Térkép - Cornwall

Cornwall (IPA: ; korni nyelven Kernow, ) Angliának a Tamar folyótól és Devontól délnyugatra fekvő félszigeten elhelyezkedő legnyugatibb megyéje. Megyeszékhelye és egyetlen city jogállású települése Truro. Cornwall területe 3563 km², amelybe a félszigettől 45 km-re délnyugatra fekvő Scilly is beletartozik. Cornwall közepesen sűrűn lakott terület, lakossága, népsűrűsége 144 fő/km².

Cornwall híres vad, mocsarakkal borított területeiről, hosszú és változatos tengerpartjáról és enyhe klímájáról. Szintén híres kőkori és az iparosodás korából származó leleteiről, köztük a cornwalli és a nyugat-devoni bányavidék világörökségi helyszínek is. Így a gazdaság egyik legfontosabb bevételi forrása a turizmus (24%), bár a terület az ország legszegényebb része az egy főre eső bért tekintve. (Az ország átlagjövedelmének az itteni csupán 62%-a.)

A területen élő cornwalliak kelta eredetű népcsoport, inkább a walesiekkel és a skótokkal állnak rokonságban, mint az angolokkal.

Cornwall a Brit-sziget délnyugati félszigetének végén fekszik, így ki van téve az Atlanti-óceán irányából fújó erős szélnek. A tengerpartot a legtöbb helyen nagy kövek alkotják, melyek néhány helyen tekintélyes sziklákká álltak össze.

Az északi és a déli tengerpartnak más a karakterisztikája. Az északi part sokkal nyíltabb, s ezért sokkal vadabb az itt található természet. Az egyszerűen csak High Cliffnek (Magas Sziklának) hívott szikla Boscastle és Tintagel között a legmagasabb egyenes falú kőtömb a maga 224 méteres magasságával. A másik részen nagy kiterjedésű, arany színű homokkal határolt tengerpartok is vannak, ami a terület egyik nagy turisztikai vonzerejét jelenti. A legfontosabb turisztikai célpontok Bude, St. Agnes, St. Ives, Perranporth, Porthtowan, Polzeath, Fistral Beach, Lusty Glaze Beach and Watergate Bay és Newquay. Az egyetlen folyótorkolat északon a Camelé, mely kikötési lehetőséget biztosít Padstow és Rock számára. A déli partot gyakran Riviérának nevezik, mert sokkal védettebb területen fekszik, és sok folyótorkolat van, mely biztonságos horgonyzóhelyet biztosít Falmouthnál és Foweynél. A déli részen durvább a homok a tengerparton.

A terület belsejét kelet–nyugat irányú, terméketlen vad gerincek borítják, ahol elszórva gránitképződmények is vannak, mint például a Boodmin Moor, a megye legmagasabban fekvő területe. Keletről nyugatra, nagyjából ugyanolyan magasan fekszik a Boodmin Moor, a St. Austelltől északra fekvő vidék, a Camborne körüli terület, Penwith és a Land's End félsziget. Ezek a legfontosabb gránitlelőhelyek a sziget délnyugati részén. Ide tartozik még Devonban, ettől a területtől északabbra Dartmoon és nyugatra Scilly.

A gránit beékelődése az üledékes kőzetek közé nagy mértékű metamorfózist és ásványosodást indított el, ami oda vezetett, hogy a 20. század elejéig Cornwall volt Európa legfontosabb bányászati környéke. Ónt már a bronzkor óta bányásznak ezen a területen, amihez később hozzájött a réz, a ólom, a cink és az ezüst kitermelése. Ezek voltak a cornwalli bányászat fő termékei. A gránit átalakulása adott lehetőséget a kaolinit kitermelésére, főképp St Austelltől észara. Emiatt sok gyár települt ide.

A hegységeket termékeny legelőknek használt farmbirtokok kialakítására is alkalmas terület veszi körül. A déli partokhoz közeli mély, erdős völgyek biztonságos környezetet nyújtanak az olyan növények számára, melyek szeretik az árnyékos területeket és az enyhe, csapadékos időjárást. Ezeknek a területeknek a nagy részét devoni homokkő és pala fedi. Cornwall északkeleti része karbonkori köveken fekszik. Ezt a területet Culm Measuresnek hívják.

A Gyík-félsziget geológiailag szokatlan. A terület nagy részét prekambriumi szerpentinit kőzet borítja, melyek elbűvölő sziklákká álltak össze. A leghíresebb Kynance Cove-nál található. A szerpentinitet kifaragva, megtisztítva ajándéktárgyként árulják az itt járó turistáknak. A félszigeten nő a korni erika (Erica vagans), a félsziget jelképként is használt virága.

Cornwall a félsziget legdélebbi területe, ebből adódóan viszonylag napos és meleg az éghajlata. A tél enyhe, a fagy és a hó a hegyvidéki tájakat leszámítva szokatlan. Az éves középhőmérséklet 9,8–12 °C között, a terület tengerszint feletti magasságától függően változik. Cornwallban általában hűvös, jellemzően nyugati szél fúj az Atlanti-óceán felől, viszonylag gyakori itt az eső – az éves csapadék mennyisége 1051–1290 mm közötti –, de nem annyira, mint északabbra. Cornwall legnagyobb részén évente több mint 1541 órát süt a nap.