Nyelv - Francia nyelv

Nyelv  >  Francia nyelv

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française [la 'lɑ̃ɡ fʁɑ̃'sɛz] vagy le français [lə fʁɑ̃'sɛ]) az indoeurópai nyelvek újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

A franciát hozzávetőlegesen 220 millió személy beszéli a világon anyanyelvként, második nyelvként vagy idegen nyelvként, a Frankofónia Nemzetközi Szervezete tagországaiban és a megfigyelőkként befogadott országokban, valamint az FNSZ-en kívül Algériában, az Amerikai Egyesült Államokban és néhány más országban. Arról sincsenek pontos adatok, hogy hányan beszélik a világon a franciát anyanyelvként. Számukat 110 millióra becsülik.

A legtöbb személy által használt nyelvek rangsorában a francia a 6. helyen áll, az Európában beszélt anyanyelvekében pedig a 2. helyen. 29 országban hivatalos nyelv a francia, a 2. helyet foglalva el e tekintetben az angol után.

A angol után a franciát tanulják a legtöbben (120 millióan) idegen nyelvként, mégpedig a világ legtöbb országában.

Az Internet terének 5%-át foglalja el a francia nyelv, a 6–8. helyen állva a leginkább használt nyelvek között.

A francia nyelv az ókori Gallia északi felén beszélt népi latin nyelvből fejlődött ki, és hosszú történelmi folyamat során lett dominánssá a mai Franciaország egész területén és egyes szomszédos országok vele határos régióiban. A 17. századtól kezdve terjedelmes gyarmati birodalma révén Franciaország kiterjesztette nyelvét sok, az összes Európán kívüli kontinensen található régióra is. Ugyancsak a 17. századtól a 20. elejéig, az ország gazdasági súlyának és a kultúrájának köszönhetően, nyelve a legfontosabb világnyelv volt. Bár az I. világháború után az angol fokozatosan átvette az első helyet, a francia továbbra is fontos szerepet játszik a nemzetközi kommunikációban.

A 29 szuverén állam közül, amelyekben a francia hivatalos nyelv, 13-ban csak ennek van meg ez a státusza:

További 16 szuverén államban a francia más nyelv vagy nyelvek mellett hivatalos:

A francia hivatalos 15 olyan közigazgatási területen is, amelyek nem szuverén államok szövetségi államok keretében, vagy autonóm területek. Ezek közül hatban a francia az egyedüli hivatalos nyelv:

További 11 közigazgatási területen a francia más nyelvvel vagy nyelvekkel együtt hivatalos:

Ország

Benin

Benin, hivatalosan a Benini Köztársaság (1975-ig Dahomey vagy Dahomania, franciául République de Bénin) független állam Afrika nyugati részén. Nyugatról Togo, keletről Nigéria, északról Burkina Faso és Niger szomszédos vele, délen az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl alkot vele határt. Fővárosa Porto Novo, de a kormányzati székhely az ország legnagyobb városában, Cotonouban található, amely Benin kulturális központja is egyben.

A térképre tekintve az ország alakját egy fagylalttölcsérhez hasonlónak találjuk. Az ország tengerpartja - ami a Rabszolgapart része - dűnékben, mocsarakban és lagúnákban gazdag, de hangulatos fürdőhelyek is találhatók a kb. 100 km-es partszakaszon. A parttól távolabb pálmaligetek zöldellnek, észak felé a domborzat enyhén emelkedik. A talaj termékeny, agyagos-homokos, ez a "Terre de Barre" vidék, ahol a trópusi őserdő nagy részét kiirtották, hogy így nyerjenek termőterületeket. Közép-Benin egy kristályos kőzetből álló fennsík. Északnyugaton az Atakora-hegység húzódik, füves, szavannával borított platói között meredek, erdős völgyek találhatók. A fennsík északkelet felé a Niger-síkságig fokozatosan lejt, észak felé a Pendjari-síkság felé meredeken szakad le.Legmagasabb pont: Mont Sokbaro, 658 m.

Burkina Faso

Burkina Faso (röviden Burkina, korábban Felső-Volta) nyugat-afrikai állam. Nevének jelentése moré és dioula nyelven: becsületes emberek országa.

Az ország nagy részét a Felső-guineai-küszöb alacsony fekvésű részét képező, enyhén hullámos fennsík (250 m a tengerszint feletti átlagos magasság) foglalja el, amely fölé számos szigethegyből álló hegyvonulat emelkedik. Az ország legmagasabb pontja a Pic de Nakourou délnyugaton (749 m), ahol a homokkő táblás vidék meredeken emelkedik Mali déli határvidéke felé. Keleten a táj fokozatosan süllyed a Niger-medence irányában.

Burundi

Burundi egy afrikai ország, mely a kontinens keleti részén, Ruanda, Tanzánia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között helyezkedik el. A Nemzetközi Valutaalap 2009-es GDP-mérése szerint a Föld legszegényebb országa.

Burundi felföldje átlagosan a tengerszint fölött 1600 m-rel fekszik; délnyugaton a Tanganyika-tó, északkeleten a Viktória-tó határolta Unjamwesi-medencében terül el az ország nagy része. A domborzat nyugat felé emelkedő, részben erősen tagolt fennsík, egészen a közép-afrikai árok peremhegységéig, ami egyben vízválasztó is. Tőle nyugatra a folyók a Kongó-medence, keletnek pedig a Nílus felé tartanak. Legmagasabb pont: Mount Heha, 2670 m.

Comore-szigetek

A Comore-szigetek (teljes nevén: Comore-szigeteki Unió, franciául: 'Union des Comores', arabul: الإتّحاد القمريّ Al-Ittiḥād al-Qamariyy) Madagaszkártól északra található szövetségi köztársaság. Az országnév nálunk használt alakja francia eredetű, ezért a kiejtése "komór szigetek".


Csád

Csád, hivatalos nevén Csád Köztársaság, egy Közép-Afrikai ország. Északról Líbia határolja, keletről Szudán, délről a Közép-afrikai Köztársaság, délnyugatról Kamerun és Nigéria, nyugatról Niger. Az országnak nincs tengerpartja. Az ország három nagy földrajzi tájegységre tagolódik: az északi sivatagos terület, középen elterülő száraz éghajlatú terület, és délen a szudáni szavannás terület. A Csád-tó – amiről az ország a nevét kapta – Csád legnagyobb, egyben Afrika második legnagyobb tava. Csád legmagasabb hegye a Szaharában fekvő Emi Koussi. Az ország legnagyobb városa a főváros, N’Djamena (korábban Fort-Lamy). Az országban kétszáznál több etnikai és nyelvi csoport él. A hivatalos nyelv az arab és a francia. Legelterjedtebb vallás az iszlám.

Az i. e. hetedik évezredtől kezdődően nagyszámú emberi populáció költözött a csádi medencébe. Az i. e. első évezred végére számos állam és birodalom jött létre és tűnt el, mindegyik igyekezvén a Szaharán keresztülvezető kereskedelmi útvonalakat ellenőrzése alá vonni. 1920-ra Franciaország teljesen meghódította a területet, és hozzácsatolta a Francia Egyenlítői-Afrikához. 1960-ban François Tombalbaye vezetésével az ország elnyerte függetlenségét. A muszlim északi terület a Tombalbaye által folytatott politika hatására fellázadt, 1965-ben hosszan elhúzódó polgárháború kezdődött. 1979-ben a lázadók meghódították a fővárost, ezzel megtörve a déliek uralmát. A siker után a lázadók tábornokai egymás ellen fordultak, amiből Hissène Habré emelkedett ki győztesen. Az ő hatalmát 1990-ben tábornoka, Idriss Déby döntötte meg. A közelmúltban a dárfúri konfliktus átterjedt a határon, több ezer szudáni menekült él menekülttáborokban Csád keleti részén.

Dzsibuti

Dzsibuti a Vörös-tenger partján fekvő kelet-afrikai ország. Északon Eritrea, nyugaton és délen Etiópia, délkeleten pedig Szomália határolja. Dzsibutival szemben, a Vörös-tenger túloldalán található Jemen. Területe Magyarország területének kb. 1/4-e.

Az Ádeni-öböl végében, illetve a Báb el-Mandeb szoros partján fekvő ország Kelet-Afrikában. Földünk egyik legforróbb területe. A tengerparti sivatagos, félsivatagos alföld lépcsőzetesen emelkedik a száraz fennsíkokat közrezáró kelet-afrikai vulkanikus hegyek láncáig. Legmagasabb pontja: Mussa Ali (2022 m), legmélyebb az Assal-tó mélyedése (-155 m).

Egyenlítői-Guinea

Egyenlítői-Guinea egy független afrikai ország, mely a Gabon és Kamerun között elterülő szárazföldi területeket, valamint az Atlanti-óceánban fekvő néhány szigetet foglalja magába. Fővárosa a Bioko szigetén található Malabo, de a tervek szerint az új főváros a közeljövőben a szárazföld belsejében épülő modern város, Oyala lesz.

Az egyetlen ország az afrikai kontinensen, ahol a hivatalos nyelv a spanyol.

Egyesült Arab Köztársaság

Az Egyesült Arab Köztársaság, röviden EAK (arabul الجمهورية العربية المتحدة – al-Ǧumhūriyya al-ʿArabiyya al-Muttaḥida) Egyiptom és Szíria uniója, föderációja volt, amely a pánarab nacionalizmus eszméinek megvalósulásaként jött létre 1958-ban, majd 1961-ben Szíria kilépésével bomlott fel. Egyiptom egészen 1971-ig az EAK megnevezést viselte. Az EAK 1958–1961 között része volt az Egyesült Arab Államok nevű, Jemennel létesített szimbolikus konföderációnak is. A szövetség zászlaja jelenleg Szíria nemzeti lobogója.

Egyiptomban 1954-ben szerezte meg az elnöki hatalmat Gamal Abden-Nasszer, aki regionális befolyását féltve nem volt hajlandó csatlakozni az Amerika-barát államokat összefogó Bagdadi Paktumhoz, helyette az iraki erősödést szintén ellenző Szaúd-Arábiával és Szíriával alakított ki katonai szövetséget, amihez a következő évben Jordánia és Jemen is csatlakozott.

Elefántcsontpart

Elefántcsontpart (hivatalosan Elefántcsontparti Köztársaság; franciául: République de Côte d'Ivoire) nyugat-afrikai állam. Politikai fővárosa Yamoussoukro, gazdasági fővárosa és legnagyobb városa Abidjan. Nyugatról Guinea és Libéria, északról Burkina Faso és Mali, keletről Ghána, délről pedig a Guineai-öböl határolja. Hivatalos nyelv a francia.

Az ország többek között az Afrikai Unió, a Frankofónia és az ENSZ tagja.

Gabon

Gabon egy köztársaság Közép-Afrika területén. Északon Egyenlítői-Guinea és Kamerun, keleten és délen a Kongói Köztársaság, nyugaton pedig az Atlanti-óceán határolja.


Guinea

Guinea (hivatalosan Guineai Köztársaság; franciául: République de Guinée) nyugat-afrikai állam, fővárosa Conakry. Nyugatról Bissau-Guinea, északról Szenegál, északkeletről Mali, keletről Elefántcsontpart, délről Sierra Leone és Libéria, délnyugatról pedig a Atlanti-óceán határolja. Hivatalos nyelv a francia.

Az ország többek között az Afrikai Unió, a Frankofónia és az ENSZ tagja.

Kamerun

Kamerun afrikai ország a Guineai-öbölben. Északnyugatról Nigéria, északkeletről Csád, keletről a Közép-afrikai Köztársaság, délről Kongó, Gabon és Egyenlítői-Guinea határolja.


Kongói Demokratikus Köztársaság

A Kongói Demokratikus Köztársaság egy állam Közép-Afrika területén. Északon a Közép-afrikai Köztársaság és Dél-Szudán, keleten Uganda, Ruanda, Burundi és Tanzánia, délen Zambia és Angola, nyugaton pedig a Kongói Köztársaság határolja. Az ország 40 km hosszú tengerparttal rendelkezik a Kongó folyó torkolatánál.

Az egykori Kongói Szabad Állam, majd mint Belga Kongó megszűnése után függetlenné vált ország a Kongó-Léopoldville, majd a Kongó-Kinshasa nevet vette fel, 1971-től pedig Zaire néven létezett. 1997-ben a neve a jelenleg is használatosra változott.

Kongói Köztársaság

A Kongói Köztársaság vagy más néven Congo-Brazzaville nyugat-közép-afrikai állam, korábban a francia gyarmatbirodalom része. Szomszédai Gabon, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság (ez utóbbival igen gyakran keverik) és Angola, és van egy viszonylag rövid tengerpartja is a Guineai-öbölben.


Közép-afrikai Köztársaság

A Közép-afrikai Köztársaság Afrika középső részén terül el. Szomszédos országai: északról Csád, keletről Szudán és Dél-Szudán, délről a Kongói Demokratikus Köztársaság és Kongó, nyugatról Kamerun határolja.

Az Ukrajnával hasonló területű ország az Egyenlítőtől északra fekszik.

Madagaszkár

Madagaszkár (régebbi nevén: Malgas Köztársaság, malgasul: Repoblikan'i Madagasikara, franciául: République de Madagascar), szigetország az Indiai-óceánon, az afrikai kontinens délkeleti partjánál. Madagaszkár szigetének területe 587 041 négyzetkilométer, és ezzel a világ negyedik legnagyobb szigete. Az országhoz továbbá számos kisebb sziget is hozzátartozik. Madagaszkár korán elvált az ősi Gondwana kontinenstől, illetve annak afrikai részétől, és az élővilág ezután elszigetelten fejlődött. Az itt élő fajok 90 százaléka endemikus élőlény.

A kutatók régen úgy vélték, hogy Madagaszkár az I. e. 200 és 500 között települt be, a Borneó szigetéről érkező népekből, majd később a Mozambikból letelepült bantu népből. Modern genetikai kutatások viszont a benépesítést az i. sz. 800 körüli időre teszik. A különböző forrásokból a helyi etnogenezis révén kialakult népesség neve malgas. Az ország kultúrájában jelentős szerepet töltöttek és töltenek be ma is a későbbi bevándorlók, az arabok, az indiaiak, kínaiak és az európaiak (elsősorban a franciák).

Mali

Mali vagy hivatalos nevén Mali Köztársaság nyugat-afrikai állam, a térség második legnagyobb országa. 1960-ig Franciaország gyarmata volt Francia-Szudán néven. Mai nevét az egykori Mali Birodalomról kapta.


Marokkó

Marokkó (hivatalos nevén Marokkói Királyság) arab állam Északnyugat-Afrikában. Az Atlanti-óceán partján fekszik, és a Gibraltári-szorostól kezdődően a Földközi-tengerrel is határos. Szárazföldi szomszédja északon Spanyolország (Ceuta, Melilla), keleten Algéria, délen Nyugat-Szahara, amely marokkói megszállás alatt áll. Az ország neve a középkori Morroch latin névből ered, amely pedig Marrákes város nevéből származik.


Mauritius

Mauritius egy kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keletre, a 19°50' és 20°32' déli szélességi és az 57°18' és 57°46' keleti hosszúsági fokok között fekszik.

Két nagyobb és több apró szigetből áll. Összterülete 2 046 km²; ebből maga Mauritius, a fősziget 1865 km², a tőle még 560 km-re fekvő Rodriguez-sziget 104 km², a mintegy 1000 km-nyire északra található Agalega-szigetek 75 km², a 400 km-rel északkeletre fekvő St. Brandon- és Cargados Carajos-szigetek összterülete mindössze 1,3 km²; a 22 sziget többsége lakatlan korallszirt.

Mauritánia

Mauritánia állam Északnyugat-Afrikában. Nevének eredete: „maurik” más néven „mórok” földje.

Határainak hossza: 5074 km. Ebből Algériával 463 km, Malival 2 237 km, Szenegállal 813 km, Nyugat-Szaharával 1561 km a közös.

Mayotte

Mayotte (ejtsd: majott) egy sziget az Indiai-óceánban. Jogilag Franciaország tengerentúli megyéje.

Afrika és Madagaszkár között található, nagyjából mindkettőtől 2–300 km-re, a Mozambiki-csatorna északi kijáratánál. A Comore-szigetek francia kézben maradt tagja.

Niger

Niger ország Nyugat-Afrikában. Legnagyobb része sivatag (homok- és kősivatag).

Bár a mai Niger területe a legutóbbi kétezer évben a lakhatatlan Szahara része, a régió valamikor fás, 5-6 ezer éve pedig termékeny füves puszta volt. Állattenyésztő lakói sziklarajzokat hagytak hátra, ezek tanúsága szerint változatos állatvilág, háziasított állatok éltek itt; összetett kultúra alakult ki legkésőbb i. e. 10 000 körül.

Ruanda

Ruanda Magyarországnál három és félszer kisebb ország Afrika középső részén, az Egyenlítőtől délre. Fővárosa Kigali.

Neve bantu népnevet őriz. Az egykori német gyarmat 1920 és 1962 között – Népszövetségi, majd ENSZ gyámsági területként – belga fennhatóság alá tartozott Burundival együtt, Ruanda-Urundi néven. Függetlenségét 1962-ben kiáltotta ki. Az európai gyarmatosítás hatására azonban az addig stabil társadalmi rendszer felborult, és ennek következményeként a főleg földművelésből élő hutuk és az állattenyésztő vagy értelmiségi tuszik között viszály keletkezett. Az ellentét 1994-ben népirtásig fajult, ami több százezer ember halálával zárult.

Réunion

Réunion (ejtsd: reünion) vulkáni sziget az Indiai-óceánban Madagaszkártól keletre, Franciaország tengeren túli megyéje.

A szigetet a portugál Diogo Dias, Bartolomeu Dias testvére fedezte fel 1507. február 9-én. 1638 óta a franciák birtoka. 1640-ben a sziget neve Bourbon-sziget lett. 1642-ben francia telepesek népesítették be. 1793-ban kapta az "Île de la Réunion", azaz "Újraegyesítés szigete" nevet a Marseille-i forradalmárok és a párizsi Nemzeti Gárda 1792-es egyesülésének emlékére. 1801-ben a sziget új nevet kapott: "Île Bonaparte"; 1810-ben a brit haditengerészet visszanevezte Bourbon-szigetre, majd az 1848-as francia forradalom óta ismét a Réunion nevet viseli.

Seychelle-szigetek

Seychelle-szigetek (ejtsd: szejsell) szigetállam az Indiai-óceánban, Afrika keleti partjától legközelebb Szomáliához van (1300 km), Madagaszkártól északkeletre található (1000 km). A belső szigetcsoportok a kontinentális lemezen helyezkednek el, hegységek tagolják és gránit az alapkőzetük, míg a külső szigetek sík korallzátonyok. Legmagasabb pontja a Morne Seychellois (905 m). A Seychelle Köztársaságtól nyugatra Zanzibár szigete (Tanzánia) található (1800 km), délen Réunion (1800 km) és Mauritius (1750 km), délnyugaton a Comore-szigetek (1550 km) és Mayotte (1450 km), északkeleten pedig a Maldív-szigetek (2000 km).

Afrika önálló államai közül a Seychelle Köztársaság népessége a legkisebb. Nincsenek őslakók; a seychelle-iek főleg francia, afrikai, indiai és kínai bevándorlók utódai. A lakosság nagy része római katolikus.

Szenegál

Szenegál egy Magyarországnál több mint kétszer nagyobb területű ország Nyugat-Afrikában. Legjelentősebb folyójáról, a Szenegálról kapta a nevét. Az egykori Francia Nyugat-Afrika központi területe, függetlenségét 1960-ban nyerte el.Az ország az Atlanti-óceán partján fekszik. Szomszédai északon Mauritánia, keleten Mali, délen Guinea és Bissau-Guinea, nyugaton Gambia beékelődik az országba.

Területének zöme szavannával borított síkság, amelyet délnyugaton mocsarak tarkítanak. Legmagasabb pontja: név nélküli magaslat, 581 méter.

Togo

Togo, hivatalosan a Togói Köztársaság nyugat-afrikai állam, amelynek fővárosa Lomé.

Togóban a trópusi éghajlat kétféle változata alakult ki. A parton az Egyenlítő vidékére jellemző két esős évszak a legmagasabb napállást követi, míg a belső országrészben az egyetlen esős évszak a nyári félévet foglalja magába. A tengert a mélyből feláramló víz hűti, ennek köszönhetően a partvidék viszonylag száraz, csapadékösszege évi 900 mm. A Togo-hegység 1400–1700 mm esőt kap, az Oti-medence 1000–1200 mm-t. Észak felé az évi középhőmérséklet (24-26 °C) enyhe évszakos ingadozása kissé fokozódik.

Tunézia

Tunézia vagy Tunisz (arabul تونس), hivatalosan a Tunéziai Köztársaság (الجمهرية التونسية) ország Észak-Afrika mediterrán tengerpartján. Nyugatról Algéria, délkeletről Líbia határolja. Az ország területének 45%-át a Szahara homokja borítja. A megmaradó terület megművelhető. A vidék már az ókorban is fontos volt; először Karthágó városa jött létre Tunézia földjén, majd később a Római Birodalom része lett. Az ország fővárosa Tunisz.

Tunézia Észak-Afrikában található, Líbia és Algéria között. A Kis-Szirtisz vagy Gabeszi-öböl partján terül el.

Francia déli és antarktiszi területek

A Francia déli és antarktiszi területek (franciául Terres australes et antarctiques françaises, rövidítve TAAF) Franciaország tengerentúli területe. A Francia déli és antarktiszi területeket 1955-ben hozták létre az Indiai-óceán déli részén fekvő francia fennhatóság szigetcsoportokból és a Franciaország által igényelt antarktiszi Adélie-földből. A Kerguelen-szigetek egy nagyobb és 85 kisebb szigetből, valamint több mint 200 egyéb szigetből és sziklából állnak az indiai-óceán déli részén. A szigetcsoportot 1772-ben fedezte fel Yves de Kerguélen, majd Franciaország 1849-ben vette birtokba. A szigeteken néhány tudományos megfigyelőállomás működik. Az Adélie-föld az Antarktisz keleti hosszúság 136° és 142° közötti része. A jéggel borított felföldet Dumont d'Urville fedezte fel 1840-ben. Területén francia kutatóállomások működnek télen-nyáron változó létszámmal.

A területeket 5 körzet alkotja:

Kambodzsa

Kambodzsa egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb ország a Thai-öböl (vagy Sziámi-öböl) partján. Az ország neve egy mimózaféle fa indonéz nevéből keletkezett.

A volt francia gyarmat 1953-ban nyerte el függetlenségét. A vietnami háború alatti (amerikai, dél-vietnami) megszállását húsz évig tartó polgárháborús időszak követte.

Laosz

Laosz vagy hivatalos nevén Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság (lao nyelven: ສາທາລະນະລັດປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ; Szathalanalat Paszathipatai Paszaszon Lao) egy tengerektől elzárt, szocialista köztársaság Délkelet-Ázsiában. Északnyugatról Mianmar és Kína, keletről Vietnám, délről Kambodzsa, nyugatról pedig Thaiföld határolja.

Az ország hosszú függetlenséggel és megszállásokkal egyaránt tarkított történelme után 1949-ben vált teljesen függetlenné. A francia gyarmati uralom után húszévnyi polgárháború következett, majd a kommunisták vették át a hatalmat.

Libanon

Libanon, hivatalos nevén: Libanoni Köztársaság (arabul: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Északról és keletről Szíria, délről Izrael, nyugatról pedig a Földközi-tenger határolja.


Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام – aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Muszlim arab állam jelentős keresztény vallási és kurd, örmény, illetve asszír nemzeti kisebbségekkel.

A tágabban értelmezett, döntően mindig is sémi lakosságú szíriai térség – melybe Fönícia és Palesztina területe is beletartozik – hosszú története során szemtanúja volt az ember letelepülésének, majd pozíciója révén fontos kereskedelmi utak kereszteződése, illetve kultúrák és birodalmak ütközőpontja volt az egész ókorban és a középkorban is. Történelmének viszonylag nyugalmas időszakát az Oszmán Birodalomban eltöltött mintegy 400 év jelentette 1517-től 1918-ig, de a 20. században, a Közel-Kelet folytonos válságában ismét meghatározó jelentőségű színtérré, az 1946-ban függetlenedő szíriai arab állam pedig főszereplővé vált.

Vietnam

A Vietnámi Szocialista Köztársaság (Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam) délkelet-ázsiai ország. Északról Kína, nyugatról Laosz és Kambodzsa, keletről pedig a Vietnámi-öböl határolja.

Vietnám tagja az ENSZ-nek, a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, az ASEAN-nak, az APEC-nek és a WTO-nak.

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja. Az ország szárazföldi határait északon Hollandia, keleten Németország és Luxemburg, délen és nyugaton pedig Franciaország határolja.

Etnikailag és nyelvileg is sokszínű ország, három fő csoporttal, a holland nyelvű flamandokkal, a francia nyelvű vallonokkal és egy német nyelvű közösséggel a keleti régióban. Az ország fővárosa, ami egyben az Európai Unió egyik székhelye is, Brüsszel. További nagyvárosai: Antwerpen, Gent, Charleroi, Liège és Brugge.

Franciaország

megyékkel és területekkel]]. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja miatt a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven.

Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Suriname-mal és Sint Maartennel. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti össze. Franciaország a legnagyobb területű nyugat-európai ország és a második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik, mely több mint 11 millió négyzetkilométer területű.

Guernsey

Guernsey ([]) a Guernsey Bailiffség része, a második legnagyobb Csatorna-sziget.


Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα [Eláda] vagy Ἑλλάς [Elász] ; ógörögösen Ἑλλάς [hellás], újgörög kiejtéssel [e’las]), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία [Elinikí Dimokratía] ) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli végén. Északon Albániával, Észak-Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom, valamint a török uralom négy évszázadának emlékei. Görögország a demokrácia, a nyugati filozófia, az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője. Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.

Luxemburg

Luxemburg, hivatalosan Luxemburgi Nagyhercegség egy minden oldaláról szárazföld által határolt kis ország Északnyugat-Európában. Szomszédai: Franciaország, Németország és Belgium. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Az állam nevét magyarul Luxemburgnak, fővárosáét pedig Luxembourgnak írjuk.

Monaco

Monaco (monacóiul Munegu), hivatalos nevén Monacói Hercegség (Principauté de Monaco) egy önálló és független városállam, a világ második legkisebb országa, amely Franciaország és a Földközi-tenger közé ékelődik a francia Riviérán. Egyedül Franciaországgal határos. Területe, amely szinte csak Monaco városából áll, a világ legsűrűbben lakott országa. Monaco adóparadicsom mind a lakosság, mind a helyi bejegyzésű cégek számára. 1292 óta a Grimaldi-ház uralkodik a hercegségben. A jelenlegi uralkodó II. Albert.


Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó-folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet. Északnyugatról Franciaország, északról Svájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, keletről az Adriai-tenger, délről a Jón- és a Földközi-tenger, nyugatról pedig a Tirrén- és a Ligur-tenger határolja. Területén található két enklávé, San Marino és a Vatikán, de Olaszországnak exklávéja is van, méghozzá Svájcban Campione d’Italia néven.

Az olaszok saját országukat e neveken említik: lo Stivale (a Csizma), il Belpaese (a Szépország) vagy la Penisola (a Félsziget).

Svájc

A Svájci Államszövetség (hivatalos nevén latinul: Confoederatio Helvetica, tükörfordításban Svájci Konföderáció; németül: Schweizerische Eidgenossenschaft, vagyis Svájci Esküszövetség) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Liechtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és katonai semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködés terén is, mivel számos nemzetközi szervezet székhelye. Gazdasági kapcsolatban áll Liechtensteinnel, továbbá közös valutát (svájci frank) is használ vele.


Vatikán

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független állam, teokratikus, választásos abszolút monarchia. Európában, az Appennini-félszigeten. A világ legkisebb területű (0,44 km²) és népességű független állama, melyet teljes egészében körülvesz Róma, Olaszország fővárosa. Államfője a pápa.

1929. február 11-én, a Lateráni egyezmény eredményeképpen jött létre a pápai állam jogutódjaként. Létének célja, hogy az Apostoli Szentszéknek, mint a katolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa „az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”, azaz lényegében a Szentszék és a katolikus egyház függetlenségének eszköze.

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran, ám pontatlanul: Egyesült Államok (angolul: United States of America, United States, USA), független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magába. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.

9,83 millió négyzetkilométeres területével és közel lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül a kiemelkedő, bruttó hazai terméke (GDP) több mint 18 558 milliárd amerikai dollár, ami a világ GDP-jének csaknem 21%-a.

Guadeloupe

Guadeloupe Franciaország tengerentúli megyéje a Karib-térségben. A Kis-Antillákhoz, azon belül a Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik. Fővárosa Basse-Terre.

Guadeloupe-ot Kolumbusz fedezte fel második útja során 1493. november 4-én. A szigetet Nuestra Señora de Guadalupe zarándokhelyről nevezte el. 1635-ben érkezett az első francia telepes. 1674-től Franciaország gyarmata. Afrikából idehurcolt rabszolgákkal cukornádat termesztettek. A hétéves háború alatt Nagy-Britannia tulajdona 1759 és 1763 között.

Haiti

Haiti a Karib-térség egyik országa, Hispaniola sziget nyugati harmadán fekszik, a keleti felén lévő Dominikai Köztársaság az egyetlen szárazföldi szomszédja. Neve az őslakos taínók nyelvéből származik, jelentése hegyekkel borított. Tízmillió lakosának többsége afrikaiak leszármazottja. Az egymást követő katonai diktatúrák tönkretették az ország gazdaságát, így Haiti ma egész Amerika legszegényebb állama. Fővárosa Port-au-Prince (ejtsd: port o prensz).

A mezőgazdaság fő terménye és a legfontosabb exportcikke a kávé.

Kanada

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául ) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő ország. Az ország területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig a Jeges-tengerig ér. Délen és északnyugaton az Amerikai Egyesült Államokkal határos, a két ország közötti határ a világ leghosszabb nem védett határa. Kanada a világ második legnagyobb országa.

A napjainkban Kanada által elfoglalt földön évezredekig az őslakosok különböző csoportjai éltek. A 16. század végén a britek és a franciák felfedező utakat indítottak a területre, melyeket később az atlanti parton való letelepedés követett. 1763-ban a parttól nyugatabbra fekvő földek birtoklásáért vívott hétéves háborút követően Franciaország majdnem az összes észak-amerikai gyarmatát elvesztette. 1867-ben három brit gyarmat konföderációjával létrejött Kanada, egy négy tartományból álló, szövetségi alapon szervezett domínium. Ezzel megkezdődött az újabb tartományok és területek bekebelezése, és az Egyesült Királysággal szembeni nagyobb autonómia megszerzésének folyamata, melynek csúcspontja az 1931-es westminsteri statútum volt, ami a brit parlamenttől való maradék jogi függést megszüntető Canada Act 1982-vel (1982-es törvény Kanadáról) fejeződött be.

Martinique

Martinique [] (Martinique-kreol nyelven Matinik vagy Matnik) sziget a Karib-tengerben. A Kis-Antillák része. Jogi státuszát tekintve Franciaország egyik tengerentúli megyéje.

A szigetet feltehetőleg Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1502-ben. A helyi lakosok Madininának nevezték el, ebből keletkezett a mai neve. Gyarmatosítása 1635-ben kezdődött, amikor a franciák vették birtokba, és cukornád termesztésére rendezkedtek be Afrikából hozott rabszolgákkal. A rövid ideig tartó brit uralom kivételével mindig francia gyarmat volt. 1946. március 19-én lett Franciaország egyik tengerentúli megyéje.

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának déli részén fekvő állam. Nagy-Britannia volt gyarmata. Területének zömét a vulkanikus eredetű Saint-Vincent sziget teszi ki. Az országhoz tartozik még a szintén vulkanikus eredetű Grenadine-szigetek legtöbb tagja is. Gazdaságának alapja a trópusi növénytermesztés (banán, cukornád, szerecsendió) és az idegenforgalom.


Saint-Barthélemy

Saint-Barthélemy egy francia tengerentúli terület (franciául collectivité) a Karib-tengerben.

2007. február 22-én jött létre, mint önálló francia tengerentúli terület, előtte Guadeloupe francia tengerentúli megye része volt.

Saint-Martin

Saint-Martin francia tengerentúli terület (franciául collectivité) a Karib-tengerben, a Szent Márton-sziget északi felén terül el. 2007. február 22-én jött létre, mint önálló francia tengerentúli terület, előtte Guadeloupe francia tengerentúli megye része volt. Fővárosa Marigot.

A Szent Márton-sziget déli része, Sint Maarten, egyike a Holland Királyságot alkotó négy államnak.

Saint-Pierre és Miquelon

Saint-Pierre és Miquelon az Atlanti-óceán északnyugati részén, Kanada délkeleti partjaitól 25 km-re fekvő, összesen nyolc szigetből álló két szigetcsoport, Franciaország egykor kiterjedt észak-amerikai gyarmatainak utolsó maradványa.

Jelenleg Franciaország társult állama.

Trinidad és Tobago

Trinidad és Tobago szigetein, valamint 21 kisebb szigeten elterülő ország Venezuela partjaitól 11 kilométerre fekszik. Az egykori gyarmati ország lakói elsősorban indiai és afrikai származásuk, illetve európai, szíriai, libanoni és kínai ősökkel rendelkeznek. Az ország gazdasága a dél-amerikai part menti olajmezőkre épül. Függetlenségét Nagy-Britanniától 1962-ben nyerte el.


Francia Polinézia

Francia Polinézia Franciaország tengerentúli területe, amely a Csendes-óceánban található öt földrajzi szigetcsoportot foglal magában. Legismertebb szigete Tahiti, ahol a terület fővárosa, Papeete is található.


Vanuatu

Vanuatu (régebbi nevén: Új-Hebridák) a Csendes-óceán délnyugati részén, Melanéziában, Új-Kaledóniától északkeletre, a Korall-tenger keleti szélén található.


Wallis és Futuna

Wallis és Futuna Franciaország tengerentúli területe a Csendes-óceán nyugati részén a Fidzsi-szigetek és Szamoa között.

Két vulkáni eredetű, egymástól 190 kilométerre fekvő szigetcsoportból áll, a Wallis-szigetekből, amelyet a Wallis- vagy Uvéa-sziget és a környező 22 apró sziget alkot, valamint a Horn-szigetekből amelynek két tagja maga a Futuna-sziget és a lakatlan Alofi-sziget. Legmagasabb pont: Mont Singavi, 765 m

Új-Kaledónia

Új-Kaledónia (franciául Nouvelle-Calédonie, más néven: Kanaky, Le caillou) Franciaország tengerentúli területe (18 575 km²): egy nagy és több kisebb sziget a Csendes-óceán délnyugati részén, Ausztráliától kb. 1500 km-rel keletre, a déli szélesség 18–23,5° a keleti hosszúság 157–174° között.

Kaledónia a mai Skóciának az ókori rómaiak által le nem igázott északi része volt. A kaledonok törzse sosem hódolt be a rómaiaknak.

Argentína

Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország. Délről és nyugatról Chile, északról Bolívia és Paraguay, északkeletről Brazília és Uruguay, keletről pedig az Atlanti-óceán határolja.

A Föld nyolcadik legnagyobb területű állama, közel végighúzódik a fél dél-amerikai kontinensen. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Buenos Aires. Hivatalos nyelve a spanyol. Argentína az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, MERCOSUR, Dél-amerikai Nemzetek Uniója, Kereskedelmi Világszervezet, G20.

Brazília

A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.

Délen Uruguayjal, délnyugaton Argentínával, Paraguayjal és Bolíviával, nyugaton Peruval és Kolumbiával, északon Venezuelával, Guyanával, Suriname-mal és Francia Guyanával határos (vagyis kettő kivételével az összes dél-amerikai állammal). Fővárosa 1960-tól az újonnan épített Brazíliaváros (Brasília).

Francia Guyana

Francia Guyana (, illetve röviden csak Guyane) a Francia Köztársaság egyik tengeren túli megyéje, s mint ilyen, az Európai Unió szerves része.

Dél-Amerika északi részén fekszik, Brazíliával és Suriname-mal határos. Területe 83%-át őserdők borítják. A lakosság 90%-a a partvidéken tömörül.

Nyelv

French language (English)  Lingua francese (Italiano)  Frans (Nederlands)  Français (Français)  Französische Sprache (Deutsch)  Língua francesa (Português)  Французский язык (Русский)  Idioma francés (Español)  Język francuski (Polski)  Franska (Svenska)  Limba franceză (Română)  フランス語 (日本語)  Френски език (Български)  프랑스어 (한국어)  Ranskan kieli (Suomi)  Bahasa Prancis (Bahasa Indonesia)  Prancūzų kalba (Lietuvių)  Fransk (Dansk)  Francouzština (Česky)  Француски језик (Српски / Srpski)  Prantsuse keel (Eesti)  Francúzština (Slovenčina)  Francia nyelv (Magyar)  Francuski jezik (Hrvatski)  Francoščina (Slovenščina)  Franču valoda (Latviešu)  Γαλλική γλώσσα (Ελληνικά) 
 mapnall@gmail.com