Maláj nyelv
A maláj nyelv egy természetes nyelv, az ausztronéz, azon belül a maláj-polinéz nyelvcsalád tagja. Hivatalos nyelv Malajziában, Bruneiben, Szingapúrban és Kelet-Timorban. Ezen kívül sok beszélője van Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Mianmarban.
Több, egymástól többé-kevésbé különböző nyelvjárása létezik. Indonézia hivatalos nyelve, az indonéz nyelv (Bahasa Indonesia) is a maláj nyelvből alakult ki, annak egy dialektusának is tekinthető. Nyelvtana és fonetikája meglehetősen egyszerű, könnyen tanulható, ezáltal a gyarmati időkben fontos közvetítőnyelv volt.
Több, egymástól többé-kevésbé különböző nyelvjárása létezik. Indonézia hivatalos nyelve, az indonéz nyelv (Bahasa Indonesia) is a maláj nyelvből alakult ki, annak egy dialektusának is tekinthető. Nyelvtana és fonetikája meglehetősen egyszerű, könnyen tanulható, ezáltal a gyarmati időkben fontos közvetítőnyelv volt.
Ország
-
Brunei
A Brunei Szultanátus vagy egyszerűen csak Brunei (, jelentése: A Béke Lakhelye) ország Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén. Szárazföldi határai kizárólag Malajziával vannak, a tengeri határai pedig a Dél-kínai-tengeren húzódnak.
A kőolajban és földgázban igen gazdag Brunei tagja az ASEAN-nak, az APEC-nek és a Nemzetközösségnek. -
Karácsony-sziget
Az Ausztráliához tartozó Karácsony-sziget az Indiai-óceánban fekszik, 350 km-re délre Jávától.
-
Kókusz
Az Ausztráliához tartozó Kókusz (Keeling)-szigetek két atollból és 27 korall-szigetből állnak. A szigetek az Indiai-óceánban, Ausztrália és Srí Lanka között félúton találhatóak, Jakartától 1000 km-re fekszenek. Kókuszdió a legnagyobb kivitel, és jelentős az idegenforgalom is. Az atoll földrajzi középpontja:
1609-ben William Keeling kapitány volt az első európai, aki látta a szigeteket. A szigetek lakatlanok maradtak a 19. századig, amikor a Clunies-Ross család birtoka lett. A kókuszpálma-ültetvények művelésére rabszolgákat hoztak Indonéziából, Fokföldről és Kelet-Ázsiából. -
Malajzia
Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló föderáció. Területe 329 847 km², amelyből 130 598 km² van a Maláj-félszigeten, a többi pedig - kisebb szigetektől eltekintve - Borneón. A több mint 32 millió lakosú ország fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.
Az ország többnemzetiségű és multikulturális, ami jelentős hatással van a politikájára is. A lakosság mintegy fele etnikailag maláj, a jelentős kisebbségeket a kínaiak, indiaiak és bennszülöttek teszik ki. Az ország elsődleges, hivatalos nyelve a maláj, de az angol széles körben beszélt. Az alkotmány az iszlámot ismeri el az ország hivatalos vallásaként, de vallásszabadságot biztosít a nem muszlimok számára. Az államfő megválasztott uralkodó, akit a kilenc monarchia szultánja közül választanak ötévente. -
Szingapúr
Szingapúr független ország, törpeállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról a 900–1500 méter széles Johori-szoros választja el Malajziától. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros egyben Indonézia felségvizeinek határa is. Az állam nevét a szanszkrit सिंह, simha, vagyis oroszlán és पुर, pura, azaz város szavakból kapta.
1965-ös függetlenedése óta Szingapúrban rohamos fejlődés indult el, amit nagyrészt előnyös gyarmati múltjának köszönhet. Szingapúr volt ugyanis a környék brit gyarmati központja. Stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost. Nemzetközi felmérések szerint ez a városállam az egyik legkevésbé korrupt a világon.