Hír - COVID-19 koronavírus-járvány

Hír  >  COVID-19 koronavírus-járvány

COVID-19 koronavírus-járvány

A COVID-19 koronavírus-járvány egy új humán koronavírus fertőzés miatt 2019.

decemberében kitört pandémia, amely kínai tudósok szerint már a lappangási idő alatt is fertőző.

Az első hivatalos kínai neve új típusú koronavírus járvány-incidens (kínaiul: 新型冠状病毒肺炎事件, pinjin: xīnxíng guānzhuàng bìngdú fèiyán shìjiàn, magyaros: hszinhszing kuancsuang pingtu fejjen sicsien) volt.

2019. december 12-én egy új – korábban emberben nem azonosított – rendkívül patogén koronavírustörzs (SARS-CoV-2 (eredeti neve: 2019-nCoV) ) jelent meg Közép-Kína legnépesebb városában, Vuhanban.

A gyorsan terjedő járványos megbetegedések lefolyásakor néhány esetben akut légúti distressz szindróma (ARDS ) is jelentkezett a betegeknél.

Ország

Algéria

style="float:right; clear:right; margin:0.5em 0 0.5em 1em;">>

Algéria észak-afrikai arab állam, Afrika legnagyobb területű országa.

Burkina Faso

Burkina Faso (röviden Burkina, korábban Felső-Volta) nyugat-afrikai állam. Nevének jelentése moré és dioula nyelven: becsületes emberek országa.

Az ország nagy részét a Felső-guineai-küszöb alacsony fekvésű részét képező, enyhén hullámos fennsík (250 m a tengerszint feletti átlagos magasság) foglalja el, amely fölé számos szigethegyből álló hegyvonulat emelkedik. Az ország legmagasabb pontja a Pic de Nakourou délnyugaton (749 m), ahol a homokkő táblás vidék meredeken emelkedik Mali déli határvidéke felé. Keleten a táj fokozatosan süllyed a Niger-medence irányában.

Dél-afrikai Köztársaság

A Dél-afrikai Köztársaság az afrikai kontinens déli szegletében található. Északon Botswana és Zimbabwe, északnyugaton Namíbia, északkeleten Mozambik és Szváziföld határolják, nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán mossa partjait. Egy önálló királyság található az ország területén belül: Lesotho. Afrika egyik legfejlettebb állama.


Egyesült Arab Köztársaság

Az Egyesült Arab Köztársaság, röviden EAK (arabul الجمهورية العربية المتحدة – al-Ǧumhūriyya al-ʿArabiyya al-Muttaḥida) Egyiptom és Szíria uniója, föderációja volt, amely a pánarab nacionalizmus eszméinek megvalósulásaként jött létre 1958-ban, majd 1961-ben Szíria kilépésével bomlott fel. Egyiptom egészen 1971-ig az EAK megnevezést viselte. Az EAK 1958–1961 között része volt az Egyesült Arab Államok nevű, Jemennel létesített szimbolikus konföderációnak is. A szövetség zászlaja jelenleg Szíria nemzeti lobogója.

Egyiptomban 1954-ben szerezte meg az elnöki hatalmat Gamal Abden-Nasszer, aki regionális befolyását féltve nem volt hajlandó csatlakozni az Amerika-barát államokat összefogó Bagdadi Paktumhoz, helyette az iraki erősödést szintén ellenző Szaúd-Arábiával és Szíriával alakított ki katonai szövetséget, amihez a következő évben Jordánia és Jemen is csatlakozott.

Elefántcsontpart

Elefántcsontpart (hivatalosan Elefántcsontparti Köztársaság; franciául: République de Côte d'Ivoire) nyugat-afrikai állam. Politikai fővárosa Yamoussoukro, gazdasági fővárosa és legnagyobb városa Abidjan. Nyugatról Guinea és Libéria, északról Burkina Faso és Mali, keletről Ghána, délről pedig a Guineai-öböl határolja. Hivatalos nyelv a francia.

Az ország többek között az Afrikai Unió, a Frankofónia és az ENSZ tagja.

Etiópia

Etiópia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található. Gazdasága nemrégiben nagyarányú növekedésnek indult, ennek ellenére még mindig egyike Földünk legszegényebb országainak.

Neve a görög Αιθιοπία (Aithiopia) latinosított változata (Aethiopia, Ethiopia), amely a görög Αιθίοψ (Aithiopsz) összetett szóból származik, és az αιθω + οπψ alkotóelemek jelentése: aithó „égni, égek” + ópsz „arc”, így a jelentése: égett vagy napsütött arc, vagyis „ember napsütötte arccal”.

Gabon

Gabon egy köztársaság Közép-Afrika területén. Északon Egyenlítői-Guinea és Kamerun, keleten és délen a Kongói Köztársaság, nyugaton pedig az Atlanti-óceán határolja.


Ghána

Ghána (hivatalosan Ghánai Köztársaság) ország Nyugat-Afrikában, csupán néhány fokra északra az Egyenlítőtől. A greenwichi meridián a fővárostól néhány kilométerre keletre halad át. Keletről Togo, északról Burkina Faso, nyugatról Elefántcsontpart, délről pedig a Guineai-öböl határolja.

Ghána nagy része dombság, az ország közel fele 150 méternél alacsonyabban fekszik a tenger szintje felett.

Kamerun

Kamerun afrikai ország a Guineai-öbölben. Északnyugatról Nigéria, északkeletről Csád, keletről a Közép-afrikai Köztársaság, délről Kongó, Gabon és Egyenlítői-Guinea határolja.


Kenya

A Kenyai Köztársaság a kelet-afrikai magasföldön, az Egyenlítő mentén fekvő ország. Északról Etiópia, északnyugatról Dél-Szudán keletről Szomália, délről Tanzánia, nyugatról Uganda és délkeletről az Indiai-óceán határolja.


Marokkó

Marokkó (hivatalos nevén Marokkói Királyság) arab állam Északnyugat-Afrikában. Az Atlanti-óceán partján fekszik, és a Gibraltári-szorostól kezdődően a Földközi-tengerrel is határos. Szárazföldi szomszédja északon Spanyolország (Ceuta, Melilla), keleten Algéria, délen Nyugat-Szahara, amely marokkói megszállás alatt áll. Az ország neve a középkori Morroch latin névből ered, amely pedig Marrákes város nevéből származik.


Nigéria

Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság (angolul Nigeria, hivatalosan Federal Republic of Nigeria) egy független ország Nyugat-Afrikában, a legnépesebb állam Afrikában. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele a határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány a partmenti Lagosban székelt.

Nigéria többek között az alábbi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Nemzetközösség, OPEC (1971 óta), OIC (1986 óta), ECOWAS, Afrikai Unió, NEPAD

Szenegál

Szenegál egy Magyarországnál több mint kétszer nagyobb területű ország Nyugat-Afrikában. Legjelentősebb folyójáról, a Szenegálról kapta a nevét. Az egykori Francia Nyugat-Afrika központi területe, függetlenségét 1960-ban nyerte el.Az ország az Atlanti-óceán partján fekszik. Szomszédai északon Mauritánia, keleten Mali, délen Guinea és Bissau-Guinea, nyugaton Gambia beékelődik az országba.

Területének zöme szavannával borított síkság, amelyet délnyugaton mocsarak tarkítanak. Legmagasabb pontja: név nélküli magaslat, 581 méter.

Togo

Togo, hivatalosan a Togói Köztársaság nyugat-afrikai állam, amelynek fővárosa Lomé.

Togóban a trópusi éghajlat kétféle változata alakult ki. A parton az Egyenlítő vidékére jellemző két esős évszak a legmagasabb napállást követi, míg a belső országrészben az egyetlen esős évszak a nyári félévet foglalja magába. A tengert a mélyből feláramló víz hűti, ennek köszönhetően a partvidék viszonylag száraz, csapadékösszege évi 900 mm. A Togo-hegység 1400–1700 mm esőt kap, az Oti-medence 1000–1200 mm-t. Észak felé az évi középhőmérséklet (24-26 °C) enyhe évszakos ingadozása kissé fokozódik.

Tunézia

Tunézia vagy Tunisz (arabul تونس), hivatalosan a Tunéziai Köztársaság (الجمهرية التونسية) ország Észak-Afrika mediterrán tengerpartján. Nyugatról Algéria, délkeletről Líbia határolja. Az ország területének 45%-át a Szahara homokja borítja. A megmaradó terület megművelhető. A vidék már az ókorban is fontos volt; először Karthágó városa jött létre Tunézia földjén, majd később a Római Birodalom része lett. Az ország fővárosa Tunisz.

Tunézia Észak-Afrikában található, Líbia és Algéria között. A Kis-Szirtisz vagy Gabeszi-öböl partján terül el.

Afganisztán

Afganisztán (hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Köztársaság) (pastu nyelven افغانستان اسلامي جمهوریت, perzsául اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország. Egyes besorolások szerint Közép-, más besorolások szerint Dél-Ázsiában, egy harmadik rendszerezés szerint pedig a Nyugat-Ázsiában van. Vallási, etnikai-nyelvi és földrajzi értelemben legtöbb szomszédjához hasonlít. Délen és keleten legnagyobb részén Pakisztán, nyugaton Irán, északon Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán, északkeleten Kína határolja. Az ország nevének jelentése: „az afgánok földje”.

Afganisztán etnikai csoportok színes mozaikja, és találkozási pont Nyugat és Kelet között. A vándorlás és a kereskedelem egyik fókuszpontja volt a régi időkben. Története során ezt a területet már többször elfoglalták: a Perzsa Birodalom, Nagy Sándor, az Arab Birodalom, a törökök, a mongol nomádok, a Brit Birodalom és a Szovjetunió.

Azerbajdzsán

Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa. Délnyugat-Ázsia és Kelet-Európa között fekszik, Keleten a Kaszpi-tenger, északon Oroszország, északnyugaton Grúzia, nyugaton Örményország és Törökország, délen Irán határolja.


Bahrein

Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság ) kis szigetország, monarchia a Perzsa-öbölben. A Kelet és Nyugat közti stratégiai helyzete, termékeny földje, édesvize és a gyöngyhalászat hosszú időn keresztül a városiasodás központjává tette Bahreint. A gyöngyhalászat volt a gazdaság fő ága egészen a 20. század elejéig, amikor feltalálták a tenyésztett gyöngyöt, és kőolajat fedeztek fel itt az 1930-as években.

Neve arab eredetű, „két tenger”-t jelent. A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb szigetből álló ország felszíne sík, sivatagi éghajlatú. A jelentős artézi vízkészletből eredő forrásai gazdag oázisokat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter).

Banglades

Banglades független ország Dél-Ázsiában, Indiával és Mianmarral határos.

A Föld egyik legsűrűbben lakott és egyik legnépesebb országa, amelyet további gyors népességnövekedés és katasztrófák sorozata sújt.

Bhután

Bhután Ázsia délkeleti részén fekvő ország; a Himalájától keletre helyezkedik el. Területe kb. Magyarország felét teszi ki. Földünk egyik legelzártabb országa.

Óind eredetű nevét („szélen fekvő ország”) Tibet-határvidéki elhelyezkedésének köszönheti. Felszínének nagy része magas hegyvidék, déli része alacsonyabb, medencékkel tagolt, erdős dombvidék.

Brunei

A Brunei Szultanátus vagy egyszerűen csak Brunei, malájul: Negara Brunei Darussalam (jelentése: A Béke Lakhelye), ország Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén. Szárazföldi határai kizárólag Malajziával vannak, a tengeri határai pedig a Dél-kínai-tengeren húzódnak.

A kőolajban és földgázban igen gazdag Brunei tagja az ASEAN-nak, az APEC-nek és a Nemzetközösségnek.

Dél-Korea

A ország Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén. Egyetlen szárazföldi határa a koreai demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea 1945. augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tenger határolja. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa a 2017-ben 9,7 millió lakosú Szöul, a világ egyik legnagyobb városa. A fővároson kívül még kilenc milliós nagyváros található az országban.


Egyesült Arab Emírségek

Az Egyesült Arab Emírségek (vagy Egyesült Arab Emirátusok, gyakran csak Arab Emírségek, rövidítve magyarul EAE, angolul UAE) olajban gazdag monarchia Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félsziget délkeleti részén, a Perzsa-öböl délnyugati partján. Ománnal, Szaúd-Arábiával és Katarral határos. Az ország egy szövetségi állam, vagyis föderáció, amely hét emírségből áll. Az emírségeket emírek irányítják abszolút módon, akik közül választással kerül a szövetségi állam élére az államfő és a miniszterelnök.

Területének legnagyobb része a szaúdi sivatag folytatása. Két jelentősebb oázis található benne: Líva és az el-Buraimi. Az Ománi-öböl partján magasodó hegység - magassága miatt - valamivel hűvösebb és csapadékosabb, mint az alföld. Legmagasabb pont: Dzsabal Jibir, 1527 m.

Fülöp-szigetek

A Fülöp-szigetek (filippínó (tagalog): Republika ng Pilipinas angol: Republic of the Philippines) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában. Szigetállam: 7641 szigetet foglal magába, ebből nagyjából 800 lakott.

Az európaiak számára Ferdinánd Magellán, spanyol szolgálatban álló portugál felfedező fedezte fel 1521-ben, majd a gyarmatosítók II. Fülöp spanyol királyról nevezték el a szigetcsoportot. A spanyol–amerikai háború során Spanyolország elvesztette és 1898-ban az Amerikai Egyesült Államok igazgatása alá került. A második világháború során Japán megszállta a Fülöp-szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai csapatok és az 1944-ben és 1945-ben működött Fülöp-szigeteki felszabadító mozgalom erői között. Az Amerikai Egyesült Államok 1946. július 4-én ismerte el a Fülöp-szigetek függetlenségét.

Hongkong

Hongkong különleges közigazgatási terület, röviden Hongkong a Kínai Népköztársaság két különleges közigazgatási területének egyike (a másik Makaó), 263 szigetből álló városállam, bár a köznyelvben gyakran egyszerű városként értelmezik. Hongkongot a Dél-kínai-tenger határolja.

Területe Budapest kétszeresét teszi ki, míg lakossága Magyarország népességének körülbelül kétharmada. A Föld egyik legsűrűbben lakott területe, lakóinak 93,6 százaléka kínai nemzetiségű, akiknek nagy része a szomszédos tartományból származik.

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza így összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán, északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (Burma) határolja. Az ország a tengeren szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával is.

A gyakran szubkontinensként emlegetett ország hosszú történelme méltán tette Indiát a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött.

Indonézia

Indonézia (indonézül Republik Indonesia) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában. Fővárosa Jakarta (ejtsd: dzsakarta). A világ negyedik legnépesebb országa, egyben a legnépesebb muszlim többségű ország. Ázsia egyetlen olyan országa, melynek területe átnyúlik a déli féltekére.

Az 1998-as gazdasági válság és a rúpia megrendülése miatt kitört zavargások eredményeként az 1967 óta kormányzó Suharto elnök lemondásra kényszerült, és az ország a demokratizálódás útjára lépett.

Irán

Irán (perzsául ایران), hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), régebbi elnevezéssel Perzsia közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, az OPEC, az Iszlám Konferencia Szervezete és az ENKM alapító tagja.

Irán multikulturális ország, számos etnikai és nyelvi csoporttal. A legnagyobbak a perzsák (61%), azeriek (16%), és kurdok (10%).

Izrael

Izrael ( Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam ( Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország.

Az izraeli államot 1948. május 14-én alapították meg. Az ország a történelmi Júdea és Izrael, ókori zsidó királyságok területén helyezkedik el. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik a szétszóratás 1850 éve után többnyire a második világháború és az európai holokauszt után vándoroltak vissza a térségbe. A lakosság további jelentős részét arabok alkotják, akik elődei az ókori zsidó államiság megszűnése után települtek be a századok során. A szomszédos államok és Izrael között az 1948-as újjáalapítás óta szinte folyamatosak az összetűzések.

Japán

Japán (, átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből a négy legnagyobb Hokkaidó, Honsú, Kjúsú és Sikoku, ezeket nevezik főszigeteknek. A nagy múltra visszatekintő Japán ma a harmadik legnagyobb gazdasági hatalom az Amerikai Egyesült Államok és Kína után, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szervezet tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, a világ legnépesebb várostömörülése. A fővároson kívül még tizenegy milliós nagyváros található Japánban. Uralkodója, a tennó mára a világ egyetlen császára.


Jordánia

Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.

Fővárosa Ammán. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője, a hivatalos nyelv az arab. Jelenleg II. Abdulláh király az államfő.

Kambodzsa

Kambodzsa egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb ország a Thai-öböl (vagy Sziámi-öböl) partján. Az ország neve egy mimózaféle fa indonéz nevéből keletkezett.

A volt francia gyarmat 1953-ban nyerte el függetlenségét. A vietnami háború alatti (amerikai, dél-vietnami) megszállását húsz évig tartó polgárháborús időszak követte.

Katar

Katar (arabul قطر ; hivatalosan Katari Állam, arabul دولة قطر, Davlat Katar) egy közel-keleti arab emírség a Perzsa-öbölbe nyúló Katari-félszigeten. Területe Magyarországénak kb. a kilencede. A világon Katarban a legmagasabb az egy főre jutó hazai össztermék (GDP): 2010-ben 90 000 USD/fő volt, 2012-ben 102 800 USD/fő (becslés). A volt brit protektorátus 1971 óta független.

Az Arab-félszigetről a Perzsa-öbölbe nyúló Katar-félszigeten fekvő ország enyhén felboltozódó mészkőrétegekből álló sivatagos alföld. A felszínt délkeleten szélfútta homokdűnék, a korallzátonyokkal övezett partok mentén sós-agyagos mélyedések tagolják. Legmagasabb pontja: Qurayn Aba al Bawl, 105 méter.

Kazahsztán

Kazahsztán (, hivatalos nevén: Kazah Köztársaság ) független ország Közép-Ázsiában. A világ 9. legnagyobb területű országa és legnagyobb területű tengerpart nélküli országa.

Az országot északról és nyugatról Oroszország, keletről Kína, délről Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán, délnyugatról pedig a Föld legnagyobb tava: a Kaszpi-tenger határolja.

Kuvait

A város a Kuvaitváros szócikkben található.''

Kuvait monarchia a Délnyugat-Ázsiában, a Perzsa-öböl partján, amely délen Szaúd-Arábiával, északon pedig Irakkal határos. Az olajban gazdag országot az emír irányítja a koronaherceg és a miniszterelnök segítségével alkotmányos módon.

Kínai Köztársaság

A Kínai Köztársaság (中華民國, pinjin: Zhōnghuá Mínguó, magyarosan Csunghua Minkuo), ismertebb nevén Tajvan (台灣) a csendes-óceáni Tajvan szigetén és pár kisebb szigeten fekszik, a kontinentális Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre.

Politikai státusa vitatott, mivel a Kínai Népköztársaság egyik tartományának tekinti Tajvant, a Kínai Köztársaság azonban önálló államnak tekinti saját magát. A Kínai Köztársaság kormánya igazgatja Tajvan szigetét, Penghu, Csinmen, valamint Macu-szigeteket és más kisebb szigetet is. Szomszédai nyugaton Kína, északkeleten Japán, délen pedig a Fülöp-szigetek.

Libanon

Libanon, hivatalos nevén: Libanoni Köztársaság (arabul: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Északról és keletről Szíria, délről Izrael, nyugatról pedig a Földközi-tenger határolja.


Makaó

Makaó Kína különleges közigazgatási területe az ország délkeleti partjainál. Területe egy átlagos budapesti kerületéhez mérhető, lakossága viszont egész Budapest népességének közel harmadát teszi ki; a Föld legsűrűbben lakott területe.

A kínai országegyesítés újabb lépéseként 1999. december 20. óta ismét Kína gyakorolja a szuverenitást a volt portugál gyarmat Makaó felett. Visszakerülése az anyaországhoz formálisan is a gyarmatosítás korszakának végét jelenti Ázsiában. Lakossága több mint 520 ezer, ennek 97%-a kínai, a többi portugál és vegyes házasságból származó eurázsiai (Macanese).

Malajzia

Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló föderáció. Területe 329 847 km², amelyből 130 598 km² van a Maláj-félszigeten. Népessége körülbelül 30 millió fő volt 2014-ben. Fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya. A tizenhárom államot szultánok és rádzsák vezetik, közülük választják meg ötévente a föderáció protokolláris szerepkörű államfőjét, aki a Yang di-Pertuan Agong (legfőbb szultán) címet viseli. 2016-tól V. Muhammad uralkodott az országban, de 2019-ben lemondott.

A délkelet-ázsiai ország két, egymástól 600–650 km távolságban lévő országrészből áll: A félszigeten északon Thaifölddel, délen Szingapúr szigetével határos. Borneó szigetén délen Indonézia tartományaival határos, ÉNy-on körbezárja a független Brunei állam területét.

Maldív-szigetek

A Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely.

A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte.

Mezopotámia

Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a „Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.

Mezopotámia folyóközt jelent.

Mongólia

Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada. Teljes határvonala 8220 km, ebből 3643 km jut Oroszországra és 4677 km Kínára.

Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Délkeleti felén fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi-Altaj, az ország közepén a Hangáj-hegység, Ulánbátortól keletre a Hentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja a Hujtun-csúcs (4374 m), ami a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m).Nagyobb folyói a Szelenge, az Orhon és a Herlen, amik észak-északkelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava, az Uvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak északnyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az orosz határ közelében található Hövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter.

Nepál

Nepál (dévanágari: नेपाल) független dél-ázsiai állam. India és Kína közé ékelve, a Himalája területén fekszik. Magyarországnál másfélszer nagyobb, tengerparttal nem rendelkezik. Ázsia egyik legkevésbé fejlett országa.

1768 óta tartó függetlenségét több-kevesebb külső segítséggel sikerült megőriznie.

Omán

Az Ománi Szultanátus, röviden Omán Magyarországnál háromszor nagyobb ország az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délen Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos. Az egyetlen ország a világon, amelynek ibádi muszlim többségű a lakossága. Jelenlegi uralkodója Kábúsz szultán.


Pakisztán

Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán. Több mint 1000 km-es partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel, ezenkívül nyugaton Afganisztán és Irán, keleten India és északkeleten Kína határolja. Tádzsikisztántól a néhol csak 20 km szélességű, Afganisztánhoz tartozó Vakhan-folyosó választja el.

Pakisztán a hatodik legnépesebb ország a világon, és Indonézia után itt él a második legnagyobb muszlim közösség. Az úgynevezett Next Eleven (következő tizenegy) országok között tartják számon, azok között, amelyek a 21. században nagy eséllyel gazdasági nagyhatalommá válnak majd.

Srí Lanka

Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon (teljes nevén Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság) egy könnycsepp alakú szigeten fekvő állam.

Az Indiai-óceán északi részén, India partjaitól délre található, az Egyenlítőtől 6–9,5 fokra északra.

Szaúd-Arábia

Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية, Al-Mamlakah Al-Arabijah Asz-Szaúdijah) több mint 2 millió km²-es, körülbelül 33 millió lakosú ország Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félszigeten. Nevének első része Abdul-Aziz ibn Szaúd, az ország első uralkodójának nevét őrzi, kinek dinasztiája vezeti az államot a mai napig. Teljhatalmú uralkodóinak címe malik, azaz király, 2015 óta Szalman ibn Abdul-Aziz tölti be ezt a pozíciót. Fővárosa a 6,5 milliós Rijád.


Szingapúr

Szingapúr független ország, törpe városállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról a 900–1500 méter széles Johori-szoros választja el Malajziától. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros egyben Indonézia felségvizeinek határa is. Az állam nevét a szanszkrit सिंह, simha, vagyis oroszlán és पुर, pura, azaz város szavakból kapta.

1965-ös függetlenedése óta Szingapúrban rohamos fejlődés indult el, amit nagyrészt előnyös gyarmati múltjának köszönhet. Szingapúr volt ugyanis a környék brit gyarmati központja. Stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost. Nemzetközi felmérések szerint ez a városállam az egyik legkevésbé korrupt a világon.

Thaiföld

Thaiföld független alkotmányos monarchia Délkelet-Ázsiában, Indokínában. Keletről Laosz és Kambodzsa, délről Malajzia és a Thai (Sziámi)-öböl, nyugatról az Andamán-tenger és Mianmar határolja. 1939. június 24-ig az ország hivatalos neve Sziám (thai: สยาม) volt. 1945-ben ugyan visszakapta eredeti nevét, de 1949. május 11-től újra Thaiföld a hivatalos elnevezése. A thai (ไทย) népnevet gyakran rokonítják az azonos kiejtésű ’szabad’ (ไท) szóval, de a tágabb taj népcsoport nevével is összefügghet.

Thaiföld a világ egyik első számú turisztikai célpontja, hírnevét elsősorban gazdag kultúrájának és a mai napig élő évezredes hagyományainak köszönheti.

Törökország

Törökország (törökül , IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia délnyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliai-félsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, és Örményország, keletről Irán és egy kis részen az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja.

Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország mind politikailag, mind gazdaságilag fontos stratégiai pontnak számít.

Vietnam

A Vietnámi Szocialista Köztársaság (Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam) délkelet-ázsiai ország. Északról Kína, nyugatról Laosz és Kambodzsa, keletről pedig a Vietnámi-öböl határolja.

Vietnám tagja az ENSZ-nek, a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, az ASEAN-nak, az APEC-nek és a WTO-nak.

Örményország

Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) kis hegyvidéki ország Ázsiában, Kis-Ázsiától keletre. Területének északkeleti – kisebb – részét a Kis-Kaukázus, nagyobb részét az Örmény-felföld teszi ki. Északon Grúzia, keleten Azerbajdzsán, északnyugaton Törökország, délnyugaton az Azerbajdzsánhoz tartozó exklávé (a Nahicseván Autonóm Köztársaság), délen pedig Irán Kelet-Azerbajdzsán tartománya határolja.

A Szovjetunió 1991-es felbomlása után Azerbajdzsán és Törökország lezárta az örmény határait, így azóta Örményországot csak Grúzia és Irán felől lehet megközelíteni.

Albánia

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten Koszovó (annak teljes elismertsége hiányában Szerbia) (112 km), keleten Észak-Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

Albánia 2009 áprilisa óta tagja a NATO-nak, ezen kívül az Európai Unióhoz is felvételi kérelmet adott be.

Andorra

Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa legnagyobb törpeállama. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta). Andorra Európa 6. legkisebb állama, ezzel együtt a legnagyobb európai törpeállam és az Ibériai-félsziget legkisebb független országa.

Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, régi német nyelven Ostarrichi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja. Fővárosa Bécs.

Legjelentősebb folyója a Duna (350 km-es szakasz), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki.

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja. Az ország szárazföldi határait északon Hollandia, keleten Németország és Luxemburg, délen és nyugaton pedig Franciaország határolja.

Etnikailag és nyelvileg is sokszínű ország, három fő csoporttal, a holland nyelvű flamandokkal, a francia nyelvű vallonokkal és egy német nyelvű közösséggel a keleti régióban. Az ország fővárosa, ami egyben az Európai Unió egyik székhelye is, Brüsszel. További nagyvárosai: Antwerpen, Gent, Charleroi, Liège és Brugge.

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. A Jugoszláv SZSZK egyik volt tagköztársasága. Keletről Szerbia, délről Montenegró, 20 km-es partszakaszon az Adriai-tenger, a többi oldalról Horvátország határolja.

1992. április 5-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek feszültek. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.

Bulgária

Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Európában. Nemzetközi tagsága: EU, ENSZ, EBESZ, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, WTO, NATO. Az ország 2007. január 1. óta az Európai Unió tagja.

Az ország területének 57%-a tartozik a Fekete-tenger vízgyűjtő területébe. Az ország többi részéről a vizek az Égei-tengerbe tartanak.

Ciprusi Köztársaság

Ciprus ( [Kíprosz], ) állam, hivatalos nevén a Ciprusi Köztársaság ( [Kipriakí Dimokratía]; ) szigetország a Földközi-tenger keleti medencéjében, Törökországtól délre, amely Ciprus szigetén terül el.

Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Míg a sziget földrajzi szempontból Ázsiához tartozik (mivel az ázsiai kontinentális talapzaton található), addig az ország kulturális és politikai szempontból is Európa része.

Csehország

Csehország (, IPA ), hivatalos nevén Cseh Köztársaság (, IPA ) tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia.


Dánia

Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság , egy észak-európai skandináv ország. Az ország délen Németországgal, míg tengeri határokon keresztül északon Norvégiával, keleten pedig Svédországgal határos. A Dán Királyság magába foglalja az Atlanti-óceánon található két autonóm területet, Grönlandot és a Feröer-szigeteket. Dánia területe négyzetkilométer, amivel a világ 133. és az Európai Unió 22. legnagyobb országa. Népessége a 2018-as becslések alapján fő volt. Dánia a Jylland félszigeten, valamint több mint 400 kisebb-nagyobb szigeten (melyek közülük csak 76 lakott) fekszik a Balti- és az Északi-tengeren. A szigeteket szántóföldek, homokos tengerpartok, alacsony magasság és mérsékelt éghajlat jellemzi.

Dánia a világ egyik legrégebbi királyságaként, 1849. június 5-e óta számít alkotmányos monarchiának és parlamentáris demokráciának, felváltva ezzel az abszolút monarchia rendszerét. Jelenlegi uralkodója és államfője II. Margit királynő. A kormány és a nemzeti parlament, azaz a Folketing ülésezik az ország fővárosában és egyben legnagyobb városában, Koppenhágában, ami egyben a legfontosabb kereskedelmi központja Dániának. Az ország 1973 óta tagja az Európai Uniónak, valamint tagja többek között a NATO-nak, az Északi Tanácsnak, az OECD-nek, az EBESZ-nek és az ENSZ-nek, továbbá része a szabad átjárást biztosító schengeni övezetnek is.

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal.

Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országa Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője II. Erzsébet brit királynő. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. II. Erzsébet a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.

Fehéroroszország

Fehéroroszország vagy röviden Belarusz, Belarusszia, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) egy kelet-európai ország, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol. Fővárosa Minszk, jelentős városai Breszt, Hrodna, Homel, Mahiljov és Vicebszk. Területének az egyharmadát erdő borítja.

Az ország magyar elnevezése körül állandó viták folynak, régóta legalább két változat él párhuzamosan a magyar nyelvben.

Finnország

Finnország (,, hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Fővárosa Helsinki. „Az ezer tó országaként” emlegetik.

A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.

Franciaország

megyékkel és területekkel]]. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja miatt a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven.

Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Suriname-mal és Sint Maartennel. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti össze. Franciaország a legnagyobb területű nyugat-európai ország és a második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik, mely több mint 11 millió négyzetkilométer területű.

Guernsey

Guernsey ([]) a Guernsey Bailiffség része, a második legnagyobb Csatorna-sziget.


Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα [Eláda] vagy Ἑλλάς [Elász] ; ógörögösen Ἑλλάς [hellás], újgörög kiejtéssel [e’las]), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία [Elinikí Dimokratía] ) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli végén. Északon Albániával, Észak-Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom, valamint a török uralom négy évszázadának emlékei. Görögország a demokrácia, a nyugati filozófia, az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője. Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, ) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. Az ország területe nem folytonos, Brezovica Žumberačka közelében két horvát enklávé található szlovén területen.

A második világháború után Jugoszlávia része volt, mely államalakulat felbomlása után Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét.

Izland

Izland, izlandiul: Ísland, szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán.


Jersey

Jersey (ejtsd: dzsörzi, IPA : ) a Jersey Bailiffség egyik szigete, a legnagyobb és legnépesebb Csatorna-sziget.

A sziget a La Manche-csatornában, az észak-franciaországi Cotentin-félsziget nyugati partjainál fekszik. Legmagasabb pontja: Les Plantos, 143 m. Jersey népszerűségét elsősorban napfényes strandjainak köszönheti.

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján. Szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos. Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Fővárosa Varsó (Warszawa, kiejtve ). Hivatalos nyelve a lengyel.

A lengyel állam több, mint ezer éves. A 16. században, a Jagelló-dinasztia idején Lengyelország Európa egyik legerősebb állama volt. 1791. május 3-án a Lengyel–Litván Unió elfogadta Lengyelország májusi alkotmányát, amely Európa első és a világ második írott alkotmánya volt. Röviddel később Lengyelországot felosztották szomszédai (Oroszország, Ausztria és Poroszország). Lengyelország 123 év után, 1918-ban nyerte vissza államiságát az első világháború lezárultával. A második világháború után a Szovjetunió befolyási övezetéhez tartozott. 1989-ben az ország második világháború utáni történetének első részlegesen szabad választásai zárták le a Szolidaritás (Solidarność) mozgalom szabadság iránti törekvéseit. Lengyelország 1999-től a NATO, 2004-től az Európai Unió tagja.

Lettország

Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika) állam Északkelet-Európában. A Balti-tenger mellett fekvő Lettország a balti államok egyike Észtország és Litvánia mellett, amelyek északon és délen határolják Lettországot. Keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos.

2003. szeptember 20-án a lettek népszavazással az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntöttek, ami 2004. május 1-jén be is következett. Lettország a NATO-nak is tagja, 2004. március 29. óta. 2014. január 1-től az eurózóna 18. tagja.

Liechtenstein

Liechtenstein (hivatalosan Liechtensteini Hercegség vagy Liechtensteini Fejedelemség, németül: Fürstentum Liechtenstein, alemannul: Liachtaschta, vagy Förschtatum Liachtaschta) európai monarchia Ausztria és Svájc között, a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike. Uralkodója 1989 óta II. János Ádám fejedelem, kinek székhelye a főváros, Vaduz, mely az ország második legnépesebb városa. A legnépesebb település az országban Schaan.

Az egyetlen ország, ami csak az Alpokban fekszik és Üzbegisztán mellett az egyetlen ország, amelynek csak tengerparttal nem rendelkező szomszédai vannak. Liechtenstein Közép-Európa legkisebb, Európa 4. legkisebb (megelőzi a Vatikán, Monaco, San Marino, egyes felsorolások szerint Málta és Gibraltár is ide számít) és a Föld 6. legkisebb állama.

Litvánia

A Litvániai Szocialista Szovjetköztársaság (LSZSZK) egy rövid életű kommunista állam volt, amely 1918. december 16-án jött létre, miután Litvániában a kommunisták kerültek hatalomra. 1919. február 27-ig állt fenn, amikor a Belarussziai Szocialista Szovjetköztársasággal egyesülve megalkották a Litván–Belarusz Szovjet Szocialista Köztársaságot (Litbel). Miközben a bolsevikok erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az LSZSZK-t a helyi lakosok által támogatott szocialista forradalom eredményévé tegyék, nagyrészt a litván–szovjet háború alatt érkezett moszkvaiak irányították az országot. Egy szovjet történész a hivatalos propagandához ragaszkodva azt állította: „Az a tény, hogy a szovjet-orosz kormány elismerte a fiatal szovjet-litván köztársaságot, leleplezte a nyugati imperialisták hazugságait, miszerint a szovjet-oroszok állítólag szörnyű dolgokat kívántak tenni a balti országokkal.” Valójában a litvánok egyáltalán nem támogatták a szovjet hatalmat, ezt a Litván Köztársaság 1918. február 16-i megalapításával erősítették meg.

Az első világháborút elvesztő Német Császárság 1918. november 11-én aláírta a compiègne-i fegyverszünetet. Ezek után a Kelet-Európában állomásozó német seregek is hazatértek. Két nappal később a szovjet-orosz kormány hatályon kívül helyezte a breszt-litovszki békét, amely Litvánia függetlenségét garantálta. Miután a szovjetek nem ismerték el a balti államok, Belarusszia, Ukrajna és Lengyelország függetlenségét, támadást indítottak az egykori Orosz Birodalom európai területének meghódításához. Csapataik szorosan követték a visszavonuló német seregeket, 1918 decemberére pedig megszállták Litvániát is.

Luxemburg

Luxemburg, hivatalosan Luxemburgi Nagyhercegség egy minden oldaláról szárazföld által határolt kis ország Északnyugat-Európában. Szomszédai: Franciaország, Németország és Belgium. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Az állam nevét magyarul Luxemburgnak, fővárosáét pedig Luxembourgnak írjuk.

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén, amely 1989 óta független parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Területe 93 030 négyzetkilométer, népessége pedig közel tízmillió fő, így az Európai Unió közepes méretű és közepes népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest, amely világvárosnak számít.

Magyarország jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között németbarát politikát folytató kormányok működése folytán Magyarország a tengelyhatalmak oldalán lépett be a második világháborúba a határrevízió reményében, de a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A háborút követően a Szovjetunió megszállási övezetébe került az ország. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor az 1989-es páneurópai piknik okán.

Moldova

Az írót lásd itt: Moldova György.''

Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken. Határai: északon, keleten és délen Ukrajna, nyugaton pedig Románia. Moldova keleti része, a Dnyeszter Menti Köztársaság, (rövidebben Transznisztria) egy szakadár de facto állam. Az országnak nincs tengerpartja. Romániai határát a Prut és az Alsó-Duna képezi, míg Transznisztriától a Dnyeszter választja el. Fővárosa és legnagyobb városa Chișinău. Jelentős nagyvárosok még – népesség szerint csökkenő sorrendben – Tiraspol, Bălți, Bender, Rîbnița és Cahul.

Monaco

Monaco (monacóiul Munegu), hivatalos nevén Monacói Hercegség (Principauté de Monaco) egy önálló és független városállam, a világ második legkisebb országa, amely Franciaország és a Földközi-tenger közé ékelődik a francia Riviérán. Egyedül Franciaországgal határos. Területe, amely szinte csak Monaco városából áll, a világ legsűrűbben lakott országa. Monaco adóparadicsom mind a lakosság, mind a helyi bejegyzésű cégek számára. 1292 óta a Grimaldi-ház uralkodik a hercegségben. A jelenlegi uralkodó II. Albert.


Málta

Málta (hivatalos nevén Máltai Köztársaság; ) szigetország, törpeállam Dél-Európában. A Földközi-tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetek fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt. Málta az Európai Unió tagállama. A világ kilencedik, és Európa ötödik legkisebb nemzetközileg elismert független országa, az EU legkisebb tagállama.

Málta a Földközi-tengerben található kis szigetcsoport, Szicíliától 81 kilométerre délre. Területe 316 km². Csak a három legnagyobb szigete, Malta, Ghawdex (Gozo) és Kemmuna (Comino) lakott. Kisebb szigetei Kemmunet (Cominotto), Filfla, Il-Gżejjer ta' San Pawl (Szent Pál-sziget), Manoel Island (Manoel-sziget) és az Il-Ġebla tal-Ġeneral (Generális-szikla, Fungus Rock). Legmagasabb pontja a Malta-szigeti Ta' Dmejrek, magassága 253 méter.

Norvégia

Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határát keleten Svédország, északkeleten Finnország és Oroszország jelenti, míg délen a Skagerrak tengerszoroson át Dániával van vízi összeköttetése. Az állam a Skandináv-félsziget nyugati és északnyugati részét teszi ki, amelyhez hozzátartozik a Jan Mayen-sziget és a Spitzbergák területe, továbbá külbirtokai az I. Péter-sziget az Antarktisz közelében és a Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén. Norvégia továbbá igényt tart a Maud királyné földre, amely azonban az Antarktisz-egyezmény hatálya alá esik, így nemzetközileg nem elismert. Az ország területe négyzetkilométer, mellyel a világ 67. és Európa 6. legnagyobb országa. Területe gyéren lakott, óceáni partszakasza a fjordjairól ismert.

Norvégia egy alkotmányos monarchia és képviseleti demokrácia, ahol a norvég alkotmány értelmében a hatalmi ágak megoszlanak a parlament, azaz a Storting, a kabinet és a Legfelsőbb Bíróság között. Államfője az ország királya, V. Harald. A bennszülött lappoknak bizonyos mértékű önrendelkezése van a számi parlamenten keresztül. Norvégia volt az egyik alapítója a NATO-nak, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az Európa- és az Északi Tanácsnak, az Európai Gazdasági Térségnek, a WTO-nak, OECD-nek és a schengeni övezetnek is. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Oslo.

Németország

Németország, hivatalos nevén Német Szövetségi Köztársaság , szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Az Európai Unió legnépesebb országa és legerősebb gazdasága. Területe alapján a világ 63., Európa 7., az Európai Unió 4. legnagyobb országa. Északon Dánia, keleten Lengyel- és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton Franciaország és a Benelux államok határolják.

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó-folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet. Északnyugatról Franciaország, északról Svájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, keletről az Adriai-tenger, délről a Jón- és a Földközi-tenger, nyugatról pedig a Tirrén- és a Ligur-tenger határolja. Területén található két enklávé, San Marino és a Vatikán, de Olaszországnak exklávéja is van, méghozzá Svájcban Campione d’Italia néven.

Az olaszok saját országukat e neveken említik: lo Stivale (a Csizma), il Belpaese (a Szépország) vagy la Penisola (a Félsziget).

Oroszország

Az Oroszországi Föderáció (, Rosszijszkaja ) vagy röviden Oroszország (Россия, ) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig terjedő ország. A Föld legnagyobb területű állama, atomhatalom. Fővárosa Moszkva.

17 098 240 km²-es területével a világ legnagyobb országa, majdnem kétszer beleférne Kanada vagy az USA; Magyarországnál több mint 180-szor nagyobb. A kilencedik legnépesebb állam (Kína, India, az USA, Indonézia, Brazília, Pakisztán, Banglades és Nigéria után). Fennhatósága alá tartozik a Kalinyingrádi terület nevű exklávé is.

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Az európai földrész legnyugatabbra fekvő országa. Északon és keleten egyetlen szárazföldi szomszédjával, Spanyolországgal határos, nyugaton és délen az Atlanti-óceán mossa partjait. Az országot a Porto város környéki, egykori Portói Grófságról (Condado de Portugal) nevezték el.

Portugália területéhez tartoznak az Atlanti-óceánban fekvő Azori-szigetek (2335 km²) és a Madeira-szigetek (797 km²). Sokáig portugál fennhatóság alá tartozott Makaó, ami 1999-ben került vissza Kínához. Már jóval ez előtt (az 1970-es évek közepén) függetlenné váltak egykori afrikai gyarmatai (Bissau-Guinea, Angola, Mozambik).

Románia

Románia (IPA: ) kelet-közép-európai állam. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. négyzetkilométeres területével és fős (2011. október) lélekszámával az Európai Unió hetedik legnagyobb területű és hetedik legnépesebb országa. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Bukarest.

Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2007. január 1-jétől pedig az Európai Unió tagja. Ezenkívül a következő nemzetközi szerveződéseknek a tagja: Latin Unió, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Kereskedelmi Világszervezet, Egyesült Nemzetek Szervezete, Frankofónia Nemzetközi Szervezete, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés.

San Marino

San Marino, teljes nevén a San Marino Köztársaság (olaszul Serenissima Repubblica di San Marino, emilián–romanyol nyelven San Marein, vagy Ripóbblica d' San Marein, serravalleiül San Maroin) a világ legkisebb országainak egyike. Dél-Európában helyezkedik el, Olaszország teljesen körülöleli.

San Marino Olaszország enklávéja, az olasz Emilia-Romagna és Marche régió határán. Domborzatát az Appenninek 300 és 750 méter közti kiszögellései uralják. A legmagasabb pontja a 749 méteres magasságú Monte Titano. További említést érdemlő kiemelkedéseit képezi még az 544 méter magas Monte Pennicciola, az 529 méter magas Monte San Cristoforo, a szintén 529 méter magas Monte La Serra, az 559 méter magas Monte Carlo, a 346 méter magas Monte Pulito és a 352 méter magas Monte della Mandra, illetve a 414 méteres magasságú Monte Ventoso. A Monte Cucco 319 méter, a Montelupo 258 méter, míg a Monte Olivo 251 méter magas. Az ország legmélyebb pontja 55 méter magasan van, az Ausa folyó völgyében.

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföld délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek. Fővárosa Madrid.

A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibérek, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól. Ugyanabban az évben, Kolumbusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, ezután Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát élte egészen a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságig, ekkor ugyanis gazdasága súlyos válságba került.

Svájc

A Svájci Államszövetség (hivatalos nevén latinul: Confoederatio Helvetica, tükörfordításban Svájci Konföderáció; németül: Schweizerische Eidgenossenschaft, vagyis Svájci Esküszövetség) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Liechtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és katonai semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködés terén is, mivel számos nemzetközi szervezet székhelye. Gazdasági kapcsolatban áll Liechtensteinnel, továbbá közös valutát (svájci frank) is használ vele.


Svédország

Svédország , vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határait nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország képzi, míg délen az Öresund tengerszoroson épült Öresund hídon át Dániával van szárazföldi összeköttetése. A 2400 km hosszú tengeri határa nyugaton a Skagerrak, a Kattegat, valamint az Öresund tengerszoros, délen és keleten pedig a Balti-tenger. A km²-es területével a világ 56., illetve az Európai Unió 3. legnagyobb országa. A 2017-es becslések alapján a svéd lakosság fő volt, melynek mintegy 85%-a él városokban. A népességszám a bevándorlás hatására folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Svédország népsűrűsége 22 fő/km², ami leginkább a déli területekre koncentrálódik. Az ország déli részét túlnyomórészt mezőgazdasági területek, míg az északi részét sűrű, hegyekkel tarkított erdőségek borítják.

Svédország egy alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia, a jelenlegi államfő XVI. Károly Gusztáv király. A törvényhozó hatalmat a 349 képviselőből álló egykamarás parlament, azaz a Riksdag jelenti, a végrehajtó hatalmat pedig a kormány gyakorolja a szociáldemokrata Stefan Löfven miniszterelnökkel az élén. Svédország egy egységes állam, jelenleg 21 megyére és 290 községre osztva. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Stockholm. Az ország 1995 óta tagja az Európai Uniónak, továbbá tagja többek között az ENSZ-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek, az OECD-nek és a schengeni övezetnek is.

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (Szerbiában magyarul hivatalosan Szerb Köztársaság, szerbül cirill írással Република Србија, latin írással Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Miután Montenegró népszavazás útján önálló állammá lett, a szerb és montenegrói államszövetség megszűnt, és 2006. június 5-én Szerbia is deklarálta függetlenségét, valamint azt, hogy a korábbi államalakulat jogutódjának tekinti magát. 2008. február 17-én Koszovó tartomány albán vezetése kikiáltotta a tartomány függetlenségét. A tartomány közigazgatásilag jelenleg az ENSZ irányítása alatt áll. Szerbia kormánya 2009. december 22-én kérte felvételét az Európai Unióba amelynek külügyminiszterei 2010. októberében kérték fel a Bizottságot a tárgyalások megkezdésére. 2012. március 2-án hivatalosan is EU-tagjelölt lett.

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról Csehország és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony (szlovákul Bratislava, korábban Prešporok, németül Pressburg). 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja, 2009. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.


Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. (Horvátországgal határvitában áll, különösen tengeri határait illetően. ) Szlovénia, a korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam, 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak, 2007. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.

Vízfolyásokban, tavakban gazdag. A Triglav-hegy lábánál ered a Száva, s mellékfolyók vizével gyarapodva szeli át. A nyugati határvidék bővizű folyója a Soča (Isonzó), Olaszországban ömlik az Adriai-tengerbe. Az Alpok lábánál jégkori végmorénák mögött festői tavak, magashegységekben apró jég vájta tavak, tengerszemek alakultak ki.

Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság

Ukrajna kelet-európai állam.

Keletről és északkeletről Oroszország, északnyugatról Fehéroroszország, nyugatról Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, délnyugatról Románia és Moldova, délről pedig a Fekete-tenger és az Azovi-tenger határolja.

Vatikán

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független állam, teokratikus, választásos abszolút monarchia. Európában, az Appennini-félszigeten. A világ legkisebb területű (0,44 km²) és népességű független állama, melyet teljes egészében körülvesz Róma, Olaszország fővárosa. Államfője a pápa.

1929. február 11-én, a Lateráni egyezmény eredményeképpen jött létre a pápai állam jogutódjaként. Létének célja, hogy az Apostoli Szentszéknek, mint a katolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa „az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”, azaz lényegében a Szentszék és a katolikus egyház függetlenségének eszköze.

Észtország

Észtország , teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján. Az úgynevezett balti államok (Baltikum) egyike. Északon és nyugaton a Balti-tenger, keleten Oroszország, délen Lettország határolja. Az 1940-ben Szovjetunióhoz csatolt állam 1991-ben nyerte el függetlenségét.

Az ország 15 megyére (maakonnad) van osztva, melyek a szovjet időben kialakított rajonokkal lényegében megegyeznek.

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran, ám pontatlanul: Egyesült Államok (angolul: United States of America, United States, USA), független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magába. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.

9,83 millió négyzetkilométeres területével és közel lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül a kiemelkedő, bruttó hazai terméke (GDP) több mint 18 558 milliárd amerikai dollár, ami a világ GDP-jének csaknem 21%-a.

Costa Rica

Costa Rica (ejtsd: [kosztarríka]; jelentése spanyolul „gazdag part”) a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország, szárazföldön északon Nicaragua, délkeleten Panama határolja. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre. Trópusi éghajlatú földjein jelentős a mezőgazdaság. Említésre méltó az ország kőolaj- és bauxitbányászata.

A Happy Planet Index szerint a világ legboldogabb országa.

Dominikai Köztársaság

A Dominikai Köztársaság (spanyolul República Dominicana) egy spanyol nyelvű ország a Karib-tengeren. A Hispaniola nevű sziget keleti részét foglalja el, nyugatról Haiti határolja.


Honduras

Honduras (jelentése spanyolul „Mélységek”; teljes spanyol nevén República de Honduras, IPA: ) Magyarországnál nem sokkal nagyobb ország Közép-Amerikában.

A volt spanyol gyarmat 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét. Spanyol eredetű neve a – hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő – nagy tengermélységekre utal. Nyugatról Guatemala, délnyugatról Salvador, délkeletről Nicaragua határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa. Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik.

Jamaica

Jamaica a Nagy-Antillák szigetcsoporthoz tartozó, 240 kilométer hosszú és 80 kilométer széles szigetország. A Karib-tengerben fekszik, a közép-amerikai szárazföldtől 680 kilométerre keletre, Kubától 150 kilométerre délre, a Hispaniolán lévő Haititől pedig 180 kilométerre nyugatra.

A sziget neve az őslakos taíno indiánok „xaymaca” szavából származik, aminek jelentése „A források szigete”. Felfedezése után spanyol birtok volt, majd az angolok kezére került.

Kanada

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául ) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő ország. Az ország területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig a Jeges-tengerig ér. Délen és északnyugaton az Amerikai Egyesült Államokkal határos, a két ország közötti határ a világ leghosszabb nem védett határa. Kanada a világ második legnagyobb országa.

A napjainkban Kanada által elfoglalt földön évezredekig az őslakosok különböző csoportjai éltek. A 16. század végén a britek és a franciák felfedező utakat indítottak a területre, melyeket később az atlanti parton való letelepedés követett. 1763-ban a parttól nyugatabbra fekvő földek birtoklásáért vívott hétéves háborút követően Franciaország majdnem az összes észak-amerikai gyarmatát elvesztette. 1867-ben három brit gyarmat konföderációjával létrejött Kanada, egy négy tartományból álló, szövetségi alapon szervezett domínium. Ezzel megkezdődött az újabb tartományok és területek bekebelezése, és az Egyesült Királysággal szembeni nagyobb autonómia megszerzésének folyamata, melynek csúcspontja az 1931-es westminsteri statútum volt, ami a brit parlamenttől való maradék jogi függést megszüntető Canada Act 1982-vel (1982-es törvény Kanadáról) fejeződött be.

Kuba

Kuba (hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba) karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Juventud-sziget (korábban Pinos). Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama. 1972 és 1991 között a KGST tagja. A Egyesült Államok az országtól bérli a haditengerészeti támaszpontjáról és börtönéről ismert Guantánamói-öblöt. 2015 augusztusában az USA levette az országot a terrorizmust támogató államok listájáról, ami az embargó felfüggesztését is jelenti.

Kuba felszíne tagolt, túlnyomó részben sík terület, hegyvidékkel az ország délkeleti részén. Legalacsonyabb pontja tengerszinten van (0 m), legmagasabb pontja a Turquino csúcs (spanyol: Pico Turquino, 1974 m) az ország délkeleti részében.

Mexikó

A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México, navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja.

A Föld legnépesebb spanyol nyelvű országa, a legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam. Címerében a fügekaktuszon ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az aztékok eredetmítoszára utal; korábbi jelképe az aztékkaktusz volt.

Panama

Panama, hivatalos nevén Panamai Köztársaság (spanyolul República de Panamá), Közép-Amerika legdélibb állama. Természetes hidat képez Dél- és Észak-Amerika között. Nyugatról Costa Rica, keletről Kolumbia határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa.


Trinidad és Tobago

Trinidad és Tobago szigetein, valamint 21 kisebb szigeten elterülő ország Venezuela partjaitól 11 kilométerre fekszik. Az egykori gyarmati ország lakói elsősorban indiai és afrikai származásuk, illetve európai, szíriai, libanoni és kínai ősökkel rendelkeznek. Az ország gazdasága a dél-amerikai part menti olajmezőkre épül. Függetlenségét Nagy-Britanniától 1962-ben nyerte el.


Ausztrália



Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség független királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába. Területe alapján a világ hatodik legnagyobb országa. Északról Pápua Új-Guinea, Indonézia és Kelet-Timor; északkelet felől a Salamon-szigetek és Vanuatu; délkelet felől pedig Új-Zéland határolja tengeren. Fővárosa Canberra, és legnagyobb városa Sydney. Az ország a hatodik legnagyobb területű ország a Földön; az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, emellett Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa. Az Egyenlítőtől délre, a 10. és a 40. szélességi kör között található.

Új-Zéland

Új-Zéland két nagyobb és számos kisebb szigetből álló állam a Csendes-óceán délnyugati részén. Földrajzilag a Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is kb. 1500 km-re fekszik. A másik legközelebbi nagyobb szárazföld délen az Antarktisz. Északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetek és Tonga szigetek helyezkednek el viszonylag közel. Területe Magyarország területének majdnem háromszorosa. Mivel igen távol esik minden földrésztől, Új-Zéland a legutolsó nagyobb, emberi letelepedésre alkalmas terület, amit az ember általában – a maorik révén –, majd pedig az európai ember meghódított. A hosszú elszigeteltség miatt Új-Zélandon az állatok és a növények különleges biodiverzitása alakult ki, igen sok endemikus, csak itt élő fajjal. Ezek közül a legismertebbek a különleges madárfajták. Az ország geológiailag rendkívül aktív területen fekszik, az itt húzódó törésvonalak mentén gyakoriak a földrengések és a vulkanikus kitörések.

A polinéziai bevándorlók a 13. század környékén telepedtek le először a szigeten, létrehozva az egyedi maori kultúrát. 1642-ben Abel Janszoon Tasman holland felfedező lett az első európai, aki megpillantotta a szigetet. Hosszú szünet után 1769-ben James Cook brit felfedező hajózott erre, és ő térképezte fel a szigetek fő körvonalait. Ezután európai bálnavadász, fókavadász és kereskedőhajók jártak erre. Elterjesztették a szigeteken a burgonyát és a puskákat, ezek az új ismeretek átalakították a maori társadalmat, súlyosbították a törzsi háborúkat a 19. század elején. 1840-ben a britek és a maorik aláírták a waitangi szerződést, amelynek következményeként Új-Zéland brit gyarmattá vált. A bevándorlók számával együtt szaporodtak a konfliktusok is. A válságokat politikai reformok követték, amelyek során a nők itt kaptak először a világon szavazati jogot.

Argentína

Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország. Délről és nyugatról Chile, északról Bolívia és Paraguay, északkeletről Brazília és Uruguay, keletről pedig az Atlanti-óceán határolja.

A Föld nyolcadik legnagyobb területű állama, közel végighúzódik a fél dél-amerikai kontinensen. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Buenos Aires. Hivatalos nyelve a spanyol. Argentína az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, MERCOSUR, Dél-amerikai Nemzetek Uniója, Kereskedelmi Világszervezet, G20.

Bolívia

Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam;, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos.

Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra Chile és Peru között, de ezt a területet a chilei kormány erőszakkal elvette az ott található nitrátlelőhely miatt.

Brazília

A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.

Délen Uruguayjal, délnyugaton Argentínával, Paraguayjal és Bolíviával, nyugaton Peruval és Kolumbiával, északon Venezuelával, Guyanával, Suriname-mal és Francia Guyanával határos (vagyis kettő kivételével az összes dél-amerikai állammal). Fővárosa 1960-tól az újonnan épített Brazíliaváros (Brasília).

Chile

Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva. Nyugatról az óceán, északról Peru, északkeletről Bolívia, keletről Argentína, délről pedig a Drake-átjáró határolja.


Ecuador

Az Ecuadori Köztársaság egy dél-amerikai ország, amely északon Kolumbiával, keleten és délen Peruval, nyugaton a Csendes-óceánnal határos. Hozzá tartoznak még a Galápagos-szigetek (Archipelago de Colón) a Csendes-óceánban, 965 km-re a kontinens partjaitól. Nevének jelentése spanyolul ’Egyenlítő’ (a latin ÆQUATOR szóból), mivel az Egyenlítő vonalán fekszik. A területű ország fővárosa Quito, amely az 1970-es években UNESCO világörökségi címet kapott, amiért egész Latin-Amerikában az itteni történelmi központ őrizte meg legjobban eredeti jellegét. Ecuador legnagyobb városa Guayaquil. Az ország harmadik legnagyobb városa, Cuenca 1999-ben szintén világörökségi címet kapott, amiért rendkívül jól illusztrálja a gyarmatosító spanyol reneszánsz várostervezést valamint városképe élénken tükrözi a különböző latin-amerikai társadalmakat és kultúrákat. Ecuador számos állatfajnak ad otthont, amely közül sok az őshonos (endemikus), mint például az egyedülálló állatvilágáról híres Galápagos-szigeteken élő fajok jelentős része. Ecuador HDI mutatója 0,695 (2010) és a lakosság 35,1%-a a szegénységi vonal alatt él (jövedelme nem éri el a napi 1 amerikai dollárt).

Ecuadornak három fontos földrajzi régiója van és egy szigetcsoport a Csendes-óceánban.

Guyana

Guyana vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság Dél-Amerika egyik országa. A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, nagyrészt ma is erdő borította, egykor Brit Guyana néven ismert gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét. Az ország indián eredetű nevének jelentése: a sok víz országa.

Aravak indiánok éltek a területen, akik növénytermesztéssel foglalkoztak.

Kolumbia

Kolumbia (spanyolul: Colombia) Dél-Amerika északnyugati részén fekvő ország. Hivatalos neve Kolumbiai Köztársaság (spanyolul: República de Colombia).

A valamikori El Dorádó földje, majd a 20. század végén a világ kábítószer-központjaként megismert ország a nevét a kontinens európai felfedezőjéről, Kolumbusz Kristófról kapta; bár ő soha nem járt e vidéken.

Paraguay

Paraguay (hivatalosan: Paraguayi Köztársaság; spanyolul República del Paraguay) független, tengerparttal nem rendelkező ország Dél-Amerikában. Az országot délről és délnyugatról Argentína, keletről és északkeletről Brazília, északnyugatról Bolívia határolja.

Nevét legnagyobb folyójáról kapta. Az indián eredetű név jelentése: "papagájok vize". Az egykori spanyol gyarmat 1811-ben nyerte el függetlenségét. Bolívia mellett a kontinens másik, tengerparttal nem rendelkező országa. Felszínét a Paraguay – mocsarakkal tarkított, őserdővel borított – völgye osztja két részre. A folyótól nyugatra a Gran Chaco szavannás alföldje, keleten pedig a szubtrópusi erdőkkel fedett Brazil-magasföld előhegysége uralja a tájat.

Peru

Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa. Északon Ecuador és Kolumbia, keleten Brazília és Bolívia, délen Chile és nyugaton mintegy 2000 km hosszan a Csendes-óceán határolja. Hajdan az Inka Birodalom központja volt.

Nyelv

2019-20 coronavirus outbreak (English)  Epidemia di SARS-CoV-2 del 2019-2020 (Italiano)  Uitbraak coronavirus in 2019 (Nederlands)  Épidémie de maladie à coronavirus de 2019-2020 (Français)  Coronavirus-Epidemie 2019/2020 (Deutsch)  Surto de COVID-19 (Português)  Вспышка COVID-19 (Русский)  Epidemia de neumonía por coronavirus de 2019-2020 (Español)  Szerzenie się zakażeń wirusem SARS-CoV-2 (Polski)  2019冠狀病毒病疫情 (中文)  Coronavirusutbrottet 2019–2020 (Svenska)  Epidemia de coronavirus (Română)  2019年-2020年中国武漢における肺炎の流行 (日本語)  Спалах коронавірусу 2019-nCoV (Українська)  Епидемия от коронавирус 2019-20 (Български)  코로나바이러스감염증-19 유행 (한국어)  Koronavirusepidemia 2019–2020 (Suomi)  Wabah penyakit koronavirus 2019–2020 (Bahasa Indonesia)  Koronaviruso 2019-nCoV protrūkis (Lietuvių)  Udbrud af COVID-19 i Wuhan 2019-2020 (Dansk)  Epidemie koronaviru SARS-CoV-2 (Česky)  2019-2020 koronavirüs salgını (Türkçe)  Епидемија коронавируса 2019/20. (Српски / Srpski)  2019.–2020. aasta Wuhani koroonaviiruse puhang (Eesti)  COVID-19 koronavírus-járvány (Magyar)  การระบาดของโคโรนาไวรัส พ.ศ. 2562–2563 (ไทย)  COVID-19 epidēmija (Latviešu)  Έξαρση νέου κοροναϊού 2019–20 (Ελληνικά)  Dịch virus corona 2019–20 (Tiếng Việt) 
 mapnall@gmail.com