Nyelv - Kannada nyelv

A kannada nyelvet ( ಕನ್ನಡ ) a dél-indiai Karnataka államban beszélik, mintegy 44 millióan. Egyike India 22 hivatalos nyelvének. Irodalmisága az ezredforduló tájától számítható.

Több dialektusa létezik és néhány kisebb nyelv is a kannada betűkészletet használja a térségben, például a konkáni és a tulu nyelv. A kannada nyelvet régebben canarisnak is hivták. A dravida nyelvcsalád harmadik legnagyobb elterjedésű nyelve a tamil és a telugu mellett.

A dravidák India őslakosai voltak, már az indoeurópai nyelvű hindu behatolás előtt az indiai félszigetet lakták.

A kannada nyelv fejlődése a dravida nyelvcsalád többi tagjához hasonlóan, eleinte független volt a szanszkrittól és évszázadokon át alig változott. Később jelentős szókincset, helyesírási szabályt vett át tőle.

Az első írásos emlékek a nyelv korainak nevezett fejlődési szakaszából valók. Az 5. században keletkezett kőoszlopokon olvashatóak a legrégebbi kannada nyelvű mondatok.

Az első teljes irodalmi alkotás a Rasrakuta dinasztia (Rashrakuta) idejéből, a 9-10. századból maradt fenn. A szanszkrit nyelv hatása ebben az időszakban már érezhető.

A kannada irodalom és művészet a Vidzsajanagar birodalom (Vijayanagar, 1336-1565) idején élte fénykorát. A birodalom központja a mai Hospet városától 13 km-re fekvő Hampi volt. A 16. században a muszlim vallású mogulok - akik addigra az indiai szubkontinens nagy részét már elfoglalták - dél felé kezdtek terjeszkedni. 1565-ben elfoglalták a birodalom fővárosát és a templomokban, épületekben az isten és emberábrázolások nagy részét vallási okokból elpusztították, a szobrokat megcsonkították. A feliratok viszont általában épek maradtak. Hampi romvárosa, templomai óriási területen, lazán, szétszórtan helyezkednek el, a terület jelenleg a világörökség részét képezi.

A Vidzsajanagar birodalom bukása után a kannada nyelv, irodalom és kultúra központja a Mysore királyság lett. A ma hivatalos nyelvként kannadát használó Karnataka állam fővárosa is eleinte Mysore volt, a mai főváros 1973-óta a modern, gyorsan fejlődő, jelenleg kb. 5,2 millió lakosú Bengaluru lett.

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza így összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán, északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (Burma) határolja. Az ország a tengeren szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával is.

A gyakran szubkontinensként emlegetett ország hosszú történelme méltán tette Indiát a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött.