger, délről a Jón- és a Földközi-tenger, nyugatról pedig a Tirrén- és a Ligur-tenger határolja. Területén található két enklávé, San Marino és a Vatikán, de Olaszországnak exklávéja is van, méghozzá Svájcban Campione d’Italia néven.

Az olaszok saját országukat e neveken említik: lo Stivale (a Csizma), il Belpaese (a Szépország) vagy la Penisola (a Félsziget).

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Az európai földrész legnyugatabbra fekvő országa. Északon és keleten egyetlen szárazföldi szomszédjával, Spanyolországgal határos, nyugaton és délen az Atlanti-óceán mossa partjait. Az országot a Porto város környéki, egykori Portói Grófságról (Condado de Portugal) nevezték el.

Portugália területéhez tartoznak az Atlanti-óceánban fekvő Azori-szigetek (2335 km²) és a Madeira-szigetek (797 km²). Sokáig portugál fennhatóság alá tartozott Makaó, ami 1999-ben került vissza Kínához. Már jóval ez előtt (az 1970-es évek közepén) függetlenné váltak egykori afrikai gyarmatai (Bissau-Guinea, Angola, Mozambik).

San Marino

San Marino, teljes nevén a San Marino Köztársaság (olaszul Serenissima Repubblica di San Marino, emilián–romanyol nyelven San Marein, vagy Ripóbblica d' San Marein, serravalleiül San Maroin) a világ legkisebb országainak egyike. Dél-Európában helyezkedik el, Olaszország teljesen körülöleli.

San Marino Olaszország enklávéja, az olasz Emilia-Romagna és Marche régió határán. Domborzatát az Appenninek 300 és 750 méter közti kiszögellései uralják. A legmagasabb pontja a 749 méteres magasságú Monte Titano. További említést érdemlő kiemelkedéseit képezi még az 544 méter magas Monte Pennicciola, az 529 méter magas Monte San Cristoforo, a szintén 529 méter magas Monte La Serra, az 559 méter magas Monte Carlo, a 346 méter magas Monte Pulito és a 352 méter magas Monte della Mandra, illetve a 414 méteres magasságú Monte Ventoso. A Monte Cucco 319 méter, a Montelupo 258 méter, míg a Monte Olivo 251 méter magas. Az ország legmélyebb pontja 55 méter magasan van, az Ausa folyó völgyében.

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföld délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek. Fővárosa Madrid.

A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibérek, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól. Ugyanabban az évben, Kolumbusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, ezután Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát élte egészen a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságig, ekkor ugyanis gazdasága súlyos válságba került.

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról Csehország és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony (szlovákul Bratislava, korábban Prešporok, németül Pressburg). 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja, 2009. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.


Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. (Horvátországgal határvitában áll, különösen tengeri határait illetően. ) Szlovénia, a korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam, 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak, 2007. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.

Vízfolyásokban, tavakban gazdag. A Triglav-hegy lábánál ered a Száva, s mellékfolyók vizével gyarapodva szeli át. A nyugati határvidék bővizű folyója a Soča (Isonzó), Olaszországban ömlik az Adriai-tengerbe. Az Alpok lábánál jégkori végmorénák mögött festői tavak, magashegységekben apró jég vájta tavak, tengerszemek alakultak ki.

Ír-sziget

Az Ír-sziget (angolul Ireland, írül Éire, ulsteri skót nyelven Airlann) a Brit-szigetek része, Európa harmadik legnagyobb szigete. Az európai kontinenstől északnyugatra, a Brit-szigettől nyugatra fekszik.

Politikailag a sziget öthatodát elfoglaló független Ír Köztársaságra és az Egyesült Királysághoz tartozó, a sziget északkeleti részében fekvő Észak-Írországra osztható.

Åland

Åland-szigetek (ejtsd: [ólánd]) – finnül Ahvenanmaa, Finnország és Svédország között, a Botteni-öbölben elhelyezkedő, Finnországhoz tartozó több mint 6500 szigetből álló szigetcsoport, melynek lakossága túlnyomórészt svéd anyanyelvű. A szigetek hivatalos neve svédül Landskapet Åland, finnül Ahvenanmaan maakunta (Ahvenanmaa megye).

Az Åland-szigetek mintegy háromszáz lakható szigetből áll, amelyek közül mintegy hatvan lakott; a többi 6400 sérsziget vagy elhagyatott szikla.

Észtország

Észtország , teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján. Az úgynevezett balti államok (Baltikum) egyike. Északon és nyugaton a Balti-tenger, keleten Oroszország, délen Lettország határolja. Az 1940-ben Szovjetunióhoz csatolt állam 1991-ben nyerte el függetlenségét.

Az ország 15 megyére (maakonnad) van osztva, melyek a szovjet időben kialakított rajonokkal lényegében megegyeznek.

Guadeloupe

Guadeloupe Franciaország tengerentúli megyéje a Karib-térségben. A Kis-Antillákhoz, azon belül a Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik. Fővárosa Basse-Terre.

Guadeloupe-ot Kolumbusz fedezte fel második útja során 1493. november 4-én. A szigetet Nuestra Señora de Guadalupe zarándokhelyről nevezte el. 1635-ben érkezett az első francia telepes. 1674-től Franciaország gyarmata. Afrikából idehurcolt rabszolgákkal cukornádat termesztettek. A hétéves háború alatt Nagy-Britannia tulajdona 1759 és 1763 között.

Martinique

Martinique [] (Martinique-kreol nyelven Matinik vagy Matnik) sziget a Karib-tengerben. A Kis-Antillák része. Jogi státuszát tekintve Franciaország egyik tengerentúli megyéje.

A szigetet feltehetőleg Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1502-ben. A helyi lakosok Madininának nevezték el, ebből keletkezett a mai neve. Gyarmatosítása 1635-ben kezdődött, amikor a franciák vették birtokba, és cukornád termesztésére rendezkedtek be Afrikából hozott rabszolgákkal. A rövid ideig tartó brit uralom kivételével mindig francia gyarmat volt. 1946. március 19-én lett Franciaország egyik tengerentúli megyéje.

Saint-Barthélemy

Saint-Barthélemy egy francia tengerentúli terület (franciául collectivité) a Karib-tengerben.

2007. február 22-én jött létre, mint önálló francia tengerentúli terület, előtte Guadeloupe francia tengerentúli megye része volt.

Saint-Martin

Saint-Martin francia tengerentúli terület (franciául collectivité) a Karib-tengerben, a Szent Márton-sziget északi felén terül el. 2007. február 22-én jött létre, mint önálló francia tengerentúli terület, előtte Guadeloupe francia tengerentúli megye része volt. Fővárosa Marigot.

A Szent Márton-sziget déli része, Sint Maarten, egyike a Holland Királyságot alkotó négy államnak.

Saint-Pierre és Miquelon

Saint-Pierre és Miquelon az Atlanti-óceán északnyugati részén, Kanada délkeleti partjaitól 25 km-re fekvő, összesen nyolc szigetből álló két szigetcsoport, Franciaország egykor kiterjedt észak-amerikai gyarmatainak utolsó maradványa.

Jelenleg Franciaország társult állama.

Francia Guyana

Francia Guyana (, illetve röviden csak Guyane) a Francia Köztársaság egyik tengeren túli megyéje, s mint ilyen, az Európai Unió szerves része.

Dél-Amerika északi részén fekszik, Brazíliával és Suriname-mal határos. Területe 83%-át őserdők borítják. A lakosság 90%-a a partvidéken tömörül.

Nyelv

Euro (English)  Euro (Italiano)  Euro (Nederlands)  Euro (Français)  Euro (Deutsch)  Euro (Português)  Евро (Русский)  Euro (Español)  Euro (Polski)  欧元 (中文)  Euro (Svenska)  Euro (Română)  ユーロ (日本語)  Євро (Українська)  Евро (Български)  유로 (한국어)  Euro (Suomi)  Euro (Bahasa Indonesia)  Euras (Lietuvių)  Euro (Dansk)  Euro (Česky)  Euro (Türkçe)  Евро (Српски / Srpski)  Euro (Eesti)  Euro (Slovenčina)  Euró (Magyar)  Euro (Hrvatski)  ยูโร (ไทย)  Evro (Slovenščina)  Eiro (Latviešu)  Ευρώ (Ελληνικά)  Euro (Tiếng Việt) 
 mapnall@gmail.com