Herefordshire
Herefordshire (kiejtése: /ˈhɛrɨfərdʃɪər/ ) Anglia egyik ceremoniális megyéje és egyben egységes hatósága (unitary authority) a West Midlands régióban. Északról Shropshire, keletről Worcestershire, délkeletről Gloucestershire, délnyugatról és nyugatról pedig Wales Monmouthshire és Powys elsődleges területével (principal area) határos. Közigazgatási székhelye Hereford.
Lakossága 2014-ben 183 600 fő volt.
Miután a rómaiak kivonultak Britanniából a mai Herefordshire Ergyng walesi királysághoz tartozott. A walesi nyelv sokáig fennmaradt a megyében, még I. Erzsébet idején is a herefordi püspök részt vett a Biblia walesi nyelvre való fordításában; mára azonban gyakorlatilag kihalt.
A 7. században a nyugati szászok telepedtek meg Herefordshire-ben és létrehozták Magonset királyságát, amelyet azonban Mercia hamarosan annektált. A 8. században Offa merciai király kitolta az országa határát a Wye folyóig és megépítette a Powys királyságától elválasztó Offa sáncát. 915-ben a dánok a Severnen felhajózva fosztogattak és elfogták Llandaff püspökét is. Miután Hódító Vilmos elfoglalta az angol trónt, Herefordshire Vad Edric vezetésével még két évig ellenállt a normannoknak.
I. Edwardot trónörökös korában a második báróháború során Hereford várában tartották fogva, ahonnan azonban sikerült megszöknie. 1326-ban a parlament II. Edwardot megbuktató ülése is Herefordban gyűlt össze.
A középkorban a megye gazdaságát a mezőgazdaság határozta meg, amihez a gyapjú és gyapjúszövet kereskedelme, valamint valamennyi vasércbányászat járult. VIII. Henrik idejében a város nagyon elszegényedtek és I. Erzsébet úgy próbálta fellendíteni a hazai ipart, hogy sürgette, hogy alattvalói Herefordban készített sapkát hordjanak. A komlótermesztés közvetlenül annak 1524-es Angliába való bevezetése után kezdődött meg. 1580-ban és 1637-ben pestisjárvány dúlt a megyében.
1974-ben Herefordshire-t és a szomszédos Worcestershire-t összevonták Hereford and Worcester megyébe, amely 1998-ban megszűnt és Herefordshire visszanyerte önállóságát, mint külön kerületekre nem bontott egységes hatóság.
Lakossága 2014-ben 183 600 fő volt.
Miután a rómaiak kivonultak Britanniából a mai Herefordshire Ergyng walesi királysághoz tartozott. A walesi nyelv sokáig fennmaradt a megyében, még I. Erzsébet idején is a herefordi püspök részt vett a Biblia walesi nyelvre való fordításában; mára azonban gyakorlatilag kihalt.
A 7. században a nyugati szászok telepedtek meg Herefordshire-ben és létrehozták Magonset királyságát, amelyet azonban Mercia hamarosan annektált. A 8. században Offa merciai király kitolta az országa határát a Wye folyóig és megépítette a Powys királyságától elválasztó Offa sáncát. 915-ben a dánok a Severnen felhajózva fosztogattak és elfogták Llandaff püspökét is. Miután Hódító Vilmos elfoglalta az angol trónt, Herefordshire Vad Edric vezetésével még két évig ellenállt a normannoknak.
I. Edwardot trónörökös korában a második báróháború során Hereford várában tartották fogva, ahonnan azonban sikerült megszöknie. 1326-ban a parlament II. Edwardot megbuktató ülése is Herefordban gyűlt össze.
A középkorban a megye gazdaságát a mezőgazdaság határozta meg, amihez a gyapjú és gyapjúszövet kereskedelme, valamint valamennyi vasércbányászat járult. VIII. Henrik idejében a város nagyon elszegényedtek és I. Erzsébet úgy próbálta fellendíteni a hazai ipart, hogy sürgette, hogy alattvalói Herefordban készített sapkát hordjanak. A komlótermesztés közvetlenül annak 1524-es Angliába való bevezetése után kezdődött meg. 1580-ban és 1637-ben pestisjárvány dúlt a megyében.
1974-ben Herefordshire-t és a szomszédos Worcestershire-t összevonták Hereford and Worcester megyébe, amely 1998-ban megszűnt és Herefordshire visszanyerte önállóságát, mint külön kerületekre nem bontott egységes hatóság.
Térkép - Herefordshire
Térkép
Ország - Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság zászlaja |
Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több, mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
GBP | Font sterling (Pound sterling) | £ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EN | Angol nyelv (English language) |
GD | Gael nyelvek (Gaelic language) |
CY | Walesi nyelv (Welsh language) |