Japán jen

Japán jen
Â¥
A jen (japánul: 円, en, több más latin betűs nyelvben yen) Japán hivatalos fizetőeszköze. Ezenfelül széles körben használják tartalékvalutaként az amerikai dollár és az euró után. ISO 4217 kódja JPY és 392. Latin átírásban a jen szimbóluma a ¥, ami japán kandzsival írva.



A japán jen rokona a kínai jüan és a koreai von. Eredetileg ugyanúgy írták kandzsival a japán jent, mint a kínai jüant (圓, pinjin: yuán). A modern japán írás ma az egyszerűsített sindzsitai írásjegyet használja (円), ami különbözik az egyszerűsített kínaitól (圆), illetve a Kínában informálisan használt 元 írásjegytől. A jen latin szimbóluma a ¥, egy Y két vízszintes vonással. Ez egyúttal a jüan szimbóluma is, habár Kínában gyakran fordul elő egy vonással. Az ISO-rövidítések a JPY (japán jen) és a CNY (kínai jüan) pénznemkóddal különböztetik meg a két pénznemet.

Ország
  • Japán
    Japán (, átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből az öt legnagyobb Honsú, Hokkaidó, Kjúsú, Sikoku és Okinava, melyek az ország területének 97%-át adják. Az ország 47 prefektúrára oszlik, a legészakibb Hokkaidó, a legdélibb pedig Okinava. Népessége 2015-ben 127 millió fő volt. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, melynek lakossága 13 millió. Az agglomerációt is beleszámítva a világ legnépesebb várostömörülésének számít, összesen 38 millió lakossal. A fővároson kívül még tizenegy milliós nagyváros található Japánban. A népesség 98,5%-a japán nemzetiségű, a lakosság túlnyomó része városokban él.

    Régészeti kutatások szerint a felső paleolitikumban a szigeteket már lakták. A 12. századtól 1868-ig sógunok uralták az országot, a császár nevében. A 17. században elzárkózott a külvilágtól, mely 1854-ig, a kanagavai egyezmény aláírásáig tartott. 1868-ban létrejött a Japán Birodalom, mely agresszív terjeszkedésbe kezdett a régióban, melynek végül a második világháborúban elszenvedett vereségük vetett véget. 1947 óta alkotmányos monarchia, uralkodója, a tennó mára a világ egyetlen császára.