Svájci frank

Svájci frank
Fr
A svájci frank Svájc és Liechtenstein államok, valamint Campione d’Italia város hivatalos pénzneme. Váltópénze ; ; ; rétorománul: rap.

A svájci frankot 1850-ben vezették be a francia frankkal azonos értékben, felváltotta a kantonok addig használt különféle pénzeit, melyek közt volt (1½ francia frank értékű) frank is. 1865-ben Franciaország, Belgium, Olaszország és Svájc létrehozta a Latin Monetáris Uniót, melynek keretében egységesen 4,5 g ezüstben, illetve 0,290322 g aranyban rögzítették a pénzlábat. Habár a monetáris unió 1920 után szétbomlott és 1927-ben hivatalosan is megszűnt, Svájc egészen 1967-ig megmaradt a standardnál. Mára a svájci frank lett az utolsó, Európában használt frank.

A svájci frank nagyon stabil valutának bizonyult a történelem során, és máig a "mentsvár" valuta szerepét tölti be: gyakorlatilag nem inflálódik és 2000. május 1-jéig 40%-os kötelező aranyfedezeti arányt írt elő a törvény. A valutát csak egyetlenegyszer, a gazdasági világválságot követően kellett leértékelni, ez a 30%-os leértékelés is csak a font sterling, az amerikai dollár és a francia frank leértékelése után történt meg.

2011-ben a menekülővalutaként szolgáló frank árfolyama megközelítette az euróét. Ez év szeptemberében a központi bank az euróhoz kötötte a frank árfolyamát, azóta 1,2 frank ér 1 eurót. Erre azért volt szükség, mert a túl erős frank deflációt okozott volna Svájcban, és csökkentette volna az exportot.

2015. január 15-én a svájci jegybank bejelentette, hogy megszünteti az 1,20-as árfolyamküszöböt az euróval szemben. A bejelentést követően a frank árfolyama húsz százalékot erősödött egy napon belül az euró árfolyamához képest és az EUR/CHF árfolyam az 1,0 árfolyam alatt is járt.

A nap során a frank árfolyama egy rövidke ideig elérte a 484,23 forintos árfolyamot is, amely később 311 környékére süllyedt vissza.

2016-os felmérések alapján a készpénz a svájci lakosok körében igen népszerű, sokan ragaszkodnak az 1000 frankos bankjegyhez is, amit azonban néhány politikus ki szeretne vonni a forgalomból, hogy visszaszorítsák a pénzmosást.

Ország
  • Liechtenstein
    Liechtenstein (hivatalosan Liechtensteini Hercegség vagy Liechtensteini Fejedelemség,, alemannul: Liachtaschta vagy Förschtatum Liachtaschta) európai monarchia Ausztria és Svájc között, a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike. Uralkodója 1989 óta II. János Ádám fejedelem, kinek székhelye a főváros, Vaduz, mely az ország második legnépesebb városa. A legnépesebb település az országban Schaan.

    Az egyetlen ország, ami csak az Alpokban fekszik és Üzbegisztán mellett az egyetlen ország, amelynek csak tengerparttal nem rendelkező szomszédai vannak. Liechtenstein Közép-Európa legkisebb, Európa 4. legkisebb (megelőzi a Vatikán, Monaco, San Marino) és a Föld 6. legkisebb állama.
  • Svájc
    Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (,rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Liechtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és katonai semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködés terén is, mivel számos nemzetközi szervezet székhelye. Gazdasági kapcsolatban áll Liechtensteinnel, továbbá közös valutát (svájci frank) is használ vele. Érdekesség az országról, hogy (de facto) fővárosa Bern, legnagyobb városa Zürich, viszont a főváros csak a 4. helyen helyezkedik el az ország legnépesebb városai közül Zürich, Genf és Bázel mögött.