Valuta - Dán korona

A dán korona (, tsz. kroner) Dánia és vele együtt az autonóm Grönland hivatalos fizetőeszköze.

A Feröer-szigeteken dán érméket is használnak, de a bankjegyeket feröeri motívumokkal díszítik. A feröeri korona azonban hivatalosan nem külön pénznem.

A koronát 1873-ban vezették be (a korábbi rigsdalert, birodalmi tallért váltotta fel 2:1 arányban), a Skandináv Monetáris Unió részeként, melynek alapító tagjaihoz (Dánia és Svédország) Norvégia két évvel később csatlakozott. Az unió első világháborút követő felbomlásakor mindhárom ország megtartotta az addig használt nevet az immár önálló pénznemeik számára.

A második világháború alatt a német birodalmi márkához kötötték. A háború után 24 korona ért 1 angol fontot és 4,8 korona 1 amerikai dollárt. Bretton Woods-i rendszer bevezetésével 1949-ben, leértékelődött 6,91-es dollárarányra. Az 1967-es nagyobb leértékelés következtében 7,5 korona = 1 dollár és 18 korona = 1 font.

Dánia a maastrichti szerződéshez kiharcolt egy záradékot, amely szerint nem kellett bevezetnie az eurót, amikor 1999-ben 12 másik tagállamban ez megtörtént. A 2000-es népszavazáson a választók elvetették az euró bevezetését, ennek ellenére a kormány máig sem tett le erről.

A koronaérméket és bankjegyeket a Dán Nemzeti Bank bocsátja ki.

2008. október 1-jén kivonták a 25 ørés érmét. 2009-2011 között új bankjegysorozatot bocsátottak ki.

A nemzeti bank bejelentette, hogy kiszervezi az érmék és bankjegyek előállítását a csökkenő keresletre való tekintettel, ugyanis a dán korona érméi és bankjegyei egyre kevésbé használják, helyette bankkártyákkal bonyolódnak a tranzakciók.

A ma is használt érméket 1989 óta bocsátják ki. Fontos szempont volt tervezésükkor, hogy könnyen azonosíthatóak legyenek (méret, tapintás).

2018-ban a Dán Nemzeti Bank megállapodott az Oberthur Fiduciaire francia céggel, hogy 2020-tól ők lesznek a dán bankjegyek kizárólagos előállítói.

Dánia

Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság , egy észak-európai skandináv ország. Az ország délen Németországgal, míg tengeri határokon keresztül északon Norvégiával, keleten pedig Svédországgal határos. A Dán Királyság magába foglalja az Atlanti-óceánon található két autonóm területet, Grönlandot és a Feröer-szigeteket. Dánia területe négyzetkilométer, amivel a világ 133. és az Európai Unió 22. legnagyobb országa. Népessége a 2018-as becslések alapján fő volt. Dánia a Jylland félszigeten, valamint több mint 400 kisebb-nagyobb szigeten (melyek közülük csak 76 lakott) fekszik a Balti- és az Északi-tengeren. A szigeteket szántóföldek, homokos tengerpartok, alacsony magasság és mérsékelt éghajlat jellemzi.

Dánia a világ egyik legrégebbi királyságaként, 1849. június 5-e óta számít alkotmányos monarchiának és parlamentáris demokráciának, felváltva ezzel az abszolút monarchia rendszerét. Jelenlegi uralkodója és államfője II. Margit királynő. A kormány és a nemzeti parlament, azaz a Folketing ülésezik az ország fővárosában és egyben legnagyobb városában, Koppenhágában, ami egyben a legfontosabb kereskedelmi központja Dániának. Az ország 1973 óta tagja az Európai Uniónak, valamint tagja többek között a NATO-nak, az Északi Tanácsnak, az OECD-nek, az EBESZ-nek és az ENSZ-nek, továbbá része a szabad átjárást biztosító schengeni övezetnek is.

Feröer

Feröer (más néven Feröer szigetek;, ) a középkor óta lakott, vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, nagyjából félúton Norvégia, Skócia és Izland között. Neve magyarul Juh-szigeteket jelent.

Feröer a Dán Királysághoz tartozik, de 1948 óta széles körű autonómiával rendelkezik. Parlamentje, a Løgting az egyik legrégebbi a világon, emellett két képviselőt delegál a dán parlamentbe is. Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak. Az Északi Tanács keretei között együttműködik a skandináv államokkal, és különösen szoros kapcsolatokat ápol Izlanddal, Grönlanddal és Shetlanddal.

Grönland

Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a. m. „Emberek országa”) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.

Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik, bár Európától, illetve Izlandtól csak a Dánia-szoros nevű tengerszoros választja el. 1973 és 1984 között része volt az Európai Közösségnek, de egy 1982-es népszavazás után 1985. január 1-jén kilépett. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk.