Sustar (Shūshtar)
Sustar (Shûshtar, perzsa nyelven: شوشتر) ókori erődváros Khuzestan tartományban, Délnyugat-Iránban. Becsült népessége a 2005. évi adatok szerint volt.
A város Perzsiának Szúza után a legősibb, az i. e. 2. évezred, az elámi idők óta lakott települése. Sustar I. Dareiosz, majd a Szasszanidák, I. Ardasír és I. Sápúr uralkodása alatt élte fénykorát. Később rablók, katonák fosztogatták, a 19. század elején pedig a járványok pusztították.
Sustar, a Karun folyó melletti dombra épült. A Szászánida-korszakban Sustar egy szigetváros volt, a Karun folyó és a mesterségesen épített csatornák a várost szigetként ölelték körül. A csatornákon át a városba vezető hidakat kapuk zárták el a keleti, nyugati és déli oldalon, és földalatti csatornarendszerek, katakombák (Ganthas) csatlakoztak a folyóhoz, melyek víztárolókul és öntözésre szolgáltak.
Ez a komplex rendszer közleledőedényszerűen működött. A várost gyakran nevezték Kelet Velencéjének. A város lakói az e vidéken nyáron és ősszel gyakran 50 fokot is elérő hőség elől sokszor az alagútrendszerrel összekötött föld alatti katakombákba menekültek.
Egyedülálló (hidraulikus) csatornarendszere miatt Sustar ma a világörökség része.
Régi lakóházai, ősi várának maradványai, és a Szászánida-korból megmaradt hídja és gátrendszere ma is idegenforgalmi látványosság.
A város Perzsiának Szúza után a legősibb, az i. e. 2. évezred, az elámi idők óta lakott települése. Sustar I. Dareiosz, majd a Szasszanidák, I. Ardasír és I. Sápúr uralkodása alatt élte fénykorát. Később rablók, katonák fosztogatták, a 19. század elején pedig a járványok pusztították.
Sustar, a Karun folyó melletti dombra épült. A Szászánida-korszakban Sustar egy szigetváros volt, a Karun folyó és a mesterségesen épített csatornák a várost szigetként ölelték körül. A csatornákon át a városba vezető hidakat kapuk zárták el a keleti, nyugati és déli oldalon, és földalatti csatornarendszerek, katakombák (Ganthas) csatlakoztak a folyóhoz, melyek víztárolókul és öntözésre szolgáltak.
Ez a komplex rendszer közleledőedényszerűen működött. A várost gyakran nevezték Kelet Velencéjének. A város lakói az e vidéken nyáron és ősszel gyakran 50 fokot is elérő hőség elől sokszor az alagútrendszerrel összekötött föld alatti katakombákba menekültek.
Egyedülálló (hidraulikus) csatornarendszere miatt Sustar ma a világörökség része.
Régi lakóházai, ősi várának maradványai, és a Szászánida-korból megmaradt hídja és gátrendszere ma is idegenforgalmi látványosság.
Térkép - Sustar (Shūshtar)
Térkép
Ország - Irán
 |
 |
| Irán zászlaja | |
Irán regionális és középhatalom, geopolitikailag stratégiai elhelyezkedéssel az ázsiai kontinensen, ahol a legfőbb irányítás egy autokratikus „legfelsőbb vezető” kezében van. Az ország a síita iszlám központja a Közel-Keleten, ellensúlyozva a régión belül régóta fennálló arab szunnita hegemóniát. A közel-keleti ügyek egyik legnagyobb szereplőjének számít; a kormánya közvetlenül vagy közvetve részt vesz a mai közel-keleti konfliktusok többségében. Gyakran tartják Izrael legnagyobb ellenfelének.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| IRR | Iráni riál (Iranian rial) | ï·¼ | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| KU | Kurd nyelv (Kurdish language) |
| FA | Újperzsa nyelv (Persian language) |