Ticino kanton (Cantone Ticino)
A Ticino Köztársaság és Kanton, németül Tessin, Svájc legdélibb kantonja. Ticino határos Uri, Wallis, Graubünden kantonokkal, illetve Piemont és Lombardia olaszországi régiókkal. Ticino teljesen körülveszi Campione D'Italia olasz exklávét.
Nevét a Ticino folyóról kapta. Ez az egyetlen kanton, ahol az olasz az egyetlen hivatalos nyelv.
Az ókorban a mai Ticino területét egy kelta törzs lakta. Később a Római Birodalom részévé vált. Bukása után Ticinot a nyugatrómai birodalom uralta és a keleti gótok, a lombardok és a frankok lakták.
1403 és 1422 között ezeket a földeket bekebelezte Uri kanton, de később elvesztette. A második ticinoi hódítás során Uri, Schwyz és Nidwalden szerzett városokat a mai kanton területéről és megszerezték a teljes Ticino feletti gyakorlati irányítást.
Egészen 1850-ig a Ticinese franco (Ticinói frank) volt Ticino fizetőeszköze, majd ekkor bevezették a svájci frankot
A 19. század elején Ticino volt a legszegényebb kanton Svájcban. Ticino volt az egyetlen része Svájcnak, ahol tombolt szegénység, a nyomorúság és alig volt kiépítve az ipar. 1878-ig a három legnagyobb városban: Bellinzonában, Luganóban és Locarnóban váltakozott a kormányzati székhely. 1878-ban azonban Bellinzona lett az egyetlen főváros.
A jelenlegi kantoni alkotmányt 1997-ben fogadták el.
Nevét a Ticino folyóról kapta. Ez az egyetlen kanton, ahol az olasz az egyetlen hivatalos nyelv.
Az ókorban a mai Ticino területét egy kelta törzs lakta. Később a Római Birodalom részévé vált. Bukása után Ticinot a nyugatrómai birodalom uralta és a keleti gótok, a lombardok és a frankok lakták.
1403 és 1422 között ezeket a földeket bekebelezte Uri kanton, de később elvesztette. A második ticinoi hódítás során Uri, Schwyz és Nidwalden szerzett városokat a mai kanton területéről és megszerezték a teljes Ticino feletti gyakorlati irányítást.
Egészen 1850-ig a Ticinese franco (Ticinói frank) volt Ticino fizetőeszköze, majd ekkor bevezették a svájci frankot
A 19. század elején Ticino volt a legszegényebb kanton Svájcban. Ticino volt az egyetlen része Svájcnak, ahol tombolt szegénység, a nyomorúság és alig volt kiépítve az ipar. 1878-ig a három legnagyobb városban: Bellinzonában, Luganóban és Locarnóban váltakozott a kormányzati székhely. 1878-ban azonban Bellinzona lett az egyetlen főváros.
A jelenlegi kantoni alkotmányt 1997-ben fogadták el.
Térkép - Ticino kanton (Cantone Ticino)
Térkép
Ország - Svájc
 |
 |
| Svájc zászlaja | |
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| CHF | Svájci frank (Swiss franc) | Fr | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| FR | Francia nyelv (French language) |
| DE | Német nyelv (German language) |
| IT | Olasz nyelv (Italian language) |
| RM | Romans nyelv (Romansh language) |
