Kelet-karibi dollár

Kelet-karibi dollár
$
A kelet-karibi dollár a Kelet-karibi Államok Szervezete (OECS) kilenc tagállamából nyolcnak a hivatalos pénzneme. 1965-ben vezették be a brit karib-területeki dollár helyett, jelölésére általában a dollárjelet használják önmagában vagy a többi dollártól megkülönböztető EC$ formában. Váltópénze a cent, 1 dollár = 100 cent. Árfolyamát 1976 óta az amerikai dollárhoz kötik (1 amerikai dollár = 2,7 kelet-karibi dollár). A kelet-karibi dollár jellegzetessége, hogy valamennyi korábbi és jelenleg forgalomban lévő érméjén és bankjegyén II. Erzsébet brit királynő portréja szerepel fő motívumként.

Nagy-Britannia a kelet-karibi gyarmatain a 20. század első felében különböző brit kereskedelmi bankok bankjegyei, vagy Barbadoson, Guyanában, Trinidad és Tobagón a helyi gyarmati kormányzóságok papírpénzei voltak használatban. 1950-ben Nagy-Britannia létrehozta a British Caribbean Territories Eastern Group Currency Borad-ot, mely 1, 2, 5, 10, 20 és 100 brit karib-területeki dolláros címletekt bocsátott ki, előbb VI. György király, majd az uralkodóváltást követően már II. Erzsébet portréjával. A kelet-karibi dollárt az addigra felbomló Nyugat-indiai Szövetség által kibocsátott brit karib-területeki dollár helyében vezették 1965-ben 1:1 arányban. 1965 és 1983 között a Kelet-karibi Valutahatóság (East Caribbean Currency Authority) hozta forgalomba a pénzt. Ennek helyébe – egy 1983. július 5-én, Port of Spain-ben kelt egyezmény keretében létrehozott – Kelet-karibi Központi Bank (Eastern Caribbeaan Central Bank)lépett, székhelye Basseterre (Saint Kitts és Nevis). Az első bankjegyeket 1965-ben, az első érméket 1981-ben hozták forgalomba.

Ország
  • Anguilla
    Anguilla sziget, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. A sziget a Kis-Antillák szerves része. A Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik. Legnagyobb városa egyben a közigazgatási székhely is: The Valley.

    Legmagasabb pont: Crocus Hill, 65 m. A sziget mészkőből épült fel. Kopár mészkőfelszín és bozótos borítja.
  • Antigua és Barbuda
    Antigua és Barbuda (angolul Antigua and Barbuda) parányi, független közép-amerikai szigetország a Szélcsendes-szigetek középső részén, az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál. Nevét a két fő szigetről kapta.

    Antiguát Kolumbusz Kristóf fedezte fel és nevezte el, északi része erősen feldarabolt mészkőtábla, déli része egy lepusztult vulkán maradványa. Barbuda Antiguától északra fekszik, sík felszínét korallmészkő alkotja. Redonda a legkisebb a jelentősebb szigetek közül és ez nem lakott, 300 méterig emelkedő sziklái vulkanikus eredetűek.
  • Dominikai Közösség
    A Dominikai Közösség (angolul Commonwealth of Dominica, vagy röviden csak Dominica) Dominika kis szigetén terül el a Kis-Antillák szigetívében. (Ez a szigetív vulkanikus eredetű, így gazdag földje kiváló földművelésre.) Nevét Kolumbusztól kapta, amely latinul vasárnapot jelent. A terület később Nagy-Britannia gyarmata lett, 1978-ban nyerte el a függetlenségét.

    A sziget nagyrészt domb- és hegyvidék. Trópusi éghajlatú földjén banánt, citrusféléket, kakaót, vaníliát, fűszernövényeket termesztenek. Jelentős bevételi forrása az idegenforgalom. Speciális bányakincse a tajtékkő (habkő), amelyből többek között pipa és szipka készíthető.
  • Grenada
    Grenada a közép-amerikai Kis-Antillákhoz tartozó Szél felőli szigetek csoportjában található – két nagy és több kisebb szigetből álló – ország, amelyet Kolumbusz Kristóf fedezett fel 1498-ban. A kétharmad Budapest területű volt brit gyarmat 1974-ben nyerte el függetlenségét.

    Grenada szigete az Kis-Antillák-szigetcsoport legdélebbi szigete, és Venezuelától, valamint Trinidadtól körülbelül 140–150 km-re északra fekszik. A politikailag hozzá tartozó testvérszigetei alkotják a Grenadine-szigetek déli részét, ideértve a Carriacout, a Petite Martinique-ot, a Ronde-szigetet, a Caille-szigetet, a Diamond (Gyémánt) -szigetet , a Nagy-szigetet , a Saline-szigetet és a Frigate szigetet. Az északra fekvő szigetek St. Vincenthez és a Grenadine-szigetekhez tartoznak.
  • Montserrat
    Montserrat a Karib-tenger egyik szigete, az Egyesült Királyság 14 tengerentúli területének egyike. A szigetet a 20. század végétől kezdődően több természeti csapás is sújtotta, jelentős károkat okozva annak gazdaságában, és a sziget jelentős részének lezárására kényszerítve a hatóságokat.

    A Kis-Antillák Szélcsendes-szigetek csoportjához tartozó sziget vulkáni kőzetekből áll. Legmagasabb pontja az aktív vulkáni English's Crater (930 méter, becsült érték).
  • Saint Kitts és Nevis
    Saint Christopher és Nevis Államszövetség (angolul: The Federation of Saint Christopher and Nevis) egy Karib-tengeri szigetállam. Az ENSZ, a Nemzetközösség és az Amerikai Államok Szervezete tagja.

    A kettős elnevezés magyarázata az, hogy a sziget korábbi neve San Cristobal (Szent Kristóf) volt, amelyet a 17. században ide települő brit lakosok átvettek Saint Christopher alakban. A Kit vagy Kitt a Christopher egyik becézett alakja volt. A „Saint Kitt's island” (kb. Szent Kristi szigete) név rövidült végül „Saint Kitts”-re. Az állam alkotmányában és kormányzati honlapján is mindkét név szerepel.
  • Saint Lucia
    Saint Lucia (francia Sainte-Lucie, kreol Sent Lisi) a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. A Saint Vincent és a Grenadine-szigetektől észak-északkeletre, Barbadostól északnyugatra, Martinique-tól délre helyezkedik el.

    Első európai gyarmatosítói, a franciák, 1660-ban kötöttek szerződést a helybeli karibi törzzsel. 1663 és 1667 között britek uralták a szigetet. A következő években, amikor háború dúlt az angolok és franciák között, a sziget 14-szer cserélt gazdát. 1814-ben végül a britek szerezték meg a sziget irányítását. Mivel olyan gyakran cserélt gazdát, a szigetet a „Nyugat-Indiák Helénájaként” is ismerik.
  • Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
    Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának déli részén fekvő állam. Nagy-Britannia volt gyarmata. Területének zömét a vulkanikus eredetű Saint-Vincent sziget teszi ki. Az országhoz tartozik még a szintén vulkanikus eredetű Grenadine-szigetek legtöbb tagja is.