Térkép - Dnyeszter Menti Köztársaság (Unitatea Teritorială din Stînga Nistrului)

A Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság (más néven Dnyeszteren Túli Terület, Transznisztria vagy Dnyeszteren Túli Köztársaság) a Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsáv a Dnyeszter folyótól keletre. Rövid elnevezése a Dnyeszter-mellék (az orosz Приднестровье mintájára).

A Csongrád megyényi terület függetlenségét erős orosz segítséggel 1990. szeptember 2-án nyilvánította ki, az erről szóló sikeres népszavazás után. A Moldovával folytatott rövid háború után, az 1992. július 21-én aláírt békekötés értelmében a moldáv hatóságoknak nincs semmilyen beleszólása a terület politikájába. Az új alkotmányt 2000. június 22-én fogadták el.

Hivatalosan Moldovához tartozik, egyetlen ENSZ-tagország sem ismeri el önállóságát.

Keletről Ukrajna határolja, nyugatról Moldova. Az ország nagyrészt Dnyesztertől keletre fekszik, kisebb része azonban átnyúlik a nyugati oldalra, és néhány városa ott található.

Az „állam” felszínét kisebb dombokkal és völgyekkel tarkított síkság alkotja. A terület 80%-át termékeny csernozjom borítja. Az erdők aránya 10% körüli. Éghajlata mérsékelt szárazföldi. A telek rövidek, a januári középhőmérséklet −3,9 °C. A nyár hosszú és forró, a júliusi középhőmérséklet +21 °C.

A területet a Dnyeszter bal oldali mellékfolyója, a Jagorlik folyó osztja két részre. Az ettől északra fekvő vidék az ukrajnai Podóliai-hátság nyúlványa, így a tájat az arra jellemző mély folyó- és patakvölgyek jellemzik. A Jagorliktól délre a területet a Fekete-tenger partvidékére jellemző sztyeppe uralja. Ezen a vidéken ritka a természetes erdő, inkább csak telepített erdős ligetek fordulnak elő. Vadállományát a közép-európai térségre jellemző vadak – vaddisznó, nyúl, róka, fácán – alkotják.

Ásványkincsekben szegény terület. Meszet, kerámiagyártásra alkalmas agyagot, valamint az üveggyártás alapanyagául szolgáló kvarchomokot bányásznak.