Buckinghamshire
Buckinghamshire (kiejtése: ˈbʌkɪŋəmʃər vagy ˈbʌkɪŋəmʃɪər) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a South East England régióban. Délkeletről Nagy-London, délről Berkshire, nyugatról Oxfordshire, északról Northamptonshire, északkeletről Bedfordshire, keletről pedig Hertfordshire megyékkel határos. Közigazgatási székhelye Aylesbury.
A nem-nagyvárosi és ceremoniális megye közötti különbség, hogy utóbbihoz hozzátartozik Milton Keynes egységes hatóság (unitary authority, kb. megyei jogú város).
A nem-nagyvárosi megye lakossága 506 700, a ceremoniális megyéé pedig 756 600 fő.
A megye (akkor grófság) Mercia angolszász királyságának szétdarabolása után jött létre 919-et követően, bár első írásbeli említése csak a 12. századból származik. Nevét Buckingham városáról kapta (jelentése Bucca háza, ő feltehetően egy helybeli szász földbirtokos volt).
Buckinghamshire területén, Chearsley-nél vívták a bevándorló angolszászok (Cerdic wessexi király vezetésével) és a britonok közötti egyik nagy csatát. Később a szász királyok Brillben nagy palotát építettek és a kereszténység térhódítása után három angolszász szent is a megye területén született (Szt. Osyth, Szt. Edburga és Szt. Edit).
A normann hódítás után a buckinghamshire-i birtokok többsége Hódító Vilmos és családja kezébe kerültek. Az egyik legnagyobb földbirtokos Odo bayeux-i püspök, Vilmos féltestvére lett. Az erdők egy részét is lefoglalták a király vadászatai számára és a vadhattyúk is mind az uralkodó tulajdonai lettek. Helyi hagyománnyá vált a hattyúk tenyésztése a király számára.
Miután 1536-ban VIII. Henrik feloszlatta a kolostorokat, a grófság területének majdnem harmada került közvetlenül a király birtokába. Szintén Henrik tette meg Buckinghamshire központjává Aylesburyt, állítólag azért, hogy kedvében járjon Thomas Boleynnek és feleségül vehesse lányát, Anne-t.
Az ipari forradalom idején a megyében a vagon-, bútor- és papírgyártás erősödött meg elsősorban. A 19. században egy kolerajárvány, majd egy éhínség miatt a földművelők a városokba menekültek és az olcsó földet nagytőkések (köztük a Rothschild család) vásárolta fel.
A 20. században Milton Keynes és Slough városai különösen gyorsan növekedtek A 70-es évek közigazgatási reformjai során mindkettő egységes hatósági státuszt kapott, utóbbit pedig Berkshire megyéhez csatolták.
A nem-nagyvárosi és ceremoniális megye közötti különbség, hogy utóbbihoz hozzátartozik Milton Keynes egységes hatóság (unitary authority, kb. megyei jogú város).
A nem-nagyvárosi megye lakossága 506 700, a ceremoniális megyéé pedig 756 600 fő.
A megye (akkor grófság) Mercia angolszász királyságának szétdarabolása után jött létre 919-et követően, bár első írásbeli említése csak a 12. századból származik. Nevét Buckingham városáról kapta (jelentése Bucca háza, ő feltehetően egy helybeli szász földbirtokos volt).
Buckinghamshire területén, Chearsley-nél vívták a bevándorló angolszászok (Cerdic wessexi király vezetésével) és a britonok közötti egyik nagy csatát. Később a szász királyok Brillben nagy palotát építettek és a kereszténység térhódítása után három angolszász szent is a megye területén született (Szt. Osyth, Szt. Edburga és Szt. Edit).
A normann hódítás után a buckinghamshire-i birtokok többsége Hódító Vilmos és családja kezébe kerültek. Az egyik legnagyobb földbirtokos Odo bayeux-i püspök, Vilmos féltestvére lett. Az erdők egy részét is lefoglalták a király vadászatai számára és a vadhattyúk is mind az uralkodó tulajdonai lettek. Helyi hagyománnyá vált a hattyúk tenyésztése a király számára.
Miután 1536-ban VIII. Henrik feloszlatta a kolostorokat, a grófság területének majdnem harmada került közvetlenül a király birtokába. Szintén Henrik tette meg Buckinghamshire központjává Aylesburyt, állítólag azért, hogy kedvében járjon Thomas Boleynnek és feleségül vehesse lányát, Anne-t.
Az ipari forradalom idején a megyében a vagon-, bútor- és papírgyártás erősödött meg elsősorban. A 19. században egy kolerajárvány, majd egy éhínség miatt a földművelők a városokba menekültek és az olcsó földet nagytőkések (köztük a Rothschild család) vásárolta fel.
A 20. században Milton Keynes és Slough városai különösen gyorsan növekedtek A 70-es évek közigazgatási reformjai során mindkettő egységes hatósági státuszt kapott, utóbbit pedig Berkshire megyéhez csatolták.
Térkép - Buckinghamshire
Térkép
Ország - Egyesült Királyság
 |
 |
| Az Egyesült Királyság zászlaja | |
Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több, mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| GBP | Font sterling (Pound sterling) | £ | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| EN | Angol nyelv (English language) |
| GD | Gael nyelvek (Gaelic language) |
| CY | Walesi nyelv (Welsh language) |