Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje. Északnyugatról Somogy vármegye, északról Tolna vármegye, keletről Bács-Kiskun vármegye és a Duna, délről pedig a Dráva és Horvátország határolja. Székhelye Pécs, a Dunántúl legnépesebb és egyik legnagyobb területű városa, UNESCO világörökségi helyszín, Baranya lakosságának mintegy 39%-a él itt. Baranya vármegye nevezetes különleges természeti adottságai, klímája és történelmi városai miatt. Itt található a bányaváros Komló, a történelmi jelentőségű Mohács, a középkori váráról ismert Siklós, a szintén történelmi jelentőségű Szigetvár, valamint a boráról nevezetes Villány is.
A megye területe 4429 km2, Magyarország területének 4,76%-a. Északi része a Mecsek erdőkkel borított hegyvidéke, itt található a megye legmagasabb pontja, a 682 méter magas Zengő. A központi területeken helyezkedik el a Baranyai-dombság és a Villányi-hegység, nyugaton a Zselic, keleti és déli pereme, a Duna és a Dráva mente pedig az Alföld nyúlványa. A megye gazdag ásvány- és termálvízben, valamint egyéb erőforrásokban. Magyarország szénkészletének 98%-a található itt. Baranya alapvetően kontinentális éghajlatában határozott mediterrán behatás tapasztalható, ami a déli fekvésének és a Földközi-tenger viszonylagos közelségének köszönhető. Ez egyedülálló hazánkban, hiszen az ország többi része túlnyomórészt kontinentális hatás alatt áll.
A vármegye 1950 előtti történetéről bővebb információ Baranya vármegye története cikkben található.
