Térkép - Nahicseván (település) (Nakhchivan Autonomous Republic)

Nahicseván (Nakhchivan Autonomous Republic)
Nahicseván (azeri nyelven Naxçıvan) az Azerbajdzsánhoz tartozó, de attól területileg különálló Nahicseváni Autonóm Köztársaság fővárosa. Lakossága 2010-ben 74 500 fő volt.

A város Bakutól 450 km-re nyugatra, a Nahicseván-folyó jobb partján, a Zangezur-hegység lábánál helyezkedik el, mintegy 1000 méterrel a tengerszint fölött. A városi önkormányzathoz tartoznak még Başbaşı, Qarağalıq és Daşduz falvak is.

Az örmény hagyomány szerint Nahicsevánt (vagy ahogy Ptolemaiosz említi a 2. században, Naxuanát) Noé alapította és a városban ma is megtalálható egy régi sír és a fölé emelt mauzóleum, ahol állítólag Noé nyugszik és amelyet rendszeresen látogatnak a zarándokok. Ez a legenda azonban csak a 13. században jelent meg először.

Nahicseván már az ókorban, az Artaxiász-, az Arsakida, majd a középkorban a Bagratida-dinasztia idején is az Örmény Királyság egyik fontos városa volt. A 2. században Ptolemaiosz is említést tesz róla és feltételezések szerint azonos lehet Sztrabón Arxatájával, melyet Örményország városai között szerepeltet. Szebeosz örmény püspök és történetíró leírja, hogy Hérakliosz 627-ben áthaladt a városon, amikor a Szászánida birodalom ellen vezetett hadat, más krónikások szerint le is rombolta.

A 11. században a szeldzsukok hódították meg az országot, a 12. században pedig Nahicseván lett az atabégek államának fővárosa. Ebből a korból származik a város egyik jelképe, Mömine-katun mauzóleuma. A 13. században a mongolok, a 14. sz. végén Tamerlán dúlta fel. A 17. században a perzsa Szafavida birodalom hódította meg, majd a 18. század végétől a 19. század elejéig a független Nahicseváni Kánság székhelye volt. A kánságot 1828-ban annektálta az Orosz Birodalom. 1849-től a Jereváni kormányzóság Nahicseváni járásának központja volt. 1896-ban Nahicseván lakossága 7433 fő volt, ebből 2376 örmény, 4512 azeri és 52 orosz. A városban egy pravoszláv és három örmény templom, valamint három mecset volt. 1905-ben az olasz utazó, Luigi Villari megemlíti, hogy a nahicseváni "tatárok" gazdagabbak az örményeknél, az ő tulajdonukban vannak a város környéki földbirtokok és az örmények az ő földjeiken dolgoznak.

A hagyományos nahicseváni kézművesség a cipő- és fejfedőkészítőiről volt nevezetes, ezenfelül a város kereskedelmi központ is volt.

1918 júniusában a várost megszállta a török hadsereg és az ő támogatásukkal novemberben létrejött az elvileg független Araksz Köztársaság, melyet aztán az első Örmény Köztársaság annektált. 1920-ban a Vörös Hadsereg vonult be a városba és néhány hónappal később egy népszavazás eredményeképpen Nahicsevánt Szovjet-Azerbajdzsánhoz csatolták. 1924-ben a Nahicseváni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa lett.

A Szovjetunió szétesésével kitört a karabahi háború Örményország és Azerbajdzsán között. Ez idő alatt a nagyrészt örmény területtel körbevett autonóm köztársaság blokád alatt volt, és a lakosság nyomorgott. A Bakuval való összeköttetés a háború után is Iránon és Törökországon keresztül zajlik. A központi fejlesztések segítségével a térség jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül, a háborús időkhöz képest 2014-re GDP-je 48-szorosára nőtt.

 
Térkép - Nahicseván (Nakhchivan Autonomous Republic)
Ország - Azerbajdzsán
Azerbajdzsán zászlaja
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa. Délnyugat-Ázsia és Kelet-Európa között fekszik, Keleten a Kaszpi-tenger, északon Oroszország, északnyugaton Grúzia, nyugaton Örményország és Törökország, délen Irán határolja.

Az ország lakosságának túlnyomó többsége névlegesen muszlim, de az alkotmány nem deklarál államvallást, és az ország vezetése szekularista. Azerbajdzsán fejlődő ország, de magas a gazdasági fejlettségi ráta és alacsony a munkanélküliség. A Freedom House a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolta, és a politikai vezetését 2022-ben "szilárd, tekintélyelvű rezsimnek" nevezte, ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság súlyosan sérül.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
AZN Azeri manat (Azerbaijani manat) ₼ 2
ISO Nyelv
AZ Azeri nyelv (Azerbaijani language)
RU Orosz nyelv (Russian language)
HY Örmény nyelv (Armenian language)
Neighbourhood - Ország  
  •  Grúzia 
  •  Irán 
  •  Törökország 
  •  Örményország 
  •  Oroszország 
Administrative Subdivision
Ország, State, Region,...