Bosznia-Hercegovina zászlaja
Bosznia-Hercegovina zászlaját 1998. február 3-án Carlos Westendorp nemzetközi főképviselő saját hatáskörben vezette be, miután a boszniai parlament nem jutott dűlőre a korábbi liliomos zászló felváltásáról. (Ezért a nép egy ideig Westendorp-zászlónak hívta.) A lobogó sötétkék háttere előtt a zászló jobb széle felé tolva egy sárga felületű, alsó csúcsára állított egyenlő szárú háromszög látható. Ennek alapvonala alatt hét ötágú fehér és két félbevágott csillag sorakozik.
Az ország történelmét a területén lakó három nagy etnikum alakította, amelyek mind a mai napig a boszniai politikai élet alapját adják. Az 1992. április 5-én függetlenné vált Bosznia-Hercegovinai Köztársaság születésekor fehér alapszínű, középen fehér vonallal átlósan kettéosztott és kék mezőben arany liliomokat ábrázoló címerét hordó zászlót vezetett be. Ezt a zászlót az – alkotmányos rendszert amúgy teljesen átalakító – 1995-ös daytoni béke a jogutód Bosznia-Hercegovina számára is meghagyta. A szerbek és a horvátok szerint azonban a zászló egyes elemei, például a középkori boszniai államra (pontosabban a Bosnyák Királyság 14. századi megalapítójára, Kotromanić Tvrtko királyra) utaló Anjou-liliomos címer a történelem folyamán túlságosan szorosan összekapcsolódtak a bosnyák (muszlim) nemzettel. Ez különösen annak fényében érthető, hogy a bosznia-hercegovinai állam az 1992–1995-ös háborút e zászló alatt vívta meg a területét felosztani kívánó szerbek ellen. (Számukra persze éppen ezért szimbolikus jelentőségű, és használják ma is szívesen nem hivatalos alkalmakra.) A szerbek emellett történeti folytonosságot sem látnak a zászló által megidézett középkori független királyság és a mai Bosznia-Hercegovina között. (A horvátok a háború alatt saját nemzeti szimbólumaikat használták, a középkori Boszniát pedig horvát államalakulatnak tartják.)
Az új zászló kék háttere az ENSZ-lobogó hatására sokáig világoskék tervezetben szerepelt, majd később az Európai Unió lobogójának mintájára sötétkékre változott. A sárga háromszög minden egyes oldala Bosznia-Hercegovina egy-egy nemzetét jelképezi: a bosnyákokat, a szerbeket és a horvátokat. A csillagok szintén az európai elkötelezettségre utalnak.
A zaklatott történelemmel rendelkező Boszniának az idők folyamán számos lobogója volt. A középkori boszniai állam először kék háttér előtt egy egyenlő téglalapokból álló fehér kereszttel rendelkező zászlót használt, majd a királyság létrejöttekor 1377-ben fehér alapon a Kotromanić-dinasztia címere jelent meg. Az oszmán hódítás után a bosnyákok többsége felvette a muzulmán vallást. 1760-ban, az oszmán zászló elemeit felhasználva tervezték meg a ritkán ismert zöld-fehér lobogót. Az 1830–31-es forradalom alatt a korábbi zászló mellett feltűnt annak egy világosabb, sárga félholddal és csillaggal rendelkező változata is. 1867-ben a boszniai vilajet az 1830-as zászlót fogadta el hivatalosan, azzal a módosítással, hogy változtattak a félhold-csillag arányán. 1878-ban, az oszmán csapatok kivonulása és a megszálló osztrák-magyar seregek megérkezése között is ugyanezt a zászlót használták a bosnyák hivatalok. Emellett tervek születtek egy fehér-vörös zászló adoptálására is. 1878 és 1908 között a középkori igénycímer alapján tervezett zászlót használták, közepén a történelmi Ráma címerével. Az osztrák–magyar annexiót (1908) követően Bosznia-Hercegovina zászlaja vízszintesen két egyenlő részre osztott mezőből állt. 1908 után a kettévált Bosznia és Hercegovina két különböző zászlót használt. Az előbbin a felső mező vörös, az alsó sárga volt, míg az utóbbin ez fordítva szerepelt, mindez címer nélkül. Ezek a lobogók mindössze tíz évig voltak használatban, az annexiótól kezdve a monarchia összeomlásáig, 1918-ig. Bosznia ezek után csak a második világháború után kapott (újra) lobogót. A kommunista ideológiának megfelelően – vörös színű mező uralta, amelynek bal felső sarkában a szövetségi állam vörös csillagos trikolórja díszelgett. 1945 és 1992 között volt használatban ez a lobogó, de születtek tervek egy egyszerűbb verzióra is. Bosznia 1992-es függetlenedésekor a Kotromanić-lobogó modern változatát fogadták el. A szerbek és a horvátok nehezményezték ennek a zászlónak a használatát, történelmi indokokra hivatkozva, emiatt azt 1998-ban egy újabbra cserélték le.
Az ország történelmét a területén lakó három nagy etnikum alakította, amelyek mind a mai napig a boszniai politikai élet alapját adják. Az 1992. április 5-én függetlenné vált Bosznia-Hercegovinai Köztársaság születésekor fehér alapszínű, középen fehér vonallal átlósan kettéosztott és kék mezőben arany liliomokat ábrázoló címerét hordó zászlót vezetett be. Ezt a zászlót az – alkotmányos rendszert amúgy teljesen átalakító – 1995-ös daytoni béke a jogutód Bosznia-Hercegovina számára is meghagyta. A szerbek és a horvátok szerint azonban a zászló egyes elemei, például a középkori boszniai államra (pontosabban a Bosnyák Királyság 14. századi megalapítójára, Kotromanić Tvrtko királyra) utaló Anjou-liliomos címer a történelem folyamán túlságosan szorosan összekapcsolódtak a bosnyák (muszlim) nemzettel. Ez különösen annak fényében érthető, hogy a bosznia-hercegovinai állam az 1992–1995-ös háborút e zászló alatt vívta meg a területét felosztani kívánó szerbek ellen. (Számukra persze éppen ezért szimbolikus jelentőségű, és használják ma is szívesen nem hivatalos alkalmakra.) A szerbek emellett történeti folytonosságot sem látnak a zászló által megidézett középkori független királyság és a mai Bosznia-Hercegovina között. (A horvátok a háború alatt saját nemzeti szimbólumaikat használták, a középkori Boszniát pedig horvát államalakulatnak tartják.)
Az új zászló kék háttere az ENSZ-lobogó hatására sokáig világoskék tervezetben szerepelt, majd később az Európai Unió lobogójának mintájára sötétkékre változott. A sárga háromszög minden egyes oldala Bosznia-Hercegovina egy-egy nemzetét jelképezi: a bosnyákokat, a szerbeket és a horvátokat. A csillagok szintén az európai elkötelezettségre utalnak.
A zaklatott történelemmel rendelkező Boszniának az idők folyamán számos lobogója volt. A középkori boszniai állam először kék háttér előtt egy egyenlő téglalapokból álló fehér kereszttel rendelkező zászlót használt, majd a királyság létrejöttekor 1377-ben fehér alapon a Kotromanić-dinasztia címere jelent meg. Az oszmán hódítás után a bosnyákok többsége felvette a muzulmán vallást. 1760-ban, az oszmán zászló elemeit felhasználva tervezték meg a ritkán ismert zöld-fehér lobogót. Az 1830–31-es forradalom alatt a korábbi zászló mellett feltűnt annak egy világosabb, sárga félholddal és csillaggal rendelkező változata is. 1867-ben a boszniai vilajet az 1830-as zászlót fogadta el hivatalosan, azzal a módosítással, hogy változtattak a félhold-csillag arányán. 1878-ban, az oszmán csapatok kivonulása és a megszálló osztrák-magyar seregek megérkezése között is ugyanezt a zászlót használták a bosnyák hivatalok. Emellett tervek születtek egy fehér-vörös zászló adoptálására is. 1878 és 1908 között a középkori igénycímer alapján tervezett zászlót használták, közepén a történelmi Ráma címerével. Az osztrák–magyar annexiót (1908) követően Bosznia-Hercegovina zászlaja vízszintesen két egyenlő részre osztott mezőből állt. 1908 után a kettévált Bosznia és Hercegovina két különböző zászlót használt. Az előbbin a felső mező vörös, az alsó sárga volt, míg az utóbbin ez fordítva szerepelt, mindez címer nélkül. Ezek a lobogók mindössze tíz évig voltak használatban, az annexiótól kezdve a monarchia összeomlásáig, 1918-ig. Bosznia ezek után csak a második világháború után kapott (újra) lobogót. A kommunista ideológiának megfelelően – vörös színű mező uralta, amelynek bal felső sarkában a szövetségi állam vörös csillagos trikolórja díszelgett. 1945 és 1992 között volt használatban ez a lobogó, de születtek tervek egy egyszerűbb verzióra is. Bosznia 1992-es függetlenedésekor a Kotromanić-lobogó modern változatát fogadták el. A szerbek és a horvátok nehezményezték ennek a zászlónak a használatát, történelmi indokokra hivatkozva, emiatt azt 1998-ban egy újabbra cserélték le.
Ország - Bosznia-Hercegovina
Warning: getimagesize(/Image/Map/MP3277605.gif): failed to open stream: No such file or directory in /home/mapnlee7/public_html/MAPNALL/article.php on line 532
 |
 |
1992. április 5-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek feszültek. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.