Szími (Dimos Symi)
Szími (görögül Σύμη, angolos átírásban Symi, időnként Syme vagy Simi) a Dodekanészosz görög szigetcsoport egyik tagja és a rajta lévő önkormányzat neve egyben. A hegyes, mára nagyrészt kopár szigeten található a hasonló történelmi kikötő-település és néhány más kisebb lakott hely. A sziget jelentős szerepet játszott az ókori görögök történelmében és mitológiájában. Később is híres volt hajóépítőiről és szivacshalászatáról, ezek az ágazatok a 19. században jelentős gazdasági fellendülést eredményeztek. Lakossága ekkor elérte főt, ami mára csaknem tizedére csökkent. Jelenleg fontos turisztikai központ, kirándulóhely.
A görög mitológiában Szími előkelő helyet kapott, a szigetet tekintették a khariszok – a latin gráciák – szülőföldjének. Nevét eszerint egy nimfáról kapta. (Az antikvitásban Aigli és Metapontis néven is ismert volt.) Idősebb Plinius azonban úgy vélte, hogy neve a majmot jelentő scimmia görög szóból származik.
Homérosz Iliaszában a sziget Nireusz király birtoka, aki a trójai háborúban három hajóval a görögök oldalán harcolt. Az ókorban még erdős Szími szigete igen híres volt hajóácsairól. A hagyomány szerint itt építették az argonauták Argó nevű hajóját is. Thuküdidész szerint a peloponnészoszi háborúban i. e. 411-ben a sziget közelében nagy tengeri csatára került sor, amelyben egy spártai hajóraj legyőzte az athéniakat.
A sziget ezután egy időre eltűnt a forrásokból, de a régészet tanúsága szerint folyamatosan lakott volt. A rómaiak után a bizánciak uralma alá került, majd a 14. században – Rodosszal együtt – a Szent János lovagrend szerezte meg. A hajóépítés virágzott a Szent János-lovagrend idején, valamint az 1522-től azt követő török uralom alatt is. I. Szulejmán oszmán szultán az itt gyűjtött kitűnő szivacsokért és a hajókért cserébe kiváltságokat is biztosított a sziget lakóinak.
A 19. századra a helybéliek meggazdagodtak a szivacshalászatból. Az ekkor, egységesen neoklasszicista stílusban épült polgári házakból alakult ki a település mai megragadó látképe. A faállomány kitermelésével és a gőzhajók megjelenésével párhuzamosan a hajóépítés visszaesett, a szivacshalászatot pedig a túlhalászás mellett a 20. század elején pusztító szivacsvész tette tönkre. A török uralom után a Dodekanészosz többi szigetével együtt Szími 1912-ben olasz birtok lett, és sajátos módon, kiváltságait elvesztve, a korábbinál rosszabb helyzetbe került. A lakosság nagy része kivándorolt, nem csak Görögország más területeire, hanem szerte a nagyvilágba.
A második világháború során 1943-ban a németek szállták meg. A háború végén Szími szigetén írták alá azt a dokumentumot, amelyben Dodekanészosz a szövetségesek birtokába került. 1948-ban lett Görögország része.
A görög mitológiában Szími előkelő helyet kapott, a szigetet tekintették a khariszok – a latin gráciák – szülőföldjének. Nevét eszerint egy nimfáról kapta. (Az antikvitásban Aigli és Metapontis néven is ismert volt.) Idősebb Plinius azonban úgy vélte, hogy neve a majmot jelentő scimmia görög szóból származik.
Homérosz Iliaszában a sziget Nireusz király birtoka, aki a trójai háborúban három hajóval a görögök oldalán harcolt. Az ókorban még erdős Szími szigete igen híres volt hajóácsairól. A hagyomány szerint itt építették az argonauták Argó nevű hajóját is. Thuküdidész szerint a peloponnészoszi háborúban i. e. 411-ben a sziget közelében nagy tengeri csatára került sor, amelyben egy spártai hajóraj legyőzte az athéniakat.
A sziget ezután egy időre eltűnt a forrásokból, de a régészet tanúsága szerint folyamatosan lakott volt. A rómaiak után a bizánciak uralma alá került, majd a 14. században – Rodosszal együtt – a Szent János lovagrend szerezte meg. A hajóépítés virágzott a Szent János-lovagrend idején, valamint az 1522-től azt követő török uralom alatt is. I. Szulejmán oszmán szultán az itt gyűjtött kitűnő szivacsokért és a hajókért cserébe kiváltságokat is biztosított a sziget lakóinak.
A 19. századra a helybéliek meggazdagodtak a szivacshalászatból. Az ekkor, egységesen neoklasszicista stílusban épült polgári házakból alakult ki a település mai megragadó látképe. A faállomány kitermelésével és a gőzhajók megjelenésével párhuzamosan a hajóépítés visszaesett, a szivacshalászatot pedig a túlhalászás mellett a 20. század elején pusztító szivacsvész tette tönkre. A török uralom után a Dodekanészosz többi szigetével együtt Szími 1912-ben olasz birtok lett, és sajátos módon, kiváltságait elvesztve, a korábbinál rosszabb helyzetbe került. A lakosság nagy része kivándorolt, nem csak Görögország más területeire, hanem szerte a nagyvilágba.
A második világháború során 1943-ban a németek szállták meg. A háború végén Szími szigetén írták alá azt a dokumentumot, amelyben Dodekanészosz a szövetségesek birtokába került. 1948-ban lett Görögország része.
Térkép - Szími (Dimos Symi)
Térkép
Ország - Görögország
Görögország zászlaja |
Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom, valamint a török uralom négy évszázadának emlékei. Görögország a demokrácia, a nyugati filozófia, az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője. Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EN | Angol nyelv (English language) |
FR | Francia nyelv (French language) |
EL | Görög nyelv (Greek language) |