Nyelv - Portugál nyelv

A portugál nyelv (portugálul português, língua portuguesa) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, azon belül ibériai csoportjába tartozik. Több mint 210 millió ember anyanyelve, amivel a spanyol után a második legtöbb beszélővel rendelkező újlatin nyelv, a világ nyelvei közül pedig az 5-7. helyen áll.

Kevés nyelv van, amit egymástól ennyire távol eső országokban tömegesen beszélnek: A nyelv legnagyobb bázisa a 184 milliós Brazília, ahol Dél-Amerika lakosságának fele él, Afrikában 17 millió, Portugáliában, az anyaországban 11 millió, egyéb országokban pedig 6 millió anyanyelvi beszélővel rendelkezik.

A mai sztenderd portugál nyelvváltozat – a Spanyolországban beszélt, konzervatívabb galiciaival együtt – a középkori gallegoportugál (óportugál) nyelvből fejlődött ki, amelynek őse a Római Birodalom Hispania tartományának északnyugati csücskén (ma Galicia) beszélt vulgáris latin dialektusok összessége. A nyelv a 15–16. században terjedt el világszerte, amikor Portugália megteremtette az első és leghosszabb életű modern gyarmati és kereskedelmi birodalmat (1415–1975), amely Dél-Amerikától (Brazília) egészen Kínáig (Makaó) terjedt. Ennek következtében a portugál mára sok független ország hivatalos nyelve, és sokak által beszélt és tanult idegen nyelv. Létezik számos portugál kreol nyelv is szerte a világban: fontos kisebb nyelv van például Andorrában, Luxemburgban, Namíbiában és Paraguayban.

A portugál nyelvet többek között az alábbi jelzőkkel szokták illetni: „A lingua de Camões” („Camões nyelve”), Luís de Camões, a Luziádák (Os Lusíadas) írója után; „A última flor do Lácio” („Latium utolsó virága”), Olavo Bilac szerint, vagy „édes nyelv”, Cervantes szerint. A portugál anyanyelvűeket szokás luzofónnak is nevezni (az elnevezés a római kori tartományi névből, a Lusitaniából ered).

A portugál az elsődleges és egyben hivatalos nyelve Angolának, Brazíliának, Portugáliának, São Tomé és Príncipének és Mozambiknak. Az egyik hivatalos nyelve Kelet-Timornak és a Kína fennhatósága alatt álló Makaónak is. Sokak által beszélt, de nem hivatalos nyelve Andorrának, Luxemburgnak, Namíbiának és Paraguaynak. A portugál kreol a fő nyelve a Zöld-foki Köztársaságnak, és Bissau-Guinea lakosságának, azonban a hivatalos nyelv ezekben az országokban is a portugál.

A világon nagy számú portugálul beszélő emigráns közösség létezik, így például a kanadai Montréalban és Torontóban, Franciaország fővárosában, Párizsban, a paraguayi Asunciónban, valamint az USA-ban Bostonban, New Yorkban, Miamiben, az argentin Buenos Airesben és az indiai Goában. A portugált 187 millióan beszélik Dél-Amerikában, 17 millióan Afrikában, 12 millióan Európában, 2 millióan Észak-Amerikában és 610 ezren Ázsiában.

A CPLP, a Portugál Nyelvű Országok Közössége egy nemzetközi független szervezet, amely nyolc olyan országból áll, ahol hivatalos nyelv a portugál. Ezen kívül a portugál az egyik közvetítő, munka- és hivatalos nyelve az Afrikai Uniónak és a Mercosurnak (Dél-Amerikai Kereskedelmi Szövetség). A spanyollal együtt a leggyorsabban növekvő nyugati nyelv, és az UNESCO szakértőinek véleménye szerint ennek a nyelvnek a legnagyobb az esélye, hogy a nemzetközi kommunikáció nyelvévé váljon Afrikában és Dél-Amerikában. A portugál anyanyelvű afrikai lakosság létszáma ugyanis egyes becslések szerint 2050-re meg fogja közelíteni a 83 milliót, és Brazília 1991-es Mercosurhez való csatlakozása óta Dél-Amerikában is megnőtt a portugál nyelv befolyása, valamint a környező országokban is egyre többen döntenek a portugál tanulás mellett.

2008-ban a lisszaboni parlament is megszavazta Portugália csatlakozását a portugál nyelv helyesírásának egységesítéséről még 1991-ben hét ország által kötött egyezményhez. Ennek eredményeként a portugál ábécé egységesen 26 betűs lesz, mivel ismét felveszik az y-t és a w-t.

Angola

Angola állam Dél-Afrika nyugati részén. A Kongói Demokratikus Köztársasággal, Zambiával, Namíbiával és az Atlanti-óceánnal határos. Területéhez tartozik a -es Cabinda exklávé, amely a Kongói Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság (korábban Zaire) között, az Atlanti-óceán partján található.

Bissau-Guinea

Bissau-Guinea – hivatalosan Bissau-Guineai Köztársaság, vagy portugálul República da Guiné-Bissau (IPA: ) –, egy nyugat-afrikai állam, amely északon Szenegállal, délen Guineával határos, a nyugati partját pedig az Atlanti-óceán alkotja. Területe, becsült népessége kb. 1 600 000 fő.

Afrika egyik legkisebb állama a nyugati parton Szenegál és Guinea között, melynek felségterületéhez tartoznak a Bijagos-szigetek is. Több nemzetközi szervezetben is tag: ENSZ, Afrikai Unió (UA), Portugál Nyelvű Országok Közössége (CPLP), Hivatalosan Portugál Nyelvű Afrikai Államok Szövetsége (PALOP), Latin Unió, Nyugat-afrikai Gazdasági Tömörülés (CEDEAO), Frankofónia, Portugál Gyarmatok Szövetsége. A Föld legszegényebb országai között tartják számon.

Mozambik

Mozambik az Indiai-óceán partján, a déli szélesség 10. és a 27. foka között fekvő délkelet-afrikai állam. Tanzánia, Malawi, Zambia, Zimbabwe, a Dél-afrikai Köztársaság és Szváziföld határolja, Madagaszkártól a Mozambiki-csatorna választja el.

São Tomé és Príncipe

São Tomé és Príncipe Afrika nyugati partjainál, a Guineai-öbölben, az Egyenlítő mentén található São Tomé, illetve Príncipe szigetét magában foglaló független köztársaság.

Területét tekintve Afrika második legkisebb országa (1001 km²), lakossága mintegy 160 ezer fő. A vulkáni eredetű, bazaltkőzet borította szigetek éghajlata trópusi. A nagy területen fennmaradt esőerdők számos endemikus, csak itt honos növény- és állatfajnak adnak otthont. São Tomé 1485-től, Príncipe 1502-től állt a portugál korona gyarmati függésében mint fontos cukornád-, majd kakaótermő terület. Teljes függetlenségét közel fél évezredes fennhatóságot követően, 1975-ben nyerte el Portugáliától. Az 1975–1991 közötti Pinto da Costa-rezsimet marxista-leninista politikai berendezkedés, egypártrendszer jellemezte, s a szigetország csak 1991-ben indult el a demokratikus átmenet útján.

Zöld-foki Köztársaság

A Zöld-foki Köztársaság (portugálul: República de Cabo Verde vagy röviden Cabo Verde, zöld-foki kreolul: Repúblika di Kabu Verdi) szigetország. Tíz vulkanikus eredetű sziget alkotja, amelyek a középső Atlanti-óceánban, Afrika legnyugatibb pontjától, a Zöld-foktól 570 kilométerre nyugatra fekszenek. A Zöld-foki szigetek az Azori-, Madeira-, Kanári- és Selvagens-szigetekkel együtt Makaronézia részét képezik. Az ország területe valamivel kisebb Győr-Moson-Sopron megyénél.

A Zöld-foki szigetek a 15. századig lakatlanok voltak, amikoris portugál hajósok fedezték fel. Az itt létrehozott gyarmatuk az első európai gyarmat volt a trópusokon. A szigeteket a 16. és 17. században az atlanti rabszolga-kereskedelem tette gazdaggá, és kereskedőket, privatéreket és kalózokat vonzott ide. A 19. században a rabszolgaság felszámolása gazdasági válsághoz és a lakosság kivándorlásához vezetett. Évtizedekbe telt, amíg a szigetek gazdasága újra felvirágzott az atlanti kereskedelemnek és hajózásnak köszönhetően. 1975-ben békésen függetlenedett Portugáliától.

Makaó

Makaó Kína különleges közigazgatási területe az ország délkeleti partjainál. Területe egy átlagos budapesti kerületéhez mérhető, lakossága viszont egész Budapest népességének közel harmadát teszi ki; a Föld legsűrűbben lakott területe.

A kínai országegyesítés újabb lépéseként 1999. december 20. óta ismét Kína gyakorolja a szuverenitást a volt portugál gyarmat Makaó felett. Visszakerülése az anyaországhoz formálisan is a gyarmatosítás korszakának végét jelenti Ázsiában. Lakossága több mint 520 ezer, ennek 97%-a kínai, a többi portugál és vegyes házasságból származó eurázsiai (Macanese).

Gibraltár

Gibraltár egy brit tengerentúli terület, városállam, mely közel fekszik az Ibériai-félsziget legdélibb pontjához, s partjánál van a Gibraltári-szoros. Északon Spanyolországgal határos. A terület régóta fontos terepe a Brit Fegyveres Erőknek és a Brit Királyi Haditengerészetnek.

A terület neve ennek arab megnevezéséből, a Dzsabal Tárikból (جبل طارق – Ţāriq hegye) származik. Ez a földrajzi alakzatra és a berber omajjád tábornokra, Tárik ibn Zijádra utal, aki 711-ben itt partra szállva megkezdte Hispania meghódítását.

Jersey

Jersey (ejtsd: dzsörzi, IPA : ) a Jersey Bailiffség egyik szigete, a legnagyobb és legnépesebb Csatorna-sziget.

A sziget a La Manche-csatornában, az észak-franciaországi Cotentin-félsziget nyugati partjainál fekszik. Legmagasabb pontja: Les Plantos, 143 m. Jersey népszerűségét elsősorban napfényes strandjainak köszönheti.

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Az európai földrész legnyugatabbra fekvő országa. Északon és keleten egyetlen szárazföldi szomszédjával, Spanyolországgal határos, nyugaton és délen az Atlanti-óceán mossa partjait. Az országot a Porto város környéki, egykori Portói Grófságról (Condado de Portugal) nevezték el.

Portugália területéhez tartoznak az Atlanti-óceánban fekvő Azori-szigetek (2335 km²) és a Madeira-szigetek (797 km²). Sokáig portugál fennhatóság alá tartozott Makaó, ami 1999-ben került vissza Kínához. Már jóval ez előtt (az 1970-es évek közepén) függetlenné váltak egykori afrikai gyarmatai (Bissau-Guinea, Angola, Mozambik).

Bermuda

Bermuda egy szigetcsoport az Atlanti-óceánban. Jogilag Nagy-Britannia tengerentúli területe. 150 szigetből és mintegy 200 korallzátonyból áll. A szigetek közül csupán 20 lakott, ezek közül tízet hidak kötnek össze.

Bermudát az európaiak az 1500-as évek elején fedezték fel, néhány forrás alapján valószínűleg 1503-ban. Egészen biztosan ismert volt 1511-ben, amikor Peter Martyr d'Angheira megjelentette Legatio Babylonica című művét. Abban az évben egy spanyol térkép is ábrázolja a szigetet. A sziget felfedezését Juan de Bermúdez spanyol felfedező nevéhez szokás kötni. A szigeteket spanyol és portugál hajók használták élelmiszer és ivóvíz készletük kiegészítésére, de a szellemekről és ördögökről szóló legendák, amit táplált egy rémületes madárhang (legvalószínűbben a bermudai viharmadáré), és a folyamatosan viharos, hajótöréssel fenyegető időjárás (a legtöbb korai látogató ezt tapasztalta), elvette a kedvet állandó település alapításától az Ördögszigeten.

Kelet-Timor

Kelet-Timor (hosszabb államnevén Kelet-timori Demokratikus Köztársaság ) kis délkelet-ázsiai ország. Az egykori portugál gyarmat 2002-ben szabadult fel az indonéz megszállás alól.

Kelet-Timor a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor-sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és az Atauro-sziget. A trópusi monszun éghajlatú ország felszínének túlnyomó része változatos hegyvidék. A déli partot mocsaras síkság szegélyezi.

Brazília

A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.

Délen Uruguayjal, délnyugaton Argentínával, Paraguayjal és Bolíviával, nyugaton Peruval és Kolumbiával, északon Venezuelával, Guyanával, Suriname-mal és Francia Guyanával határos (vagyis kettő kivételével az összes dél-amerikai állammal). Fővárosa 1960-tól az újonnan épített Brazíliaváros (Brasília).