Valuta - Indiai rúpia

A rúpia India hivatalos pénzneme. A pénz kibocsátását az Indiai Központi Bank ellenőrzi. Az Unicode szabványban a U+20b9 pontban szerepel a rúpia jele: ₹.

India nagy részén a pénzt rúpi, rúpáji, rupaj, rubaj vagy más, a szanszkrit rupjakámból (dénavágarí írással रूप्यक) származó néven nevezik. Ennek jelentése: ezüst, ezüstből készült érme. Azonban Nyugat-Bengáliában, Tripurában, Oriszában és Asszámban az indiai rúpia elnevezése a szanszkrit ṭanka szóból származik. Emiatt a rúpiát bengáliul টাকা ṭakának, asszámiul টকা tôkának, orijául ଟଙ୍କା ṭôngkának nevezik, és az indiai bankjegyeken ezt ৳-vel jelölik, és ki is írják ezeket a neveket is.

2009. december 8-án kivonták az 1 és a 2 rúpiás bankjegyet.

2016. november 8-án az indiai miniszterelnök bejelentette, hogy éjféltől kivonták a régi 500 és 1000 rúpiás bankjegyeket. Az ok a korrupcióból származó "fekete pénz" visszaterelése a legális gazdaságba. Az intézkedés hatására kígyózó sorok álltak több napon keresztül a bankok előtt hogy megszabaduljanak a régi bankjegyeiktől, bár azok december 30-ig forgalomban maradtak. A napi átváltási limit 10 000 rúpia, míg a heti limit 20 000 rúpia volt.

Brit India, 1862-es 1 mohur (=15 ezüstrúpia) aranyérme.

A bankjegyeken a névértéket 15 nyelven írják ki: 2015-ben 20 év után ismét kibocsátanak 1 rúpiás bankjegyet.

* asszámi

* bengáli

* gudzsaráti

* kannada

Bhután

Bhután Ázsia délkeleti részén fekvő ország; a Himalájától keletre helyezkedik el. Területe kb. Magyarország felét teszi ki. Földünk egyik legelzártabb országa.

Óind eredetű nevét („szélen fekvő ország”) Tibet-határvidéki elhelyezkedésének köszönheti. Felszínének nagy része magas hegyvidék, déli része alacsonyabb, medencékkel tagolt, erdős dombvidék.

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza így összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán, északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (Burma) határolja. Az ország a tengeren szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával is.

A gyakran szubkontinensként emlegetett ország hosszú történelme méltán tette Indiát a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött.