Skócia (angolul Scotland, skót gaelül Alba ) az Egyesült Királyság második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján. Nyugat-Európában található, a Brit-sziget északi harmadát foglalja el. Délről Anglia, nyugatról és északról az Atlanti-óceán, keletről az Északi-tenger határolja. Mintegy 800 sziget tartozik hozzá.
Fővárosa, Edinburgh Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja. A skót felségvizek nagy területet szakítanak ki az észak-atlanti vizekből és az Északi-tengerből, és alattuk rejlik az Európai Unió egyik legnagyobb nyersolajtartaléka.
A Skót Királyság 1707. május 1-jéig független állam volt, ekkor azonban az Acts of Union (az egyesülési törvények) politikai unióba vonta az angol királysággal, és ezzel létrejött Nagy-Britannia. Skócia továbbra is külön állam, és saját törvénykezéssel rendelkezik. A skót törvények, a skót oktatási rendszer és a Church of Scotland (Skót Egyház) volt az a három sarokkő, amelyek biztosították a skót kultúra és a skót nemzeti öntudat fennmaradását.
A 2014. szeptember 18-án tartott referendumon a résztvevők 55%-a az Angliával, Walessel és Észak-Írországgal való unió fenntartása mellett tette le voksát.
A pleisztocén jégkorszaka idején Skócia egész területét jégpáncél borította és az eljegesedés komoly felszínformáló erővé vált. Geológiai szempontból az ország három részre osztható. A Felföldi Határtöréstől (Highland Boundary Fault) északra és nyugatra fekszik a Felföldek és Szigetek (Highlands and Islands) vidéke, Arrantól Stonehavenig. Főleg kambriumi és prekambriumi sziklákból áll, amelyeket a kaledónia hegységképződés emelt ki. Ezekre az alapokra sok fiatalabb üledékes lerakódás épült, ezek maradványai alakították ki az olyan hegytömböket, mint a Cairngorms vagy a Skye Cuillins. Mindezektől eltérő jellegzetességeket mutatnak az Öreg Vörös Homokkő vidéke fosszíliákkal teli kőágyai, amelyek főleg a Moray Firth partjai mentén húzódnak. A Felföldek általában hegyesek, és a Great Glen völgyvidéke osztja ketté őket. Itt találhatók a Brit-szigetek legnagyobb kiemelkedései, köztük az 1344 méter magas Ben Nevis.
Skóciához mintegy 800 sziget tartozik, négy fő csoportban: Shetland, Orkney, és a Hebridák, amely Belső-Hebridákra és Külső-Hebridákra tagolható. A partvonal hossza mintegy km, ebből km a Brit-sziget skóciai partvonala.
A Középső Alföld (Central Lowlands vagy Midland Valley) vidéke hasadékvölgy, amely főleg paleozoikumi kőzetekből áll. Itt találhatók azok a kőszén és vasérc tartalmú rétegek, amelyek a skóciai ipari forradalom alapjává váltak. A vulkáni működés nyomait is magukon viselik: az Edinburgh-i Arthur's Seat egy nagy vulkán maradéka, amely a karbon korban működött 300 millió évvel ezelőtt. A Déli Felföld dombok 200 kilométer hosszan elnyúló, széles völgyekkel tagolt lánca a Stanraertől Dunbar felé haladó töréstől délre. Főleg 4-500 millió évvel ezelőtt keletkezett sziluri lerakódásokból áll.
.jpg)
.jpg)
