Nyelv - Katalán nyelv

Nyelv  >  Katalán nyelv

Katalán nyelv

A katalán nyelv (katalánul català, IPA: vagy ) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben. Andorrában az egyetlen hivatalos nyelv (bár sokan használják a spanyolt és a franciát is), míg Spanyolországban regionálisan – a fenti autonóm közösségekben – második hivatalos nyelv a kasztíliai spanyol mellett.

Beszélői száma mintegy 10 millió fő, többségük Spanyolország területén, néhányan Andorrában, s megint mások Franciaországban élnek. A nyelv Valenciában beszélt nyelvjárását valenciainak nevezik (katalánul valencià); noha politikai okokból a valenciaiak sokszor különálló nyelvnek tekintik, nyelvészetileg nem mutat nagyobb eltéréseket a katalóniai változattól, mint például a Kasztíliában beszélt spanyol az andalúztól.

Katalán nyelvű a Bobobók (Bobobobs) című rajzfilmsorozat is, amelyet a 90-es években Magyarországon is sugároztak.

A katalán a 9. század során fejlődött ki a vulgáris latin nyelvből, a Keleti-Pireneusok mindkét oldalán (Roussillon, Empuries, Besalú, Cerdanya, Urgell, Pallars és Ribagorça megye területe). Egyaránt mutat galloibér és iberoújlatin jellegeket, tehát a kezdeti állapotában nem volt más, mint csupán az okcitán egy különcködő nyelvjárása. Később fokozatosan önállósodott, és évszázadokra a helyiek közlési eszközévé vált. Az első írásos szövegek a 13., 14. századból származnak, ellenben az 1600-as évekre a katalán irodalom visszaszorult, a spanyol, francia vagy olasz nyelvű alkotások javára. A nemzeti katalán irodalom a 19. század során kapott újra erőre.

A francoista Spanyolországban (1939-1975) a katalán helyett a spanyol használatát javasolták – a nyelv nyilvános használata elnyomottá, gyakorlatilag tiltottá lett. Ennek ellenére sikerült néhány ezer katalán könyvet megjelentetni, ugyanis Franco tábornok azon véleménye, ami szerint a katalán egy régies nyelvjárás, lehetővé tette például a régi költészet ismételt kiadását. Egyes jelenkori munkáknak is sikerült kikerülni a cenzúrát azzal, hogy réginek állították be őket.

Franco 1975-ös halála után a demokrácia helyreállásával együtt a katalán újjászületés is bekövetkezett. Ma a nyelvet használják a politikai életben, az oktatásban és a médiában is.

Ország

Andorra

Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa legnagyobb törpeállama. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta). Andorra Európa 6. legkisebb állama, ezzel együtt a legnagyobb európai törpeállam és az Ibériai-félsziget legkisebb független országa.

Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.

Franciaország

megyékkel és területekkel]]. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja miatt a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven.

Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Suriname-mal és Sint Maartennel. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti össze. Franciaország a legnagyobb területű nyugat-európai ország és a második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik, mely több mint 11 millió négyzetkilométer területű.

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó-folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet. Északnyugatról Franciaország, északról Svájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, keletről az Adriai-tenger, délről a Jón- és a Földközi-tenger, nyugatról pedig a Tirrén- és a Ligur-tenger határolja. Területén található két enklávé, San Marino és a Vatikán, de Olaszországnak exklávéja is van, méghozzá Svájcban Campione d’Italia néven.

Az olaszok saját országukat e neveken említik: lo Stivale (a Csizma), il Belpaese (a Szépország) vagy la Penisola (a Félsziget).

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföld délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek. Fővárosa Madrid.

A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibérek, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól. Ugyanabban az évben, Kolumbusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, ezután Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát élte egészen a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságig, ekkor ugyanis gazdasága súlyos válságba került.

Nyelv

Catalan language (English)  Lingua catalana (Italiano)  Catalaans (Nederlands)  Catalan (Français)  Katalanische Sprache (Deutsch)  Língua catalã (Português)  Каталанский язык (Русский)  Idioma catalán (Español)  Język kataloński (Polski)  加泰罗尼亚语 (中文)  Katalanska (Svenska)  Limba catalană (Română)  カタルーニャ語 (日本語)  Каталонська мова (Українська)  Каталонски език (Български)  카탈루냐어 (한국어)  Katalaani (Suomi)  Bahasa Katala (Bahasa Indonesia)  Katalonų kalba (Lietuvių)  Catalansk (Dansk)  Katalánština (Česky)  Katalanca (Türkçe)  Каталонски језик (Српски / Srpski)  Katalaani keel (Eesti)  Katalánčina (Slovenčina)  Katalán nyelv (Magyar)  Katalonski jezik (Hrvatski)  ภาษากาตาลา (ไทย)  Katalonščina (Slovenščina)  Katalāņu valoda (Latviešu)  Καταλανική γλώσσα (Ελληνικά)  Tiếng Catalunya (Tiếng Việt) 
 mapnall@gmail.com