Valuta - Norvég korona

Valuta  >  Norvég korona

Norvég korona

kr
A norvég korona (, többesszáma norvégul: kroner) Norvégia jelenlegi hivatalos pénzneme, váltópénze az øre (többesszáma norvégül øre).

A korona 1875-ben lett Norvégia törvényes fizetőeszköze, miután csatlakozott a Skandináv Monetáris Unióhoz. Az uniót 1873-ban hozta létre Svédország és Dánia (ezekben az országokban a pénz neve krona, ill. krone), majd két évre rá csatlakozott hozzájuk Norvégia. Az unió első világháborút követő felbomlásakor mindhárom ország megtartotta az addig használt nevet az immár önálló pénznemeik számára.

A 10- és 20-koronás érméken az uralkodó arcképe látható, a 10-koronáson emellett az uralkodó jelmondata is (V. Harald esetében: Alt for Norge, azaz mindent Norvégiáért). Korábban az 1- és 5-koronásokon is az uralkodói arckép volt, újabban azonban stilizált uralkodói és nemzeti szimbólumok díszítik ezeket az érméket. Ezeken kívül még 50 ørés érme van forgalomban.

A norvég bankjegyek és érmék forgalombahozataláért a Norges Bank, a norvég központi bank felel.

2018. május 1-jén a norvég jegybank alelnöke, Jon Nicolaisen bejelentette, hogy Norvégia a világ első készpénz nélküli társadalmává vált. A teljes pénzmennyiség 3%-a volt ekkor készpénzben.

Az érméket 1875-ben vezették be. Kezdetben csak a 10 és az 50 Øre; az 1,10 és a 20 koronás volt forgalomban. 1875-1878 között került ki a teljes sorozat: 1, 2, 5, 10, 25 és az 50 Øre;1, 2, 10 és 20 koronás. Az 1,2 és az 5 Øre-s bronzból, a 10, 25 és 50 øre-s és az 1 és 2 koronás ezüstből, míg a 10 és 20 koronás aranyból készült. Az utolsó arany és ezüst érméket 1910-ben bocsátották ki. 1920-tól már csak rézből és nikkelből készült érméket gyártottak. A 2 koronás érmét 1917-ben vonták be. A második világháború és a német megszállás alatt az érméket cinkből öntötték ki. 1963-ban bemutatták az új 5 koronás érmét. Szintén ebben az évben gyártották le az utolsó 1 és 2 øre-s érméket. 1992-ben öntötték ki az utolsó 10 øre-s érmét. 1994 és 1998 között, egy új pénzverő technikát mutattak be miközben már csak az 50 øre-s az 1, 5, 10 és a 20 koronás - amit 1994-ben mutattak be - volt forgalomba. 2012. május 1-jén kivonták az 50 ørés érmét.

Az 50 koronást a De La Rue International Limited és Oberthur Technologies cégek készítik.

Ország

Bouvet-sziget

Bouvet-sziget (norvégul: Bouvetøya) egy lakatlan, vulkanikus, sarkvidéki sziget az Atlanti-óceán déli részén, a Jóreménység fokától dél-délnyugatra. Norvégia külbirtoka.

A Bouvet-sziget koordinátái:. Területe 58,5 km², melynek 93%-át jég borítja. A gleccserek a déli és keleti parton belenyúlnak a tengerbe, a többi partszakaszt meredek sziklák borítják, továbbá gyakran képződnek jégtáblák a partok mentén, ezért nagyon nehéz megközelíteni a szigetet. Legmagasabb pontja az Olavtoppen nevű csúcs, amely 780 méter magas. 1955 és 1958 között egy lávafolyam jelent meg a sziget nyugati partján.

Norvégia

Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határát keleten Svédország, északkeleten Finnország és Oroszország jelenti, míg délen a Skagerrak tengerszoroson át Dániával van vízi összeköttetése. Az állam a Skandináv-félsziget nyugati és északnyugati részét teszi ki, amelyhez hozzátartozik a Jan Mayen-sziget és a Spitzbergák területe, továbbá külbirtokai az I. Péter-sziget az Antarktisz közelében és a Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén. Norvégia továbbá igényt tart a Maud királyné földre, amely azonban az Antarktisz-egyezmény hatálya alá esik, így nemzetközileg nem elismert. Az ország területe négyzetkilométer, mellyel a világ 67. és Európa 6. legnagyobb országa. Területe gyéren lakott, óceáni partszakasza a fjordjairól ismert.

Norvégia egy alkotmányos monarchia és képviseleti demokrácia, ahol a norvég alkotmány értelmében a hatalmi ágak megoszlanak a parlament, azaz a Storting, a kabinet és a Legfelsőbb Bíróság között. Államfője az ország királya, V. Harald. A bennszülött lappoknak bizonyos mértékű önrendelkezése van a számi parlamenten keresztül. Norvégia volt az egyik alapítója a NATO-nak, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az Európa- és az Északi Tanácsnak, az Európai Gazdasági Térségnek, a WTO-nak, OECD-nek és a schengeni övezetnek is. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Oslo.

Nyelv

Norwegian krone (English)  Corona norvegese (Italiano)  Noorse kroon (Nederlands)  Couronne norvégienne (Français)  Norwegische Krone (Deutsch)  Coroa norueguesa (Português)  Норвежская крона (Русский)  Corona noruega (Español)  Korona norweska (Polski)  挪威克朗 (中文)  Norsk krona (Svenska)  Coroană norvegiană (Română)  ノルウェー・クローネ (日本語)  Норвезька крона (Українська)  Норвежка крона (Български)  노르웨이 크로네 (한국어)  Norjan kruunu (Suomi)  Krona Norwegia (Bahasa Indonesia)  Norvegijos krona (Lietuvių)  Norske kroner (Dansk)  Norská koruna (Česky)  Norveç kronu (Türkçe)  Норвешка круна (Српски / Srpski)  Norra kroon (Eesti)  Nórska koruna (Slovenčina)  Norvég korona (Magyar)  Norveška kruna (Hrvatski)  Norveška krona (Slovenščina)  Norvēģijas krona (Latviešu)  Κορόνα Νορβηγίας (Ελληνικά)  Krone Na Uy (Tiếng Việt) 
 mapnall@gmail.com