Kecsua nyelv
A kecsua nyelv (saját elnevezése Runa Shimi/Simi vagy Qhichwa Shimi/Simi, spanyolul quechua), az egykori Inka Birodalom nyelve, az andoki-egyenlítői nagy nyelvtörzs andoki törzsén belül a kecsumara nyelvcsalád önálló, kecsua ágát alkotó indián nyelv, számos nyelvjárással. Anyanyelvi beszélőinek száma több mint 9 millió Bolíviában, Peruban, Ecuadorban, Chilében és Argentínában. Közülük a spanyol mellett második hivatalos nyelv Bolíviában és Peruban.
Változatait egyes nyelvészek nem is nyelvjárásoknak, hanem makronyelvnek, azaz egymáshoz igen közeli (többé-kevésbé kölcsönösen érthető), de különálló nyelveknek tekintik. Nyelvcsaládként az egyes nyelvek közötti különbség kisebb, mint a germán és az újlatin nyelvek között, de nagyobb, mint a szláv és az arab nyelvek között.
A kecsua nyelvnek vagy nyelvcsaládnak két erősen eltérő változata létezik: a Peru felföldjein beszélt központi (kecsua B, kecsua I) és az Ecuadorban, Dél-Peruban és Bolíviában beszélt periférikus (kecsua A, kecsua II). Ezek a változatok dialektuskontinuumok, bennük ilyen éles határok nem ismerhetők fel.
A kecsua II-B nyelvtanilag egyszerűbb változat, melyet Ecuador északi részein beszélnek; délen a régiesebb kecsua II-C használatos. Ezt beszélik Cusco környékén is, és tekintélyes nyelvjárássá vált északon is, mivel az Inka Birodalomban a nemesek gyerekeinek a birodalom fővárosában, Cuscóban kellett tanulniuk. A három fő változat beszélői nehezen tudják megértetni magukat egymással, így tekinthetők külön nyelveknek. Ezeken belül a megértéssel nincsenek problémák a nagyobb helyi különbségek ellenére sem.
Az Ethnologue 45 változatot ír le, habár a dialektuskontinuumok miatt nehéz a változatokat elkülöníteni. A központi kecsua változatosabb, és a nyelvészek szerint területe közelebb esik az ősnyelv területéhez, mint a perifériás.
Változatait egyes nyelvészek nem is nyelvjárásoknak, hanem makronyelvnek, azaz egymáshoz igen közeli (többé-kevésbé kölcsönösen érthető), de különálló nyelveknek tekintik. Nyelvcsaládként az egyes nyelvek közötti különbség kisebb, mint a germán és az újlatin nyelvek között, de nagyobb, mint a szláv és az arab nyelvek között.
A kecsua nyelvnek vagy nyelvcsaládnak két erősen eltérő változata létezik: a Peru felföldjein beszélt központi (kecsua B, kecsua I) és az Ecuadorban, Dél-Peruban és Bolíviában beszélt periférikus (kecsua A, kecsua II). Ezek a változatok dialektuskontinuumok, bennük ilyen éles határok nem ismerhetők fel.
A kecsua II-B nyelvtanilag egyszerűbb változat, melyet Ecuador északi részein beszélnek; délen a régiesebb kecsua II-C használatos. Ezt beszélik Cusco környékén is, és tekintélyes nyelvjárássá vált északon is, mivel az Inka Birodalomban a nemesek gyerekeinek a birodalom fővárosában, Cuscóban kellett tanulniuk. A három fő változat beszélői nehezen tudják megértetni magukat egymással, így tekinthetők külön nyelveknek. Ezeken belül a megértéssel nincsenek problémák a nagyobb helyi különbségek ellenére sem.
Az Ethnologue 45 változatot ír le, habár a dialektuskontinuumok miatt nehéz a változatokat elkülöníteni. A központi kecsua változatosabb, és a nyelvészek szerint területe közelebb esik az ősnyelv területéhez, mint a perifériás.
Ország
-
Bolívia
Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam;, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos.
Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra, Chile és Peru között, de ekkor elvesztette ezt a területet Chilével szemben. -
Peru
Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa. Északon Ecuador és Kolumbia, keleten Brazília és Bolívia, délen Chile és nyugaton mintegy 2000 km hosszan a Csendes-óceán határolja.
Hajdan az Inka Birodalom központja volt. A Spanyol Birodalom a 16. században hódította meg a régiót, és alkirályságot hozott létre, amely a dél-amerikai területek jó részét magába foglalta, a fővárosa pedig Limában volt. Peru 1821-24-ben kikiáltotta a függetlenségét. A 20. században az ország puccsokat, társadalmi zavargásokat és belső konfliktusok időszakát élte át. A 21. század elején a régió egyik legvirágzóbb gazdaságával rendelkezik. Fő gazdasági tevékenységei közé tartozik a bányászat, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és a halászat, valamint olyan gyorsan növekvő ágazatok, mint a távközlés és a biotechnológia.