Örmény dram
Ö
Az örmény dram (örményül: Դրամ ) Örményország jelenlegi hivatalos pénzneme, emellett a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, de gyakorlatilag független Arcah területén is forgalomban van (lásd: arcahi dram).A dram szó magyarul pénz-t jelent, megfelel a görög drachma, illetve az arab dirham pénznévnek. A legelső dram nevű örmény pénzek 1199 és 1375 között használt ezüst érmék voltak.
Örményország függetlenségét 1991. szeptember 21-én kiáltották ki, 1993. március 27-én pedig létrehozták az Örmény Központi Bankot – ennek ellenére a régi szovjet bankjegyek egészen 1993 novemberéig forgalomban voltak. A mai dram 1993. november 22-én lett hivatalosan bevezetve 1 dram = 200 rubel arányban (ekkor 14,5 dram ért egy USA-dollárt).
A 2014–2016-os orosz pénzügyi válság során a dram árfolyama a november végi 410-415 dram/dolláros árfolyamról 575 dram/dollárra esett. December közepére az infláció 15 százalékról 20 százalékra emelkedett. Az örmény parlament szóvivője pánikról számolt be.
Ország
-
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság. A Kis-Ázsiától keletre fekvő állam legnagyobb része földrajzilag Ázsiához tartozik, ugyanakkor történelmi és kulturális okokból gyakran az európai országok közé sorolják. Területének északkeleti – kisebb – részét a Kis-Kaukázus, nagyobb részét az Örmény-felföld teszi ki. Északon Grúzia, keleten Azerbajdzsán, nyugaton Törökország, délnyugaton egy Azerbajdzsánhoz tartozó exklávé (a Nahicseván Autonóm Köztársaság), délen pedig Irán Kelet-Azerbajdzsán tartománya határolja. Területe 29 800 km², ezzel a kaukázusi régió legkisebb nemzetközileg is elismert független állama.
Örményország jelenlegi területe csak egy apró részét képezte az ókorban a Közel-Kelet nagy területeit uraló örmény civilizációnak, amely hatalmának csúcsán a Fekete-tenger délkeleti partvidékétől egészen a Földközi-tengerig, a Kaszpi-tengerig és az Urmia-tóig befolyása alá vonta a területeket. 301-ben II. Tigranész uralkodása alatt az ország a világon elsőként államvallássá tette a kereszténységet. A szomszédos országok állandó támadásaitól meggyengült örmény állam végül elveszítette függetlenségét és évszázadokon át oszmán és perzsa fennhatóság alatt állt. Örményország keleti részét a 19.században Oroszország csatolta magához, míg a nyugati területek továbbra is török kézen maradtak. Az első világháború évei alatt zajlott le a mai napig a legnagyobb nemzeti tragédiájukként számon tartott örmény népirtás, amelynek során az oszmán hatóságok mintegy 600–800 ezer örményt gyilkoltak meg. 1918-ban az ország kikiáltotta függetlenségét, azonban az Első Örmény Köztársaságot a szovjetek gyorsan elfoglalták és a kommunista államszövetséghez csatolták Örmény SZSZK néven. 1991-ben nyerte el függetlenségét.