Valuta - Kelet-karibi dollár

Valuta  >  Kelet-karibi dollár

Kelet-karibi dollár

$
A kelet-karibi dollár a Kelet-karibi Államok Szervezete (OECS) kilenc tagállamából nyolcnak a hivatalos pénzneme. 1965-ben vezették be a brit karib-területeki dollár helyett, jelölésére általában a dollár-jelet használják önmagában vagy a többi dollártól megkülönböztető EC$ formában. Váltópénze a cent, 1 dollár = 100 cent. Árfolyamát 1976 óta az amerikai dollárhoz kötik (1 amerikai dollár = 2,7 kelet-karibi dollár). A kelet-karibi dollár jellegzetessége, hogy valamennyi korábbi és jelenleg forgalomban lévő érméjén és bankjegyén II. Erzsébet brit királynő portréja szerepel fő motívumként.

Nagy-Britannia a kelet-karibi gyarmatain a 20. század első felében különböző brit kereskedelmi bankok bankjegyei, vagy Barbadoson, Guyanában, Trinidad és Tobagón a helyi gyarmati kormányzóságok papírpénzei voltak használatban. 1950-ben Nagy-Britannia létrehozta a British Caribbean Territories Eastern Group Currency Borad-ot, mely 1, 2, 5, 10, 20 és 100 brit karib-területeki dolláros címletekt bocsátott ki, előbb VI. György király, majd az uralkodóváltást követően már II. Erzsébet portréjával. A kelet-karibi dollárt az addigra felbomló Nyugat-indiai Szövetség által kibocsátott brit karib-területeki dollár helyében vezették 1965-ben 1:1 arányban. 1965 és 1983 között a Kelet-karibi Valutahatóság (East Caribbean Currency Authority) hozta forgalomba a pénzt. Ennek helyébe – egy 1983. július 5-én, Port of Spain-ben kelt egyezmény keretében létrehozott – Kelet-karibi Központi Bank (Eastern Caribbeaan Central Bank)lépett, székhelye Basseterre (Saint Kitts és Nevis). Az első bankjegyeket 1965-ben, az első érméket 1981-ben hozták forgalomba.

1981-ig a brit karib-területeki dollár fémpénzeit használták, ekkor vezették be az új érméket 1, 2, 5, 10 és 25 cent, illetve 1 dollár névértékben. Az eleinte alumíniumból készülő kerek egydolláros érmét 1989-től tízszögletű kuprónikkel érmével váltották fel.

A Kelet-karibi Valutahatóság 1965-ben 1, 5, 20 és 100 dollár címletű bankjegyeket hozott forgalomba. A Kelet-karibi Központi Bank első kibocsátása (1985) már a tízdolláros címletet is tartalmazta. 1989-ben az egydolláros bankjegyet érmére cserélték, 1993-ban az ötvendolláros címlettel egészült ki a címletsorozat.

Kategória:Anguilla Kategória:Antigua és Barbuda Kategória:Dominikai Közösség Kategória:Grenada Kategória:Montserrat Kategória:Saint Kitts és Nevis Kategória:Saint Lucia Kategória:Saint Vincent és a Grenadine-szigetek Kategória:Amerikai pénznemek

Ország

Anguilla

Anguilla sziget, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. A sziget a Kis-Antillák szerves része. A Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik. Legnagyobb városa egyben a közigazgatási székhely is: The Valley.

Anguilla első telepesei indián törzsek voltak, akik Dél-Amerika felől vándoroltak be. Az európai felfedezés ideje bizonytalan, bizonyos források szerint 1493-ban Kolumbusz látta a szigetet, mások szerint a franciák fedezték fel 1564-ben vagy 1565-ben. Anguilla neve az angolna szóból származik, különböző újlatin nyelvekből eredhet (spanyol: anguila, francia: anguille, olasz: anguilla), valószínűleg a sziget angolnaszerű alakja nyomán.

Antigua és Barbuda

Antigua és Barbuda (angolul Antigua and Barbuda) parányi, független közép-amerikai szigetország a Szélcsendes-szigetek középső részén, az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál. Az államot három sziget alkotja. Antiguát Kolumbusz Kristóf fedezte fel és nevezte el, északi része erősen feldarabolt mészkőtábla, déli része egy lepusztult vulkán maradványa. Barbuda Antiguától északra fekszik, sík felszínét korallmészkő alkotja. Redonda a legkisebb a három sziget közül és az egyetlen, amely nem lakott, 300 méterig emelkedő sziklái vulkanikus eredetűek.

Délre tőle Guadeloupe, délnyugatra Montserrat, nyugatra Saint Kitts és Nevis, északnyugatra pedig Saint-Barthélemy található.

Dominikai Közösség

Dominika kis sziget a Kis-Antillák szigetívében. Neve latinul vasárnapot jelent.

A szigeten terül el a Dominikai Közösség, Nagy-Britannia volt gyarmata, amely 1978-ban nyerte el függetlenségét.

Grenada

Grenada a Közép-amerikai Kis-Antillákhoz tartozó Szél felőli szigetek csoportjában található – két nagy és több kisebb szigetből álló – ország, amelyet Kolumbusz Kristóf fedezett fel 1498-ban. A kétharmad Budapest területű volt brit gyarmat 1974-ben nyerte el függetlenségét.

A szigetek vulkanikus eredetűek, ezért felszínük hegyvidék. Grenada szigetének legmagasabb hegye a Mount St. Catherine, 840 méter magasra emelkedik a tenger szintje fölé.

Montserrat

Montserrat a Karib-tenger egyik szigete, az Egyesült Királyság 14 tengerentúli területének egyike. A szigetet a 20. század végétől kezdődően több természeti csapás is sújtotta jelentős károkat okozva annak gazdaságában és a sziget jelentős részének lezárására kényszerítve a hatóságokat.

A Kis-Antillák Szélcsendes-szigetek csoportjához tartozó sziget vulkáni kőzetekből áll. Legmagasabb pontja az aktív vulkáni English's Crater (930 méter, becsült érték).

Saint Kitts és Nevis

Saint Christopher és Nevis Államszövetség (The Federation of Saint Christopher and Nevis) egy Karib-tengeri szigetállam. Az ENSZ, a Nemzetközösség, és az Amerikai Államok Szervezete tagja.

A kettős elnevezés magyarázata az, hogy a sziget korábbi neve San Cristobal (Szent Kristóf) volt, amelyet a 17. században ide települő brit lakosok átvettek Saint Christopher alakban. A Kit vagy Kitt a Christopher egyik becézett alakja volt. A "Saint Kitt's island" (kb. Szent Kristi szigete) név rövidült végül 'Saint Kitts'-re. Az állam alkotmányában és kormányzati honlapján is mindkét név szerepel.

Saint Lucia

Saint Lucia (francia Sainte-Lucie, kreol Sent Lisi) a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. A Saint Vincent és a Grenadine-szigetektől észak-északkeletre, Barbadostól északnyugatra, Martinique-tól délre helyezkedik el. Területe 620 km², lakosainak száma mintegy 160 000. A sziget két Nobel-díjast (Arthur Lewis és Derek Walcott) adott a világnak, ezzel a lakosságszámhoz viszonyítva a Feröer-szigetek után a második (független országok közt az első) helyen áll. Első európai gyarmatosítói, a franciák, 1660-ban kötöttek szerződést a helybeli karibi törzzsel. 1663 és 1667 között britek uralták a szigetet. A következő években, amikor háború dúlt az angolok és franciák között, a sziget 14-szer cserélt gazdát. 1814-ben végül a britek szerezték meg a sziget irányítását. Mivel olyan gyakran cserélt gazdát, a szigetet a „Nyugat-Indiák Helénájaként” is ismerik.

1924-től képviseleti kormányzattal rendelkezik (mindenkire kiterjedő szavazati jog csak 1953-tól létezik). 1958 és 1962 között a sziget a Nyugat-Indiai Szövetség tagja volt. 1979. február 22-én Saint Lucia kikiáltotta függetlenségét a Nemzetközösségen belül. A sziget egyben Frankofónia tagja is.

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának déli részén fekvő állam. Nagy-Britannia volt gyarmata. Területének zömét a vulkanikus eredetű Saint-Vincent sziget teszi ki. Az országhoz tartozik még a szintén vulkanikus eredetű Grenadine-szigetek legtöbb tagja is. Gazdaságának alapja a trópusi növénytermesztés (banán, cukornád, szerecsendió) és az idegenforgalom.

Nyelv

East Caribbean dollar (English)  Dollaro dei Caraibi Orientali (Italiano)  Oost-Caribische dollar (Nederlands)  Dollar des Caraïbes orientales (Français)  Ostkaribischer Dollar (Deutsch)  Dólar do Caribe Oriental (Português)  Восточнокарибский доллар (Русский)  Dólar del Caribe Oriental (Español)  Dolar wschodniokaraibski (Polski)  東加勒比元 (中文)  Östkaribisk dollar (Svenska)  東カリブ・ドル (日本語)  Східнокарибський долар (Українська)  동카리브 달러 (한국어)  Itä-Karibian dollari (Suomi)  Dolar Karibia Timur (Bahasa Indonesia)  Rytų Karibų doleris (Lietuvių)  Východokaribský dolar (Česky)  Doğu Karayip doları (Türkçe)  Источнокарипски долар (Српски / Srpski)  Kelet-karibi dollár (Magyar)  Istočnokaripski dolar (Hrvatski)  Vzhodnokaribski dolar (Slovenščina)  Austrumkarību dolārs (Latviešu)  Δολάριο Ανατολικής Καραϊβικής (Ελληνικά)  Đô la Đông Caribe (Tiếng Việt) 
 mapnall@gmail.com