Inuktitut nyelv
Az inuktitut nyelv vagy kelet-kanadai inuit nyelv (saját nevén ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ) a Kanadában beszélt inuit nyelvváltozatok összefoglaló neve, mindazon nyelvváltozatoké, melyet a erdőhatártól északra beszélnek, beleértve Újfundland és Labrador, Quebec tartományokat, Manitoba északkeleti részét, Nunavutot, az Északnyugati Területeket és a Jeges-tenger partvidékét.
Az inuktituot Nunavut és az Északnyugati Területek hivatalos nyelvévé nyilvánították, Quebec északi részén is hivatalosan használható, valamint a Labrador-félsziget inuitok által lakott részén is használható. A 2006-os kanadai népszámlálás szerint mintegy 35 000 inuktitut beszélő él Kanadában, köztük 200-an a hagyományos inuktitut területeken kívül élnek.
Az inuktitut nyelv helyi változatát az Északnyugati Területek inuvialuitnak hívják. A Mackenzie folyó északi folyásánál, a jeges-tengeri partvidéken, a Yukon mentén, a Banks-szigeten és a Victoria-sziget egy részén beszélik. Az Északnyugati Területek többi inuktitut nyelvváltozatát együttesen inuvialuktunnak hívják. Az inuvialuktun nyelvváltozatok komolyan veszélyeztetett nyelvváltozatok, az angol vált a közösség nyelvévé az utóbbi időben. Az Inuvialuit Cultural Resource Centre kutatásai szerint a mintegy 4000 inuvialuit beszélő 10%-a használja az inuktitut valamilyen formáját, és csak 4%-uk használja azt otthon.
Az inuktituot Nunavut és az Északnyugati Területek hivatalos nyelvévé nyilvánították, Quebec északi részén is hivatalosan használható, valamint a Labrador-félsziget inuitok által lakott részén is használható. A 2006-os kanadai népszámlálás szerint mintegy 35 000 inuktitut beszélő él Kanadában, köztük 200-an a hagyományos inuktitut területeken kívül élnek.
Az inuktitut nyelv helyi változatát az Északnyugati Területek inuvialuitnak hívják. A Mackenzie folyó északi folyásánál, a jeges-tengeri partvidéken, a Yukon mentén, a Banks-szigeten és a Victoria-sziget egy részén beszélik. Az Északnyugati Területek többi inuktitut nyelvváltozatát együttesen inuvialuktunnak hívják. Az inuvialuktun nyelvváltozatok komolyan veszélyeztetett nyelvváltozatok, az angol vált a közösség nyelvévé az utóbbi időben. Az Inuvialuit Cultural Resource Centre kutatásai szerint a mintegy 4000 inuvialuit beszélő 10%-a használja az inuktitut valamilyen formáját, és csak 4%-uk használja azt otthon.
Ország
-
Kanada
Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául ) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia. Területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig a Jeges-tengerig ér. Délen és északnyugaton az Amerikai Egyesült Államokkal határos, a két ország közötti határ a világ leghosszabb nem védett határa. Kanada a világ második legnagyobb kiterjedésű országa Oroszország után.
A napjainkban Kanada által elfoglalt földön évezredekig az őslakosok különböző csoportjai éltek. A 16. század végén a britek és a franciák felfedező utakat indítottak a területre, melyeket később az atlanti parton való letelepedés követett. 1763-ban a parttól nyugatabbra fekvő földek birtoklásáért vívott hétéves háborút követően Franciaország majdnem az összes észak-amerikai gyarmatát elvesztette. 1867-ben három brit gyarmat konföderációjával létrejött Kanada, egy négy tartományból álló, szövetségi alapon szervezett domínium. Ezzel megkezdődött az újabb tartományok és területek bekebelezése, és az Egyesült Királysággal szembeni nagyobb autonómia megszerzésének folyamata, melynek csúcspontja az 1931-es westminsteri statútum volt, ami a brit parlamenttől való maradék jogi függést megszüntető Canada Act 1982-vel (1982-es törvény Kanadáról) fejeződött be.