Asszámi nyelv

Asszámi nyelv
Az asszámi nyelv (asszámiul অসমীয়া Ôxômiya) a legkeletebben beszélt indoárja nyelv, amit leginkább India Asszám államában, az ország északkeleti részén beszélnek. Ez Asszám hivatalos nyelve. Ezenkívül beszélik még a szintén északkeleten fekvő Arunácsal Pradesben és más, itteni államban. Kis létszámú asszámiul beszélő lakossággal lehet találkozni Bhutánban és Bangladesben is. Ez a legkeletibb indoeurópai nyelv, amit több mint 13 millióan beszélnek.

Az asszámi és rokon nyelvei, a bengáli, valamint az orijá nyelv a mágadi prákrit nyelvből fejlődött ki. Suniti Kumár Csátterji szerint a mágadi prákrit keleten négy nyelvjárás alapját vetette meg. Ezek a ráda, a vánga, a varendra és a kamarupa; ezen kívül ebből alakult ki a kamarupa apabrámsza. Ezt a nyelvet a Gangesz északi részén beszélik, s ebből fejlődtek ki az észak-bengáliai nyelvjárások Nyugat-Bengáliában és az asszámi a Brahmaputra völgyében. Bár már a 13. századból is maradt fenn asszámi nyelvű írás, a nyelv legrégebbi lejegyzett emlékei az 5. századból, a Kamarupa Királyság idejéből maradtak fenn, amely az 5. és a 12. század között uralta a területet. 1907-ben Nepálban asszámi nyelven írt, a 9. századból származó buddhista verseket találtak. Ezek az apabrámsza időszak végén, a kamáta király, Durlábnarajána idején jöttek létre. A csarjapada idejétől az asszámira a sin-tiveti és az ausztrálázsiai nyelvek voltak rá hatással.

Az asszámi lett az Áhom királyság udvarának nyelve a XVII. században.

Ország
  • India
    India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán, északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (Burma) határolja. Az ország tengeren szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával is.

    A gyakran szubkontinensként emlegetett Indiát hosszú történelme méltán tette a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött. Az ország kormányzó pártja jelenleg a konzervatív, nacionalista Bháratíja Dzsanatá Párt, a miniszterelnök Narendra Modi.