Békés vármegye (Bekes County)
Békés környéke a Kr.e. 5. évezred óta lakott, a magyarok érkezése előtt pedig számos más törzs telepedett le a területen. A vármegyét I. István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején, valószínűleg a Csolt nemzetség birtokaira alapozva. A tatárok betörése idején azon területek közé közé tartozott, amelyek a háború következtében elnéptelenedtek. A 14. századtól egyre inkább Gyula lett a térség központja, I. Mátyás pedig megyeszékhelyi rangra is emelte. Az török háborúk idején fontos erődítménynek számított, majd 1566-ban végül elfoglalták. Ez idő alatt a térség teljesen elnéptelenedett, több város elpusztult.
A 18. század elején, az oszmánok kiűzése után a megye újra benépesült, nemcsak magyarokkal, hanem szlovákokkal (Békéscsaba, Endrőd, Szarvas és Tótkomlós környékén), szerbekkel, németekkel (Németgyula, Elek), és románokkkal (Kétegyháza). A nem magyar lakosság nagy része a 19. század közepére asszimilálódott. A megye mezőgazdasági jelentősége és az 1858-ban elkészült Pest-Békéscsaba új vasútvonal fejlődést hozott a térségnek. A fejlődés egészen az I. világháborúig tartott, ekkor a térség a perifériára került és Békéscsabának kellett átvennie az elveszett városok szerepét. A népességnövekedés 1950-ben tetőzött 472 ezer főnél. Ebben az évben lett a megye székhelye Békéscsaba. A következő években a megye, Magyarország nagy részéhez hasonlóan, iparosodott, a városok lakossága megnőtt.
A vármegye összterülete 5631,05 km2, ez Magyarország területének 6,05%-a. Mivel a megye teljes területe az Alföldön található, nem rendelkezik magasabb kiemelkedéssel. Legmagasabb pontja a megye délkeleti részén található, Battonya térségében levő Livius-halom, mely mindössze 107 méteres magassággal rendelkezik. Azonban a vármegye gazdag folyóhálózattal rendelkezik, területén folynak át a Körösök, a Berettyó és a Száraz-ér. Legfontosabb városai a megyeszékhely Békéscsaba, a kulturális és történelmi jelentőséggel bíró Gyula, az arborétumáról és a Mini Magyarországról nevezetes Szarvas és a Gyopárosfürdőről ismert Orosháza.
Térkép - Békés vármegye (Bekes County)
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |