Térkép - Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület (Guangxi Zhuangzu Zizhiqu)

Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület (Guangxi Zhuangzu Zizhiqu)
Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület (egyszerűsített kínai: 广西, pinjin: Guǎngxī), 1958 óta hivatalosan Kuanghszi Csuang Nemzetiségi Autonóm Terület (egyszerűsített kínai: 广西壮族自治区, pinjin: Guǎngxī Zhuàngzú Zìzhìqū, csuangul: Gvangjsih Bouxcuengh Swcigih) Kína egyik déli tartománya, annak Vietnámmal közös határa mellett. Az itt élő csuangák 14 milliós lélekszámukkal Kína második legnagyobb nemzetiségének számítanak. Teljes lakossága 1995-ben 46 millió, 2004-ben 48 millió fő volt, területe km², amelynek 85%-a hegyvidék. A fővárosa Nanning, további jelentős városai még Kujlin, Vucsou, Jülin és Pejhaj. A tartomány elhelyezkedése miatt mindig a kínai civilizáció határterületének számított.

I.e. 214-ben alapított itt államot egy kínai tábornok. Ez nem volt Kína része, hanem önálló állam volt i.e. 111-ig, amikor a kínai császári csapatok meghódították a vidéket. A császári hatalom azonban csak névleges volt, ténylegesen különféle törzsfők uralták a területet. Újra 1253-ban hódította meg a mongol -dinasztia. Rendes tartományt szerveztek itt. Nyugalmat azonban nem tudtak teremteni, folytatódtak a törzsi villongások egymás ellen. 1858-ban a tartományban – és Vietnám északi részén – vívták a II. ópiumháború harcait. A háború eldöntetlenül végződött, a tartományba betörő francia csapatokat visszaverték, de a tartományi hadseregnek a francia uralom alatt álló Vietnám elleni támadása is sikertelen maradt.

A Kínai Köztársaság kikiáltása után a tartományi hadurat úgy hívták, hogy Li Cungzsen. Hadserege csuanga harcosokból állt. Megakadályozták, hogy bárki más betörjön a tartományba, de csak rövid időre lehetett őket távoli vidékekre vezényelni. 1949-ig maradt hatalmon. Kezdetben a Kuomintang támogatója volt, majd szembefordult vele, de nem lett sohasem a kínai kommunisták szövetségese. A II. világháborúban a japánok elszigetelték a tartományt mind a Kuomintangtól, mind a kommunistáktól. 1944-ben a vasútvonalak ellenőrzését erővel átvették a japánok, de egyebekben a hatalom kezében maradt egészen 1949-ig. Akkor nem vállalta a végső összecsapást a közelbe érkező kommunistákkal, és a Kínai Népköztársaság kikiáltása után két hónappal a tartomány betagolódott a Népköztársaságba.

A tartományt 1958-ban alakították át a csuanga nép nemzetiségi területévé. A lakosság többsége azonban akkor már régen han kínai volt.

A Teng Hsziao-ping reformjai utáni gazdasági fellendülésből kezdetben kimaradt e vidék. Azonban legújabban erőteljes iparosítás indult meg és a mezőgazdaságban is megerősödött a piacra termelő szektor.

 
Térkép - Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület (Guangxi Zhuangzu Zizhiqu)
Ország - Kína
Kína zászlaja
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei. Az ország 1949-től kezdve kettéosztva él: a Kínai Népköztársaság, Peking (北京, ) fővárossal, illetve a Tajvan (sziget) (台灣) szigetéből és annak környékéből álló Kínai Köztársaság, Tajpej fővárossal. Eleinte az utóbbit ismerték el nemzetközileg (még az ENSZ Biztonsági Tanácsában is képviselők ültek), ám az 1970-es években tapasztalt amerikai–kínai közeledés után megváltozott a helyzet. Bár ma nem tekintik önálló államnak, az amerikai erők mindeddig megakadályozták, hogy a Kínai Népköztársaság bekebelezze.

A két állam eltérően fejlődött a 20. század végén. Az élet rengeteg terén más-más szokások alakultak ki. Míg a szárazföldön Mao Ce-tung által 1956 és 1958 között folyamatosan bevezetett egyszerűsített kínai írásmódot használják, még mindig a hagyományos írásjegyekkel írnak.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
CNY Zsenminpi (Renminbi) ¥ or 元 2
ISO Nyelv
ZH Kínai nyelv (Chinese language)
UG Ujgur nyelv (Uighur language)
Neighbourhood - Ország  
  •  Afganisztán 
  •  Bhután 
  •  India 
  •  Kazahsztán 
  •  Kirgizisztán 
  •  Laosz 
  •  Mianmar 
  •  Mongólia 
  •  Nepál 
  •  Pakisztán 
  •  Tádzsikisztán 
  •  Vietnám 
  •  Észak-Korea 
  •  Oroszország 
Administrative Subdivision
Ország, State, Region,...
Város, Falu,...