Nyelv - Jiddis nyelv

Nyelv  >  Jiddis nyelv

Jiddis nyelv

A jiddis (saját nevén: ) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, eredetileg az askenázi (= német) zsidóság nagy részének anyanyelve volt, amely felnémet származéknyelvként alakult ki német nyelvterületen a középkor folyamán. Ez a felnémet jellegű nyelv tartalmaz héber-arámi és ófrancia elemeket is. Egyes régiókban szláv elemek is belekerültek a jiddisbe, természetesen, ahol szláv nyelvi környezetben élt a jiddis, ott a nyelvtani szerkezetekre is hatással volt. Hosszú időn keresztül egyfajta „elrontott” német nyelvváltozatnak, zsargonnak nyilvánították. Terjedését a kereskedelem, ipar nagyban elősegítette, s később az üldöztetések elől menekülők által jutott el Magyarországra is.

A jiddis a német zsidóság nagy részének anyanyelve volt. A német zsidók, nyelvük tanúsága szerint, elsősorban a Rajnán túli (galloromán) területekről telepedtek át a mai Németország délnyugati részébe, ahol elsősorban a nagyobb városokban éltek. A 10. század folyamán a német telepesekkel, elsősorban kereskedőkkel és iparosokkal együtt már a Németországgal keleten határos területeken, így az Elba és a Moldva mentén is megjelentek, sőt a 15. századra már Észak-Itáliában, különösen Lombardiában is elterjedtek.

A keresztes háborúkkal kapcsolatban kitört nyugat- és közép-európai zsidóüldözések elől a német zsidóság nagy tömegei kerestek védelmet a szláv országokban, így a 13. században Lengyelországban és Litvániában, de Morvaországon keresztül Magyarországon is. Ez a keletre húzódás, az európai pogromokkal párhuzamosan egészen a 17. század elejéig tartott, természetesen a különböző korokban különböző intenzitással.

Az askenázi zsidóság sorsának alakulása nyelvének fejlődésén is mély nyomokat hagyott. A liturgia nyelveként mindvégig őrzött és ápolt héber-arámi rétegre a galloromán nyelvterületen számos ófrancia elem rakódott, majd a németországi nyelvi asszimiláció során kialakult jiddis a szláv népek körében a nyelvi élet valamennyi síkján erős szláv hatás alá került. Az újkori zsidóüldözések, másrészt a gazdasági válságok nyomására a jiddis nyelvű zsidóság tengerentúl is elterjedt, különösen az Amerikai Egyesült Államokban. A 19. század vége óta a jiddis kultúra súlypontja egyre jobban az amerikai kontinensre tevődött át, bár hagyományos európai centrumai is megvannak, elsősorban a volt Szovjetunióban (Moszkva, Kijev, Lviv (Lemberg), Odessza, Minszk, Vilnius, Munkács, Csernyivci stb.), Lengyelországban (Varsó, Wrocław, stb.), Romániában (Bukarest) és Csehországban (Prága, Brno).

A Szovjetunióban 1934-ben az orosz konföderáció távol-keleti részén, Délkelet-Szibéria és Mandzsúria határán létrejött a Birobidzsani Zsidó autonóm terület (mintegy 100 ezer lakossal), amelynek az orosz mellett második hivatalos nyelve a jiddis.

A 19–20. század fordulóján a lengyel és orosz területen sűrűsödő pogromok elől a jiddis nyelvű zsidók tömegesen telepedtek tengerentúli országokba, főként Amerikába, ahol a holokauszt után az Egyesült Államokban (New York, Chicago, Philadelphia, Los Angeles, Boston, Detroit, Cincinnati) ma a világ zsidóságának több mint a fele él, de igen sokan laknak Kanada, Mexikó és Dél-Amerika (főleg Argentína) városaiban; jiddis nyelvű ortodox közösségek Izraelben is vannak.

Az 1930-as évek végén 11 millió ember beszélte a jiddist, messze a legtöbben, 8 millióan Európában, ezeknek is fele Közép-Európában: 3,3 millióan a Szovjetunióban, 800 ezren Romániában, 250 ezren Magyarországon, 180 ezren Litvániában, a másik fele pedig Angliában, Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Svájcban.

A „határokat átlépő” jiddis kultúra különösképpen virágzott Közép-Európában a két világháború között. Nem hivatalos fővárosának számított az akkor Lengyelországhoz tartozott Vilna, a mai litván főváros Vilnius, ahol 1700 jiddis nyelvű kiadvány jelent meg, és ahol Kelet-Európa legnagyobb jiddis könyvtára működött. Ugyanezen idő alatt az egykori Szovjetunióban több mint 7 és fél ezer könyvet és brosúrát jelentettek meg jiddis nyelven. A náci népirtás és a kommunista elnyomás azonban egy elszórt kisebbség kihalásra ítélt nyelvének szerepére kárhoztatta a jiddist. A világháború és a szovjet korszak pusztítására jellemző, hogy a híres vilniusi könyvtárból a nácik és a szovjetek 20 ezer ritka könyvet loptak el a 600 éves jiddis kultúráról, és további 80 ezer könyvet adtak el papírhulladékként papírgyáraknak.

A jiddis nyelvű zsidóság törzsét képező nyugati ág nyelvileg részben asszimilálódott, részben a II. világháborúban a zsidóüldözéseknek esett áldozatul, amelyek során számos jiddis anyanyelvű ember halt meg. Számuk napjainkban 2-3 millió körül mozog, de az elvilágiasodás következtében Kelet-Európában egyre jobban kiszorul a használatból.

Nyelv

Yiddish language (English)  Lingua yiddish (Italiano)  Jiddisch (Nederlands)  Yiddish (Français)  Jiddisch (Deutsch)  Língua iídiche (Português)  Идиш (Русский)  Yidis (Español)  Jidysz (Polski)  意第緒語 (中文)  Jiddisch (Svenska)  Limba idiș (Română)  イディッシュ語 (日本語)  Їдиш (Українська)  Идиш (Български)  이디시어 (한국어)  Jiddiš (Suomi)  Bahasa Yiddi (Bahasa Indonesia)  Jidiš (Lietuvių)  Jiddisch (Dansk)  Jidiš (Česky)  Yidiş (Türkçe)  Јидиш (Српски / Srpski)  Jidiši keel (Eesti)  Jidiš (Slovenčina)  Jiddis nyelv (Magyar)  Jidiš (Hrvatski)  ภาษายิดดิช (ไทย)  Jidiš (Slovenščina)  Jidišs (Latviešu)  Γίντις (Ελληνικά)  Tiếng Yiddish (Tiếng Việt) 
 mapnall@gmail.com