Térkép - Birżebbuġa

Birżebbuġa, helyi rövidítéssel B'Buġa vagy B'Bugia Málta legdélebbi helyi tanácsa Marsaxlokk, Għaxaq és Żurrieq között. Lakossága 8668 fő. Nevének jelentése "olíva-kút". Ide tartozik még Bengħajsa (angol írásmóddal Benghisa), Ħal Far (jelentése: patkányok falva), Kalafrana.

A terület már jóval az ember érkezése előtt gazdag élővilággal rendelkezett, erről tanúskodnak a különleges törpe elefántok és vízilovak csontvázai, amelyek legfontosabb lelőhelye az itt található Għar Dalam barlangja. 1937-ben két fogat is találtak a barlangban, amelyről úgy gondolták, a neandervölgyi emberé lehet. Még akkor érkezhetett a szigetre, mikor azt szárazföld kötötte Szicíliához. A városban a tengerparton néhány keréknyom merül a tengerbe. A következő fontos lelőhely Borġ-in-Nadur, ahol egy újkőkori, a Tarxien-fázisból való négy-apszisos templom romjai találhatók. Ez még a bronzkorban is használatban volt.

Első történelmi lakói a föníciaiak voltak, akik ezt a Szent György-öblöt népesítették be először a szigeten. Nyomukat egy templom maradványai és számos sír őrzi. Għar Dalam közelében előkerültek egy római villa maradványai is. A következő emlék már a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend korából való, a parti erődítések egész sorával igyekeztek megakadályozni az időről időre megismétlődő török partraszállásokat. Martín de Redín nagymester tornyai (Bengħajsa-torony, Wardija-torony) mellett a Pinto-üteg, valamint több bástya (redoubt) és kisebb torony is őrizte az öböl partját. A britek nagy erődöt építettek Bengħajsa mellett. Később katonai bázisokat létesítettek Ħal Farnál és Kalafrana mellett. Az addig földművelő és halászó népesség egyre jobban felduzzadt a bázisokon alkalmazottakkal. A lakosság száma 1913-ban érte el az 1000-et. Ekkor lett önálló egyházközség, az új templom 1938-ra készült el. A háborúban a bázisok és a repülőterek jelenléte miatt a község súlyos károkat szenvedett. Lakói csak jóval a háború után kezdtek visszaköltözni, és egyre több új letelepülő is érkezett, főként a Három Város környékéről.

1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. Ma a város leginkább a turisták fogadására rendezkedett be. A város mára Málta egyik legfontosabb iparterülete is lett, a közelben található a szabadkikötő és a máltai nemzetközi repülőtér is.