Szarajevói nemzetközi repülőtér (Sarajevo Airport)
A Szarajevói nemzetközi repülőtér (bosnyák nyelven Međunarodni aerodrom Sarajevo, horvátul Međunarodna zračna luka Sarajevo, szerbül Међународни аеродром Сарајево; ; más néven: Butmiri repülőtér) Bosznia és Hercegovina fővárosának, Szarajevónak a nemzetközi repülőtere. A város vasútállomásától kb. 6 km-re délnyugatra fekszik, Ilidža községben, Butmir külvárosában. 2014-ben a repülőteret 709 901 utas használta, ami jelentős növekedés az 1996-os 25 000-hez képest.
Az első rendszeres légiközlekedés 1930-ban indult meg, ekkor az Aeroput belföldi légitársaság indított egy járatot, amely Belgrádból a Szarajevó melletti Butmirban lévő repülőtér érintésével közlekedett Podgoricába. Egy évvel később az Aeroput új járatot indított Belgrád és Zágráb között Szarajevón, Spliten és Fiumén át. 1935-ben már hetente háromszor közlekedett az Aeroput közvetlen Belgrád–Szarajevó járata, amelyet egy év múlva meghosszabbítottak Dubrovnikig. 1937-ben az Aeroput menetrend szerinti járatokat indított Szarajevó és Zágráb között, 1938-ban pedig elindult az első nemzetközi járat: a Dubrovnik–Szarajevó–Zágráb útvonalat meghosszabbították Bécs, Brno és Prága felé.
A Butmir melletti repülőteret egészen 1969-ig használták. Az 1960-as évek közepén merült fel, hogy igény lenne egy új, aszfalt-beton futópályával rendelkező szarajevói repülőtérre, mert a JAT, a korabeli jugoszláv légitársaság ekkor kezdett beszerezni sugárhajtású gépeket. A jelenlegi repülőtér építése 1966-ban kezdődött, nem messze a korábbi repülőtértől.
A szarajevói repülőtér 1969. június 2-án nyílt meg a belföldi légiforgalom előtt. 1970-ben Frankfurt lett az első külföldi város, ahová járat indult. A repülőtér nagyrészt ráhordó járatokat üzemeltetett, az utasok innen Zágrábba és Belgrádba mentek, ahol átszálltak a külföldi járatokra. A forgalom fokozatosan évi 70 000 utasról évi 600 000 utasra nőtt. A repülőtér első felújítására az 1984-es téli olimpia előtt került sor, amikor a futópályát 200 méterrel meghosszabbították, emellett fejlesztették a navigációs rendszert és új, évi egymillió utas kiszolgálására tervezett terminál is épült.
A boszniai háború elején a repülőtér a Jugoszláv Néphadsereg irányítása alá került. Mikor a menetrend szerinti légiközlekedés leállt, a Néphadsereg körülbelül 30 000 embert, főleg nőket és gyerekeket menekített ki, akik Szarajevó ostroma elől menekültek; ebben az időszakban érkeztek meg az első, amerikai és francia humanitárius segélyek is. A Néphadsereg távozása után a repülőtér egy időre a bosnyák szerb erők fennhatósága alá került, akik 1992 júniusában átadták az ENSZ-nek, hogy humanitárius célokra használja (az ENSZ Biztonsági Tanácásnak 757-es határozata értelmében). Az ENSZ történelmének eddigi legnagyobb humanitárius művelete során körülbelül 13 000 repülőgép több mint 160 000 nemzetközi segélyszállítmányt juttatott el az ostromlott Szarajevónak.
Az épület 1996. augusztus 16-án nyílt meg újra a polgári repülés számára, azóta felújították és lassanként visszakapta régi fényét. A háborút lezáró, 1996-os daytoni egyezmény óta a repülőtéren fellendült a forgalom, többek közt az Austrian Airlines, a Lufthansa, az Air Serbia, a Croatia Airlines, a Turkish Airlines, a Germanwings és más légitársaságok járatai is érintik.
2005. október 18-án Paddy Ashdown, Bosznia és Hercegovina nemzetközi főmegbízottja felfüggesztette a bosnyák hatóságok döntését, mely szerint a repülőteret Alija Izetbegovićról, az ország első elnökéről nevezték volna el. Ashdown kijelentette, hogy az átnevezés elidegenítené a nem bosnyák nemzetiségű állampolgárokat és aláaknázná a megbékélési folyamatot.
2005-ben Repülőterek Nemzetközi Tanácsának európai ága Szarajevó repülőterét minősítette a legjobbnaz az egymillió utas alatti repülőterek között.
2013-ban a szarajevói nemzetközi repülőtéren 665 638 utas haladt át, több, mint Bosznia és Hercegovina többi repülőterén együttvéve. Ez 14,7%-os növekedést jelentett 2012-hez képest, és a repülőtér újranyitása óta rekordnak számított. 2014. december 26-án a repülőtér 700 000. utasát köszönthette az Austrian Airlines OS758-as, bécsi járatán.
2015 májusában megkezdődött a repülőtér bővítése. Jelenleg az érkezési csarnok bővítése zajlik, több útlevélellenőrző állomást építenek ki és igyekeznek utasbarátabb módon átalakítani az épület érkezési részét. Ezután a check-in részleg bővítése következik, három újabb pult hozzáadásával összesen 15 pultra bővítik. 2017-ben a futópálya átalakítása következik. A bővítés a repülőtér saját költségén zajlik.
Az első rendszeres légiközlekedés 1930-ban indult meg, ekkor az Aeroput belföldi légitársaság indított egy járatot, amely Belgrádból a Szarajevó melletti Butmirban lévő repülőtér érintésével közlekedett Podgoricába. Egy évvel később az Aeroput új járatot indított Belgrád és Zágráb között Szarajevón, Spliten és Fiumén át. 1935-ben már hetente háromszor közlekedett az Aeroput közvetlen Belgrád–Szarajevó járata, amelyet egy év múlva meghosszabbítottak Dubrovnikig. 1937-ben az Aeroput menetrend szerinti járatokat indított Szarajevó és Zágráb között, 1938-ban pedig elindult az első nemzetközi járat: a Dubrovnik–Szarajevó–Zágráb útvonalat meghosszabbították Bécs, Brno és Prága felé.
A Butmir melletti repülőteret egészen 1969-ig használták. Az 1960-as évek közepén merült fel, hogy igény lenne egy új, aszfalt-beton futópályával rendelkező szarajevói repülőtérre, mert a JAT, a korabeli jugoszláv légitársaság ekkor kezdett beszerezni sugárhajtású gépeket. A jelenlegi repülőtér építése 1966-ban kezdődött, nem messze a korábbi repülőtértől.
A szarajevói repülőtér 1969. június 2-án nyílt meg a belföldi légiforgalom előtt. 1970-ben Frankfurt lett az első külföldi város, ahová járat indult. A repülőtér nagyrészt ráhordó járatokat üzemeltetett, az utasok innen Zágrábba és Belgrádba mentek, ahol átszálltak a külföldi járatokra. A forgalom fokozatosan évi 70 000 utasról évi 600 000 utasra nőtt. A repülőtér első felújítására az 1984-es téli olimpia előtt került sor, amikor a futópályát 200 méterrel meghosszabbították, emellett fejlesztették a navigációs rendszert és új, évi egymillió utas kiszolgálására tervezett terminál is épült.
A boszniai háború elején a repülőtér a Jugoszláv Néphadsereg irányítása alá került. Mikor a menetrend szerinti légiközlekedés leállt, a Néphadsereg körülbelül 30 000 embert, főleg nőket és gyerekeket menekített ki, akik Szarajevó ostroma elől menekültek; ebben az időszakban érkeztek meg az első, amerikai és francia humanitárius segélyek is. A Néphadsereg távozása után a repülőtér egy időre a bosnyák szerb erők fennhatósága alá került, akik 1992 júniusában átadták az ENSZ-nek, hogy humanitárius célokra használja (az ENSZ Biztonsági Tanácásnak 757-es határozata értelmében). Az ENSZ történelmének eddigi legnagyobb humanitárius művelete során körülbelül 13 000 repülőgép több mint 160 000 nemzetközi segélyszállítmányt juttatott el az ostromlott Szarajevónak.
Az épület 1996. augusztus 16-án nyílt meg újra a polgári repülés számára, azóta felújították és lassanként visszakapta régi fényét. A háborút lezáró, 1996-os daytoni egyezmény óta a repülőtéren fellendült a forgalom, többek közt az Austrian Airlines, a Lufthansa, az Air Serbia, a Croatia Airlines, a Turkish Airlines, a Germanwings és más légitársaságok járatai is érintik.
2005. október 18-án Paddy Ashdown, Bosznia és Hercegovina nemzetközi főmegbízottja felfüggesztette a bosnyák hatóságok döntését, mely szerint a repülőteret Alija Izetbegovićról, az ország első elnökéről nevezték volna el. Ashdown kijelentette, hogy az átnevezés elidegenítené a nem bosnyák nemzetiségű állampolgárokat és aláaknázná a megbékélési folyamatot.
2005-ben Repülőterek Nemzetközi Tanácsának európai ága Szarajevó repülőterét minősítette a legjobbnaz az egymillió utas alatti repülőterek között.
2013-ban a szarajevói nemzetközi repülőtéren 665 638 utas haladt át, több, mint Bosznia és Hercegovina többi repülőterén együttvéve. Ez 14,7%-os növekedést jelentett 2012-hez képest, és a repülőtér újranyitása óta rekordnak számított. 2014. december 26-án a repülőtér 700 000. utasát köszönthette az Austrian Airlines OS758-as, bécsi járatán.
2015 májusában megkezdődött a repülőtér bővítése. Jelenleg az érkezési csarnok bővítése zajlik, több útlevélellenőrző állomást építenek ki és igyekeznek utasbarátabb módon átalakítani az épület érkezési részét. Ezután a check-in részleg bővítése következik, három újabb pult hozzáadásával összesen 15 pultra bővítik. 2017-ben a futópálya átalakítása következik. A bővítés a repülőtér saját költségén zajlik.
IATA Code | SJJ | ICAO Code | LQSA | FAA Code | |
---|---|---|---|---|---|
Telefonkészülék | Fax | ||||
Home Page | Hiperhivatkozás |
Térkép - Szarajevói nemzetközi repülőtér (Sarajevo Airport)
Térkép
Ország - Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina zászlaja |
1992. április 5-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek feszültek. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
BAM | Bosnyák konvertibilis márka (Bosnia and Herzegovina convertible mark) | KM or КМ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
BS | Bosnyák nyelv (Bosnian language) |
HR | Horvát nyelv (Croatian language) |
SR | Szerb nyelv (Serbian language) |