Nyelv - Török nyelv

Nyelv  >  Török nyelv

Török nyelv

A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik. A magyar szakirodalomban – durva egyszerűsítéssel – nevezik még oszmán-töröknek is, amely valójában a hajdani Oszmán Birodalom lakosságának zömét kitevő török nép mesterségesen kidolgozott írott nyelvének megjelölésére szolgált (klasszikus oszmán-török nyelv), megkülönböztetésül a török nyelvek többi tagjától. Bár a többi köztörök nyelv (főleg az azeri és a türkmén, melyeket a volt Szovjetunió utódállamaiban beszélnek), közel áll a törökhöz, fontos különbségek vannak köztük a nyelvtan, a szókincs és a hangtan tekintetében.

A világon élő török nyelvű emberek számát 61 millióra teszik, ebből 51,8 millió él Törökországban. A török nyelvet beszélik Bulgária (810 000), Irak (380 000), Görögország (300 000), Ciprus (175 000), Macedónia (100 000) és Románia (30 000) egyes részein is. Németországban 1,5 millióra, az Európai Unióban 2-3 millióra becsülik számukat. Egyes források ennél még néhány millióval többre is becsülik a törökök számát.

A török agglutináló nyelv. A grammatikai viszonyokat ragokkal, illetve névutókkal (főleg ragozott névutókkal) fejezi ki, a magyarhoz hasonlóan. pl. balta=balta > baltada=baltánál; ev=ház > evin içinde=házban (iç-i-nde=belse-jé-ben)

A török (türk) nyelvek történetét tudósok egészen az időszámításunk előtti negyedik évezredig vezetik vissza. A török nyelvek első írásos emléke a 8. századból való, melyet Mongólia területén találtak. Vándorlásaik során az őstörök törzsek átvették azoknak a népeknek az írásmódját, ahol letelepedtek, így például találunk türk nyelvű szövegeket páli vagy brahman írással is. A 11. században a szeldzsuk törökök behatoltak Anatóliába, majd terjeszkedni kezdtek, és átvették az arab írást. A 14. századra kiépülő birodalomban már az oszmán-török nyelv (arab írással) dominált; többek között Anatólia nyugati részén is.

1530-ban adják ki az első olyan könyvet, mely a török nyelvtant tanulmányozza. A birodalom terjeszkedésének következtében a 16. századra az oszmán-török nyelv perzsa és arab szavakkal bővült. 1932-re az idegen jövevényszavak a nyelv szókincsének 60-65%-át tették ki. Az arab és a perzsa nyelv nem csak a szókincsre volt hatással, hanem a nyelvtanra is; ennek következtében az oszmán-török nyelv rendkívül bonyolulttá vált. További nehézséget jelentett, hogy az arab írás egyre kevésbé tudta követni a beszélt nyelv folyamatos változását, emiatt gyakorivá váltak az eltérések. A szóvirágairól híres oszmán-török nyelvet leginkább a gazdagabbak és a magasabb társadalmi rangúak beszélték, míg az egyszerű anatóliai parasztok például továbbra is az anatóliai török nyelvet használták.

A 19. században értelmiségi körökben mindinkább elterjedt a nézet, hogy szükség lenne az oszmán-török nyelv megújítására, egyszerűsítésére, az idegen szavak eltávolítására. Mivel a birodalom már hosszú ideje elmélyült volt különböző belső és külső problémákban, ezért oktatásügyi és kulturális reformra nem igen tudott gondot fordítani, így az újságírók, írók és költők által támogatott mozgalom csak 1928-ban kezdett el beteljesedni, Atatürk reformjaival.

Ország

Törökország

Törökország (törökül , IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia délnyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliai-félsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, és Örményország, keletről Irán és egy kis részen az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja.

Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország mind politikailag, mind gazdaságilag fontos stratégiai pontnak számít.

Bulgária

Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Európában. Nemzetközi tagsága: EU, ENSZ, EBESZ, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, WTO, NATO. Az ország 2007. január 1. óta az Európai Unió tagja.

Az ország területének 57%-a tartozik a Fekete-tenger vízgyűjtő területébe. Az ország többi részéről a vizek az Égei-tengerbe tartanak.

Ciprusi Köztársaság

Ciprus ( [Kíprosz], ) állam, hivatalos nevén a Ciprusi Köztársaság ( [Kipriakí Dimokratía]; ) szigetország a Földközi-tenger keleti medencéjében, Törökországtól délre, amely Ciprus szigetén terül el.

Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Míg a sziget földrajzi szempontból Ázsiához tartozik (mivel az ázsiai kontinentális talapzaton található), addig az ország kulturális és politikai szempontból is Európa része.

Macedónia

Macedónia, teljes nevén Macedón Köztársaság (macedón: Република Македонија vagy РМ / Republika Makedonija – RM), egy még életbe nem lépett döntés szerint Észak-Macedónia, az egykori Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság – MVJK (macedón: Πоранешна Југословенска Република Македонија – ΠJРМ / Poranešna Jugoslovenska Republika Makedonija – PJRM) egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.

1991 előtt Jugoszlávia legdélebbi tagköztársasága volt, határai meghúzására 1945-ben, a jugoszláv köztársaságok területének kijelölésekor került sor. Az országban élő macedónok a déli szlávok közé tartoznak. Nyelvük a bolgárokéval mutat közeli rokonságot, pontosabban szinte megegyezik vele, ezért vitatható, hogy a macedónok nem bolgárok-e. Az ENSZ, a KEK, az EBESZ, a Nemzetközi Valutaalap tagja. Csatlakozási kérelmet nyújtott be a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

Moldova

Az írót lásd itt: Moldova György.''

Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken. Határai: északon, keleten és délen Ukrajna, nyugaton pedig Románia. Moldova keleti része, a Dnyeszter Menti Köztársaság, (rövidebben Transznisztria) egy szakadár de facto állam. Az országnak nincs tengerpartja. Romániai határát a Prut és az Alsó-Duna képezi, míg Transznisztriától a Dnyeszter választja el. Fővárosa és legnagyobb városa Chișinău. Jelentős nagyvárosok még – népesség szerint csökkenő sorrendben – Tiraspol, Bălți, Bender, Rîbnița és Cahul.

Nyelv

Turkish language (English)  Lingua turca (Italiano)  Turks (Nederlands)  Turc (Français)  Türkische Sprache (Deutsch)  Língua turca (Português)  Турецкий язык (Русский)  Idioma turco (Español)  Język turecki (Polski)  土耳其语 (中文)  Turkiska (Svenska)  Limba turcă (Română)  トルコ語 (日本語)  Турецька мова (Українська)  Турски език (Български)  터키어 (한국어)  Turkin kieli (Suomi)  Bahasa Turki (Bahasa Indonesia)  Turkų kalba (Lietuvių)  Tyrkisk (Dansk)  Turečtina (Česky)  Türkçe (Türkçe)  Турски језик (Српски / Srpski)  Türgi keel (Eesti)  Turečtina (Slovenčina)  Török nyelv (Magyar)  Turski jezik (Hrvatski)  ภาษาตุรกี (ไทย)  Turščina (Slovenščina)  Turku valoda (Latviešu)  Τουρκική γλώσσα (Ελληνικά)  Tiếng Thổ Nhĩ Kỳ (Tiếng Việt) 
 mapnall@gmail.com